Browsing All posts tagged under »könyv«

Koltai Tamás: Színházparadoxon (részlet)

január 17, 2012 Írta:

0

ELSŐ BESZÉLGETÉS A létkérdésekről ELSŐ VITÁZÓ: Látta már a Tartuffe-öt? MÁSODIK VITÁZÓ: Hagyja, nem kedvelem, ha vizsgáztatnak. ELSŐ VITÁZÓ: Miből gondolja, hogy vizsgáztatom? MÁSODIK VITÁZÓ: Valamelyik divatos darab divatos előadása kezdődik így. Izgatott hangok fonják körül a sötét színpadot és a sötét nézőteret. Mindenhonnan ugyanaz a suttogás hallatszik „Látta már a Tartuffe-öt?” ELSŐ VITÁZÓ: Nem […]

Koltai Tamás: Színházparadoxon

január 17, 2012 Írta:

0

„Négy évvel ezelőtt kezdtem dialógusokat írni a színházról Denis Diderot Színészparadoxonjának mintájára. Napi eseményekből, bemutatókból, írói, rendezői, színészi, társulati teljesítményekből, színházpolitikai aktualitásokból indultam ki. Igyekeztem a “Mestertől” tanult szórakoztató könnyedséggel, olvasmányosan megragadni a feloldható ellentmondásokat, majd általánosabb, esztétikai és társadalmi kérdésekig eljutni. Szó esik produkciókról, jelenségekről, vitákról, színházi műfajokról, elvekről és utakról, itthon és külföldön. […]

Sztárcsinálás orosz módra | Jurij Poljakov: Gödölye tejben

január 16, 2012 Írta:

0

Írta: Salamon Eszter Talán emlékszik a kedves olvasó Friderikusz Sándor: Ez egy tiszta jó könyv című 1988-as kiadványára, ami egy csaknem teljesen üres kötet volt, tiszta, fehér lapok egybekötve. A statisztikák szerint nem kevesebb, mint 120 ezer példányban kelt el, ami már abban az időszakban is igen magas példányszámnak számított. A nagy csomag üres papírt […]

Jurij Poljakov: Gödölye tejben (részlet)

január 15, 2012 Írta:

0

Mélyen Tisztelt Joszif Visszarionovics! »Minél hosszabb ideje tartott, annál jobban megerősödött bennem az a vágy, hogy modern író legyek. Ugyanakkor azt is láttam, hogy amikor a jelenkort ábrázolom, nem tudok abban a magasztos és nyugodt érzelmi állapotban lenni, amilyenre egy nagy és harmonikus munkához van szükség. A jelen túlságosan élő, túlságosan mozgalmas, túlságosan felingerel; az […]

Jurij Poljakov: Gödölye tejben

január 15, 2012 Írta:

0

Manapság bárkiből lehet neves írót faragni. Még abból is, aki soha egyetlen sort nem vetett papírra. Ugye, ez merő képtelenség? Vagy mégsem? Jurij Poljakov fergeteges szatírájából kiderül, hogy ebben az értékválságos korban bármi megtörténhet. Főként Moszkvában, ahol az egykori sztálinisták, később Brezsnyev odaadó hívei reszketnek Gorbacsovtól, aztán Jelcintől, s mindenre hajlandók, csak hogy kiváltságaikat megőrizzék. […]

Török óda, egyetemes érzés | Elif Şafak: Szerelem

január 14, 2012 Írta:

0

Írta: Zemen Annamária Nem ismertem Elif Şafakot, a szúfikat és a derviseket sem. Szégyen vagy sem, soha nem mélyültem el az iszlám vallásban, annak tanítása mindez idáig kimaradt az életemből. Csakhogy a könyvek (gondolva most a szépirodalomra) amellett, hogy szórakoztatnak és kiszakítanak a mindennapi valóságból, a gondokból, arra is szolgálnak, hogy gyarapítsák ismereteinket. A török […]

Will Hubbell: Krétai tenger (részlet)

január 13, 2012 Írta:

0

1. Con kommunikációs egysége csöndesen vibrált. Lopva kivette a zsebéből, és a képernyőjére pillantott, mikor a matematikatanár hátat fordított neki. Az üzenet anyától rövid volt és kódolt: „Apád telefonált. Meglepetése van. Limóval vár iskola után.” Con kíváncsi volt, vajon mi lehet a meglepetés? Nem hitte, hogy anya tudja. Valószínűleg apja újabb különcködő gesztusairól van szó, […]

Az olvasó dönt: sír vagy nevet | Olja Savičević Ivančević: Lehet, hogy novella

január 13, 2012 Írta:

0

Írta: Zemen Annamária Tóth Krisztina gondolatait kell kölcsön vennem Olja Savičević Ivančević novelláskötetéről szólva. „Az emberiség saját történeteit ismétli szüntelen, egyenletes mormolással. Ugyanazok a történetek szállnak anyáról leányra, apáról fiúra, ugyanazokat a történeteket meséljük a vonaton szembe ülő rokonszenves idegennek, a szomszédnak, az időről időre megszólított halottnak, ugyanazok a történetek keringenek a világ telefonvonalaiban sisteregve, […]

