Percnyi mesék | Mosonyi Aliz: Magyarmesék

Tóth Zsuzsanna |

Óhatatlan a párhuzam Mosonyi Aliz Magyarmeséit olvasva, hiszen egyértelműen visszaköszönnek – már akinek vannak, s aki magyar, annak ne lennének? – Örkény egyperceseinek élményei. Igaz, az egy percet nem igen éri el ezen szisszenésnyi szövegeknek időtartama. A rövidségen túl a szerzői nézőpont iróniája és a zabolátlan játékkedv is rímel egymásra a két műben. Habár az olvasói fantázia ezúttal mesét olvasni készül – valójában groteszk kis novellácskákat kap nemzeti önérzetünkről.

Sajnálatosnak érzem, hogy Mosonyi Aliz neve nem cseng annyira ismerősen, mint az érdemei szerint elvárható volna. Jómagam hosszú idő óta megunhatatlannak tartom a szövegeit, kiemelt kedvenceim közé tartozik a Szekrénymesék, a Mesék Budapestről, a Boltosmesék, Az öreg kisasszony autósmeséi – és igen, a Magyarmesék is. (Ezzel fel is soroltam az életmű csaknem felét – de a másik fele sem érdemtelen!) A keszthelyi születésű írónő, bár jövőre lesz 80 éves, megőrizte gyermeki énjét – ami nagy ajándék –, és ebből adódó elfogulatlan látásmódját. Meséi – bár eleinte inkább gyermekeknek szánta őket – nagyon is élvezhetőek érettebb fővel, az utóbbiak pedig, különösen a Magyarmesék egyre inkább szólnak hozzánk, felnőttekhez. A második kiadás formásan kicsi a Magvető Zsebkönyvtár tagjaként – mint egy notesz, amibe fontos dolgokat ír az ember –, és ezúttal Medve Zsuzsi rajzai, fura fekete-fehér figurái teszik teljessé (ezek jelentek meg a 2011-es kiadásban is).

Milyenek ezek a mini novellácskák? – kérdezhetné, aki nem ismeri őket. Eleinte biztosan furának találja őket a gyanútlan olvasó. De ha rákap az ízére, erre a különleges, fanyar, ámde rejtett édességeket, telített utóhatásokat kínáló zamatra, merem ígérni, hogy nagyobb mennyiségben is kívánni fogja. Még akkor is, ha néha a fogunkba ragad egy-egy darabocska – ragacsos karamella…

• Olvass bele!

A Magyarmesék élvezetéhez kell némi önironikus hajlam is. Mert a tükör, amibe pillantunk, nem kíméletes, és egyáltalán nem azt mutatja, amit látni szeretnénk. Mégis jót tesz, ha szemlélődünk, rá-ráismervén a hibáinkra. Szívem szerint most a korábbi könyvekből is idéznék erre példákat, de maradjunk a Magyarmeséknél. Tegye a szívére a kezét, aki nem lát egy egész nemzetet például az alábbi szöveg mögött:

„Volt egyszer egy jósnő, aki mindent látott, a múltat és a jövőt, látott előre is meg hátra is, és volt egy nagy ceruzája, azzal írta le a jóslatait, nem kellett radírozni soha semmit, amit leírt, az úgy volt. Mindenki hozzá ment, őt kérdezte, és így a magyarok is elmentek egyszer hozzá. Ő megnézte őket, aztán fogta a ceruzáját, és leírta nekik a múltjukat, a jövőjüket és még egy tortareceptet is. Ezt ingyen adom hozzá, mondta. Legalább egyetek egy jót.”

Mosonyi Aliz fontos dolgokról ír, önismeretre tanít, belső kalandozásokra invitál bennünket és sok-sok játékra. Egyszerű mondataiban az őt egyre jobban megismerő olvasó az irónián és humoron túl sok finomságot, költőiséget fedez fel, alapos élet- és emberismeretet, ami olykor bizony szomorú is. Mégis, annyit mondhatok, nem bánják meg! Olvassanak Mosonyi Alizt, jelen esetben főleg a Magyarmeséket. De ha tehetik, nézzenek bele más alkotásaiba is. Ne legyenek kizárólag „magyarok”.

„Volt egyszer egy rádió, ez egy reggel a világ összes nyelvén bemondta, hogy Szégyelljetek magatokat. Meghallotta ezt a világ összes embere, és mind elszégyellték magukat. Csak a magyarok nem, ők gyorsan kikapcsolták a rádiót.”

Hát így.

Mosonyi Aliz: Magyarmesék 
Medve Zsuzsi rajzaival
Magvető Zsebkönyvtár sorozat
Magvető Kiadó, Budapest, 2023
200 oldal, teljes bolti ár 2699 Ft,
kedvezményes ár a lira.hu-n 2159 Ft,
e-könyv változat 1899 Ft
ISBN 978 963 144 3141 (papír)
ISBN 978 963 142 9749 (e-könyv)

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Volt egyszer egy jósnő, egy kislány, Emeletes Zsuzsi, egy királynő, egy magyar portás, egy marcipánmarika…
Kis híján száz történet kis és nagy magyarokról kis és nagy magyaroknak, Medve Zsuzsi rajzaival.
Mosonyi Aliz 1944-ben született Keszthelyen, író, újságíró, dramaturg. 1973 óta publikál gyerekkönyveket, írt színpadi műveket, rádiójátékokat, animációs filmforgatókönyveket is.