2026.04.13.
H. Móra Éva | Ki ne emlékezne gyerekkorunk kedves Vackorjára, a piszén pisze kölyökmackóra? Kinek ne csengene a fülébe még ma is Márkus László hangja, ahogy a Tévémaci fogmosása után tüneményes mesélésbe kezd? Hát… már talán többen vannak, akik nem emlékeznek, vagy nem így emlékeznek. A mai nyugdíjas nemzedék még a televízió esti meséiben nézhette […]
2026.04.10.
Tóth Zsuzsanna | Egyszerű volna azzal kezdeni, hogy íme, a kreatív írás olyan divatos manapság, hogy egymást követik az ehhez tanácsokat nyújtó könyvek. De nem, nem így kezdem. Inkább azzal, hogy milyen jó lenne, ha több olyan tanárember lenne közöttünk, mint Fenyő D. György. Nem csupán felkészült irodalomtudós, de bizony ismeri a középiskolások lélektanát is. […]
2026.04.10.
Ha a képre kattintasz, nagyobb méretben láthatod!
2026.04.09.
Csernus Anikó | Munkaidőben két épület között trolival terveztem közlekedni, gondoltam, úgy gyorsabb. Láttam, hogy éppen jön, futni kezdtem utána. A troli nem nyitotta ki a hátsó ajtót, ezért jobban rákapcsoltam, hogy legalább elöl fel tudjak szállni. Az egésznek az lett a vége, ami ilyenkor lenni szokott: estem egy hatalmasat. Nem lett belőle táppénz vagy […]
2026.04.07.
Paddington | Deborah Levy neve a nemzetközi irodalmi színtéren régóta ismert, a magyar olvasók számára azonban sokáig rejtve maradt. A most megjelent Augusztusi kék így nemcsak egyszerre új regény megjelenése, de fontos bemutatkozás is: ez az első alkalom, hogy a szerző prózája magyar fordításban szélesebb közönséghez jut el. Levy munkásságával az ismerkedést én magam is […]
2026.04.06.
● R E S T A N C I A * ● Vajda Villő | Marie Aubert ebben a regényében azt a helyzetet veszi alapul, ami mindannyiunk számára ismerős valamilyen formában: a családi találkozók, ahol kötelező udvariasan elcsevegni és úgy tenni, mintha minden rendben lenne, miközben a felszín alatt folyamatosan kavarognak bennünk az elfojtott sérelmek. […]
2026.04.06.
– Szia – kiáltom, miközben nagy nehezen beoldalazok az ajtón az összecsukott asztallal. – Szia – kiáltja vissza Ellen a nappaliból. Keresztbe tett lábbal, elnyúlva hever a szófán, előtte a dohányzóasztalon egy pohár fehérbor. Szokás szerint a lábával integet nekem, a telefonját nyomogatja, és alig néz fel, amikor becipelem az asztalt. – Tessék, itt van […]
2026.04.03.
Következő könyvajánlónk április 6-án jelenik meg! Fazekas Erzsébet | Az irodalmi művek, mint tudjuk, az írói képzelet szüleményei. Még azokban az esetekben is, amikor a mű (regény, színdarab, film) témája, némely eleme, vagy akár egésze, amúgy hiteles, pontosan dokumentált adatokra épül. Ebben az esetben a BBC hírportál közölte (2019-ben), hogy Olaszországban váratlanul felbukkant az a Gustav Klimt-portré, […]
2026.04.02.
Paddington | Ruff Orsolya nevét ifjúsági íróként ismerhettük eddig. A Bánatos Madonna az első felnőtteknek szóló regénye. Aki szerette korábbi történetei játékosságát, lendületességét és precizitását, most sem fog csalódni. Felnőtteknek írni talán könnyebb feladatnak tűnhet. A felnőtt olvasó türelmesebb, a narratív struktúrák megengedőbbek, a nyelvhasználat szabadabb. Egy gyerekeknek szóló regény esetében minden mondatnak, minden fordulatnak […]
2026.04.01.
D. Magyari Imre | Morgan Talty kissé bulváros külsejű könyvét elsősorban azért olvastam el, mert a magyarországi cigány irodalomról szeretnék valamit összehozni, s a harmincöt éves szerző, aki amerikai indián – közelebbről penobscot –, az őslakosok leszármazottairól ír; gondoltam, vehetem valami hasznát. Hát ebből a szempontból nem igazán (pedig nagyon bírtam volna egy kis penobscot […]
2026.03.31.
Fazekas Erzsébet | A kortárs európai irodalom legnagyobb tehetségei közé sorolják a fiatal Francois-Henri Désérable-t, aki első megjelenésével (2013-ban), a francia forradalmat megidéző novellás kötetéért több szakmai díjat kapott (irigykedjünk egyet: 26 évesen). Majd az algebrát forradalmasító francia matematikusról írott regénye a 2015-ös év egyik irodalmi szenzációja lett. A zseni Évariste Galois tinédzser korában fejtett […]
2026.03.30.
H. Móra Éva | „A könyvvel birkózni kell, ahogy az apa birkózik gyermekével.” Weöres Sándornak tulajdonítják a sokszor idézett fenti gondolatot – valószínűleg tévesen. Akár tőle származik, akár nem, igazat mond: a birkózás egyfajta szellemi erőfeszítésre utal; az apa–gyermek reláció pedig a „jóféle”, szelíd küzdelemre. Megszoktuk, hogy a versesköteteket nem úgy vesszük kézbe, hogy egyvégtében […]
2026.04.14.
0