Browsing All posts tagged under »európa_könyvkiadó«

A legenda szükséglete | Jacques Le Goff: Középkori hősök és csodák

december 6, 2012 Írta:

0

Írta: M. Dalnoki Fanni Mostanában egyre inkább divatba jön a fantasy. Könyvek, filmek kerülnek a piacra, majd ezekről a könyvekről és filmekről elemző művek születnek, amelyek vizsgálják népszerűségének okait. Esetleg népszerűtlenségének az okait. Amikor ez a műfaj a történelemhez nyúl, vele keveredik, érdekes eredményre mindig lehet számítani, de jóra már ritkábban. Nagy öröm egy középkorrajongónak, […]

Múlt a jelenben orosz módra | Borisz Akunyin: A cár könyvtára

december 2, 2012 Írta:

0

Írta: paddington Borisz Akunyin, úgy tűnik, megirigyelte amerikai kollégái sikerét, amelyeket a múltbeli rejtélyeket kibogozó titkosírás-szakértőikkel arattak. Lehetséges, hogy Dan Brown vagy Steve Berry hőseinek felmenői között találnánk nagy detektív-koponyákat, ám az is lehet, Eraszt Fandorin génjei véletlenül keveredtek úgy, hogy olyan tudóst hozzanak létre, akire akkor is ráakad a kaland, ha egyáltalán nem keresi. […]

Borisz Akunyin: A cár könyvtára

december 2, 2012 Írta:

0

A zseniális Fandorin hátborzongató történetei után most megismerkedhetünk az unokájával, akitől látszólag mi sem áll távolabb, mint hogy gonosztevőkkel csapjon össze, véres bűntényeket derítsen fel, és megmentse Oroszországot a veszedelemtől. Mert ő, Nicholas Fandorine ráadásul angol állampolgár, szerény történész, és azért látogat – életében először – Oroszországba, hogy felkutassa a család oroszországi ágának eredetét egy […]

Borisz Akunyin: A cár könyvtára (részlet)

december 2, 2012 Írta:

0

Első fejezet | Ha nem is egy bomba nő Első látásra tudta, hogy ebből nem lesz szerelem. Amikor a vonat elindult az utolsó lett állomásról, mely a nem éppen dallamos Zilupe nevet viselte, és átdübörögve a vasúti hídon, az orosz határhoz közeledett, Nicholas a fülke ablakához húzódott, és nem hallgatta tovább útitársának igyekvő locsogását. Aivar […]

William Golding: A vétkes visszanéz (részlet)

december 1, 2012 Írta:

0

Azért látogatóim is akadtak. Meglátogatott a magas pap. Megállt mellettem, és tanácstalanul nézett le rám. Hozott süteményt is, amit a házvezetőnője sütött, aztán a mennyezetre meredve kibotorkált az ajtón. Meglátogatott a templomszolga is. Aggódó arccal ült az ágyam szélén, és diskurálni próbált; de mivel a gyerekekkel való kapcsolata már régóta csak abból állt, hogy kizavarta […]

Időtálló író időtálló regénye | William Golding: A vétkes visszanéz

december 1, 2012 Írta:

0

Írta: Cserhalmi Imre Nem szokatlan, hogy a regényíró az emlékezés közegét választja. Természetesen nem történelmet ír, amikor a múltját a jelenébe emeli át. Elmegy gyerekkora színhelyére, és szemügyre veszi, amit akkor látott vagy nem látott, értett vagy nem értett, tapasztalt, szeretett, utált, megélt vagy nem. A Nobel-díjas William Golding ifjúkori regényének hőse, Sammy Mountjoy festőművész […]

William Golding: A vétkes visszanéz

december 1, 2012 Írta:

0

A német hadifogságból hazatérő festőművész, Sammy Mountjoy drámai felfedezést tesz: cserbenhagyott szerelmese, Beatrice megőrült, és már hét esztendeje egy elmegyógyintézet lakója. Mountjoy úgy érzi, minden valószínűség szerint az ő árulása billentette ki Beatrice lelki egyensúlyát, s végiggondolja az életét, azt kutatva, hol is követte el a végzetes lépést, amely Beatrice-t az áldozatává tette. A Nobel-díjas […]

Käbi Laretei: Hová tűnt az a nagy szerelem?

november 30, 2012 Írta:

0

1958. január 2. Kedves rendező úr! Ezúttal válaszolni fogok a kérdéseire, 1) 2) 3), szép sorban; örülök, hogy kérdez. De hadd legyek én is kicsit tolakodó, hadd tegyek fel én is kérdéseket. Személyes dolgokról van szó, nem hittem volna, hogy ezeket a dolgokat tudni akarja, azt hittem, amíg lehet, tartani szeretne bizonyos távolságot. Én lassan […]

Bonyolult érzelmek | Käbi Laretei: Hová tűnt az a nagy szerelem?

