Browsing All posts tagged under »irónia«

A szorongástól a félelemig | Réz András: Már egyáltalán nem szorongok, de teljesen be vagyok…

március 28, 2017 Írta:

0

Somogyi András | Ez a kötet Réz András kritikus, esztéta, író szorongásgyűjteményének harmadik része. Elődeitől azonban akként különbözik, mint a szorongás a félelemtől. A szorongás testetlen félelem. Érezzük, hogy valami rossz következik be, de nem tudjuk, mi lesz az. A félelem tárgyiasult szorongás – konkrét jelenségtől, eseménytől, személytől félünk. A szerző többnyire humorba csomagolva jeleníti […]

Réz András: Már egyáltalán nem szorongok, de teljesen be vagyok… (részlet)

március 28, 2017 Írta:

0

Kezdjük egy vitathatatlan alapigazsággal: „Jobb félni, mint megijedni!” Ez, persze, abszolúte vitatható, mint minden, amit alapigazságnak hiszünk. Ez a közmondás ugyanis csupán annyit jelent: légy elővigyázatos! Mert az minden okoskodás nélkül is világos, hogy félelemben élni rosszabb, mint olykor-olykor megijedni. S bár korábban azon viccelődtem, hogy félni még mindig jobb, mint szorongani, mert aki fél, […]

Magányos bolygók vagyunk, semmi más | Radosza Sándor: Bolyongócska égi vándorlása

december 8, 2016 Írta:

0

Lengyel Szilvia | A cím begépelésekor földi vándorlást írtam, ami tulajdonképpen igaz, még ha freudi elírás is. Ugyanis ez a különleges történet bolygókról szól, az űrben játszódik, mégis földi problémáink, földi bolyongásunk leképzése. Habár fantasy, vagy olvashatjuk mesének is, amiben elképzelt, különös alakok járják Csillagköz útjait, mégsem szörnyetegek ők. Mi magunk, emberek vagyunk ezek a […]

Radosza Sándor: Bolyongócska égi vándorlása

december 8, 2016 Írta:

0

1. RÉSZ | PROLÓGUS „Csillagközben, ahol a napok a szivárvány tarka hídján fogannak, vörösben parázslanak, sárgában lángra gyúlnak, kékben pedig kihunynak, ott éltek a derengek és a borongok. A derengek ragyogó napok voltak, a borongok kihunyt holdak. Pedig mindannyian csillognak születtek, de égi bolyongásuk során sokan elveszítették a becsületüket, és borongokká váltak. Milliók kótyavetyélték el […]

Ott kezdted olvasni a lapot, ahol… | Megyesi Gusztáv: Roló alatt

október 30, 2016 Írta:

0

Bodó Viktória Booklány | Coming out: igen, én még hallgattam Rádiókabarét. Minden csütörtökön, kettőtől ötig. Így most minden olvasó szépen kitalálhatja, hogy milyen öreg vagyok (nem, annyira ezért nem). Ebben a bizonyos Rádiókabaréban Megyesi Gusztáv időről időre felolvasott egyet a publicisztikái közül, a közönség meg nevetett. Sokáig azt hittem, ezek az írások direkt kabarészámnak születtek, […]

Szórakoztató régészkedés | Királyhegyi Pál nem fér a bőrébe

október 13, 2016 Írta:

0

Bedő J. István | Irodalomtörténészre várt volna a munka, hogy összegyűjtse Királyhegyi Pál napi- és hetilapokba könnyű kézzel szétszórt, kötetbe nem gyűjtött írásait. Helyettük végezte el Köves József, és hozzárajzolt néhány vonást Királyhegyi arcképéhez. A harmincas években Királyhegyi nagyon sokfelé dolgozott: a Pesti Naplónak, az Új Időknek és a Színházi Életnek. Egyenként mindegyiknek akkora olvasótábora […]

Királyhegyi Pál nem fér a bőrébe (részlet)

október 12, 2016 Írta:

0

Madách tragédiája Körülbelül tíz esztendeje annak, hogy Zilahy Lajost szerződtették Hollywoodba szcenáriumírónak. Én az elsők között voltam, aki találkoztam vele Hollywoodon, sőt, neki köszönhetem azt is, hogy heti fizetéses állást kaptam a Paramount Stúdióban. Zilahy természetimádó, és Hollywoodon aztán könnyű imádni a természetet, mert Kalifornia a föld legszebb része, és Hollywood még Kaliforniában is a […]