Browsing All posts tagged under »jolsvai_andrás«

Jolsvai András: Márton Irma tévedése (részlet)

december 9, 2021 Írta:

0

~ 1 ~ Márton Irma harminckét éves, budapesti illetőségű, reformált vallású hajadon négy óra huszonkilenckor ébredt, mégpedig saját akaratából. Minden áldott nap, akár nyár volt, akár tél, akár délelőttös volt, akár délutános. (Ha éjszakás volt, akkor persze nem, de csak azért nem, mert már – még – dolgozott.) Az ébresztőórája éppen egy perc múlva, négy óra […]

Párhuzamos életek | Jolsvai András: Márton Irma tévedése

december 9, 2021 Írta:

0

Somogyi András | Rögtön az elején leszögezem: remek könyvet olvastam. Nem szoktam halmozni a dicsérő jelzőket ajánlóimban, de ez alkalommal kivételt teszek. Jolsvai András pontos és érzékletes tükröt tart a huszadik század első harmadának kispolgári, „többnek látszani akarás” szülte, ostoba konvenciói, a hazug prüdéria elé – és ezt elragadóan teszi. Kitűnőek a jellemrajzok, a három […]

Elmúlt idők | Ladányi János: Lassú elszakadás

május 26, 2021 Írta:

0

Bedő J. István | Kinek-kinek megvan a kedves városa, városnegyede, faluja, és az sem ritka, hogy szerelmi vallomást tesz neki. Ladányi János most, túl a hetvenen érezte úgy, hogy jelentős méretű szociológiai munkássága mellett valami kimaradt az elmesélésből, a saját élete, gyerek- és fiatalkora, meg egyáltalán, ahol felnőtt, a városnegyed. Pontosabban a szerző már csak […]

Jolsvai András: Nincsen számodra hely (részlet)

július 19, 2019 Írta:

0

Egy kis szombati whist Ősz elejére, hogy végleg elvonult a vihar a város alól, Csapóék vendégszerető háza megint tágra nyitotta kapuit. Szinte minden napra jutott valami esemény: a szombatok például a whist napjai voltak. Ilyenkor egybenyitották a három nagy szobát, mindegyikbe négy-négy kártyaasztal került (de volt még néhány összecsukható a fal mellett, ha több játékos […]

»Mennyi kicsinységből lesznek a nagy dolgok« | Jolsvai András: Nincsen számodra hely

július 19, 2019 Írta:

1

Bedő J. István | A címben írt mondatot a legnagyobb magyar gon­dolta. Mondani nem mondta, mert az esemé­nyek idején még szinte semmit nem tudott magyarul, viszont mágnás volt, érdek­lődő és gazdag. (Pon­tosan megjelölve: gróf. Szemér­metlenül nagy vagyonnal.) De Jolsvai András jelen történetének ő csak mellék­szereplője. Ha kémikus lennék (nem vagyok), azt mondanám, az események egyik […]