november 30, 2012 Írta:

0

Írta: M. Dalnoki Fanni Käbi Laretei észt származású zongoraművésznő Ingmar Bergman felesége volt. Szerelmük nagyjából tíz évig, barátságuk a rendező haláláig tartott. A Hová tűnt az a nagy szerelem? című vékonyka kötet az 1957-es megismerkedéstől a művészpáros közös gyermekének születéséig, 1962-ig tudósít kettejük kapcsolatáról levelek és naplótöredékek formájában. Ha két olyan művész szereti egymást, akik […]

Käbi Laretei: Hová tűnt az a nagy szerelem?

november 30, 2012 Írta:

0

A Bergman-univerzum egyik kevésbé ismert szobája nyílik meg ebben a rövid könyvben, amely az észt származású, nemzetközi hírű zongoraművésznő és Ingmar Bergman egymásnak írt (főleg szerelmes) leveleit, valamint a szerző idevágó, egykorú naplóbejegyzéseit tartalmazza. Laretei és Bergman kapcsolata körülbelül tíz évig tartott az 1960-as években. Mindketten házasságban éltek, egymásba szerettek, elváltak, összeházasodtak, gyerekük született, végül […]

Búcsú az illúzióktól | Vámos Miklós: Szitakötő

november 9, 2012 Írta:

2

Írta: Jeges-Varga Ferenc Aki a gazdaság mozgásaira figyel, a G8 nevű csoportosulásra gondol, ha a Nyolcakról hall, a mű­vé­szet­kedvelő a magyar avantgárd művészcsoportra asszociál – azonban akik végigolvassák Vámos Miklós új könyvét, a Szitakötőt, új jelentést kapcsolnak hozzá. Nyolc gyereket az 56-os forradalom utóélete sodort egy társaságba, és a viharos október után szövődik közöttük „örök […]

Vámos Miklós: Szitakötő (részlet)

november 9, 2012 Írta:

0

|| Továbbképző Központ || Mi már lediplomáztunk, kiléptünk a nagybetűs ÉLET-be, állást kaptunk, albérletet találtunk. Elmúlott a hetvenes évek első fele, a hatvanasak csorgásához képest gyorsan. Megszületett az első gyerek, Gyöngyike, Vica-Gyurinál, ők kezdték közülünk a fajfenntartást, ahogyan a családosdit is, ha Joli névházasságát nem számítjuk, márpedig azt nem számítjuk. Vica sokáig latolgatta, nyolcunk közül […]

Vámos Miklós: Szitakötő

november 8, 2012 Írta:

0

– Levél Vámos Miklóstól – »Kedves Barátaim, Állítólag csak annak szólhatnak egy életre a barátságai, aki idejekorán meghal. Valóban? Engem – személyes érintettség okán – régóta izgat a kérdés. A Szitakötő a barátság és a nemzedék regénye. Kérdés, mire jutott a múlt század közepén (1950, plusz-mínusz valamennyi) született generáció. Nyolc főhősöm (és néhány „kültag”) a […]

Kjell Askildsen: Úgy, mint azelőtt (részlet)

október 22, 2012 Írta:

1

| Nyárutó | Az igazság az‚ bár nyilván nem ez a legmegfelelőbb felütés‚ nem próbálom azt a látszatot kelteni‚ mintha… mindössze annyi a cél‚ hogy hozzátegyek valamit‚ az én változatomat‚ mert az egészet nagyon közelről‚ ugyanakkor bizonyos távolságból figyeltem‚ rendes körülmények között nem foglalhattam volna állást‚ ha nincs apa látcsöve‚ amivel tilos volt embereket néznem‚ […]

Csendben mondja el | Kjell Askildsen: Úgy, mint azelőtt

október 22, 2012 Írta:

0

Írta: Jeges-Varga Ferenc Évekkel ezelőtt betértem egy könyvesboltba, s kiválasztottam egy különösen vékony, tetszetős sárga könyvet. Mivel volt pár üres órám, elhatároztam, ott helyben átrágom magam A thesszaloniki kutyák című köteten. Akkor még fogalmam sem volt arról, hogy a Kjell Askildsen novelláiban szinte mértani pontossággal elhelyezett szavak ólomként nehezednek majd rám. A könyvet ugyan végigolvastam, […]

Kjell Askildsen: Úgy, mint azelőtt

október 22, 2012 Írta:

0

Nagyon korán kezdtem el olvasni. Mikor Dosztojevszkij Bűn és bűnhődését olvastam, megértettem, hogy az ember tényleg bele tud betegedni az olvasásba, hogy az irodalom ennyire elragadhat. Megismertem azt az erőt, ami az irodalomban rejlik. És nagyon korán olvasó ember lettem. És ez az oka annak, hogy az ember elkezd írni: a közlési kényszer, az önkifejezés […]