Olja Savičevič Ivančevič: Lehet, hogy novella

január 13, 2012 Írta:

0

Mi köze a Kanári-szigeteknek egy urnához? Hogyan nevettessünk meg egy kutyát? Hogyan telik a roadmovie rendező gyerekkora? Havazhat-e augusztusban? Mi történik, ha összefutunk a kompon kamaszkori kedvenc rocksztárunkkal? Hogyan lesz Nick Caveből novella, már ha egyáltalán novella? Lehet, hogy novella. Lehet, hogy emlékszünk, akár a hétköznapi eseményekre is. Ami biztos, hogy nehéz lesz letenni a […]

Hová szalad velünk a ló? | Csányi–Miklósi: Fékevesztett evolúció

január 13, 2012 Írta:

0

Írta: Szeifert Natália Amikor baráti körben megpróbáltam röviden összefoglalni – ahogy általánosabb fajta érdeklődésre szokás –, miről is szól a Fékevesztett evolúció, kicsit elakadtam. Nem akartam azonnal elriasztani a szakkifejezésekkel szépirodalomhoz szokott barátaimat. Mert tudományos munkákról van szó ugyan (előadások szövegeinek gyűjteményéről), mégis érthető bárki számára. Arra próbál felelni, miért halad globalizált társadalmunk valamiféle feltűnően […]

Csányi Vilmos – Miklósi Ádám (szerk.): Fékevesztett evolúció (részlet)

január 13, 2012 Írta:

0

A szerkesztők előszava Kezdetben mi sem tudtuk pontosan, hogyan alakulnak majd a dolgok. Bár e könyv megírásának ötlete már jóval korábban világosan kirajzolódott előttünk, nem voltunk biztosak benne, hogy a meghívott kollegák mit fognak ehhez szólni. Aztán legnagyobb meglepetésünkre a későbbi szerzőtársak szinte az első perctől nagy lelkesedéssel vetették bele magukat a szakirodalomba, hogy eddigi […]

Csányi Vilmos – Miklósi Ádám (szerk.): Fékevesztett evolúció

január 13, 2012 Írta:

0

Megszaladási jelenségek az emberi evolúcióban Ez a kötet egy olyan jelenséggel foglalkozik, amelynek felismerése Darwin nevéhez köthető, bár az evolúcióbiológusok csak jóval később ismerték fel a probléma jelentőségét. Az újdonságot az jelenti, hogy megkíséreljük az ún. megszaladási jelenséget az ember esetében egy részben új evolúciós helyzetre alkalmazni. Abban reménykedünk, hogy ezzel talán evolúciós magyarázatot tudunk […]

Latinóra | Wilfried Stroh: Meghalt a latin, éljen a latin!

január 13, 2012 Írta:

0

Bedő J. István | Már a gimnáziumban sem értettem világosan, hogy a párhuzamos E osztály miért tanul latint. Mint a többi szokványos kamasz, valami képtelenséget sejtettem a dolog mögött, ugye, mert van-e, akinek a latin az anyanyelve, értsd: lehet-e levelezni, beszélgetni vele. Hogy azért valamit javítsak a renomémon: nem tartott örökké ez a vélekedésem. Jóval […]

Wilfried Stroh: Meghalt a latin, éljen a latin!

január 13, 2012 Írta:

0

Egy nagy nyelv rövid története NON VITAE SED SCHOLAE DISCIMUS! – Az a baj, hogy az iskolának, nem az életnek tanulunk! – az eredetileg így fogalmazott mondás a filozófus Seneca szemrehányása volt az első században. Szavára ma is érdemes felfigyelni. Wilfried Stroh könyve nem “iskolás fokon” tekint vissza a latin nyelv által őrzött kincsek több […]

Mert a higiénia mindennél fontosabb | Wolf Haas: Silentium!

január 13, 2012 Írta:

0

Írta: Jeges-Varga Ferenc A Brenner a bécsi mentőszolgálat után Salzburgban találja magát, ahol egykoron rendőrként is állomásozott. A helyi katolikus fiúinternátusban küszöbön áll Monsignore Schorn püspöki kinevezése. A Marianum egykori növendéke azonban azt állítja, hogy a lelkiatya a diákévek alatt bensőséges higiéniai oktatásban részesítette őt az intézmény zuhanyzójában. Kvázi megbibézte. A Brennernek kell kinyomoznia, hogy […]

Wolf Haas: Silentium!

január 13, 2012 Írta:

0

A Halottak feltámadása, a Csontdaráló és a Jöjj, édes halál! után itt az újabb Wolf Haas-krimi! Bécs után a Brenner ismét egy nagyhírű osztrák városba kerül. Salzburgban járunk, a Marianumban, a híres katolikus fiúinternátusban, ahol küszöbön áll az itteni lelkiatya, a Monsignore Schorn püspöki kinevezése. Ám akad egy kis bibi, ugyanis egyik régi növendéke, a […]