Trofiétől ndunderiig, keresztül-kasul Itálián | Vicky Bennison: Pasta Grannies

● K A R Á C S O N Y I
A J Á N D É K N A K
A J Á N L J U K ●

Laczkó Ilona Adél |

Pasta grannies – túl tömör kifejezés ez: talán tészta-nagyik?… Kislányként a konyhaasztalra könyökölve, ámulva figyeltem a nagymamámat, ahogy tésztát készít az ebédhez. Hófehér kötényt vett fel, haját kendővel bekötötte, és valami ősi tudás birtokosaként gyúrja-nyújtja pont olyanná, amilyennek lennie kell. Lágy mozdulattal hinti meg a gyúródeszkát, gördül fel-alá a sodrófa, aztán mértani pontossággal szeli a kockát vagy a metéltet és a végén, hogy ne tapadjanak össze, megtáncoltatja őket némi liszttel. Még az alcím – Olasz nagymamák titkos receptjei – is a múltunkra pillant: a megsárgult, régi kalendáriumra, amibe a nagymamám, majd az édesanyám kacskaringós betűkkel jegyezte le az egyáltalán nem titkos, inkább kedvenc, sikeres receptjeit.

Vajon az olasz nagyik miféle recepteket hagynak lányaikra, unokáikra? Sokan leegyszerűsítve a tészták által egyeduraltnak vélik az olasz konyhát. Holott éppen sokszínűsége miatt épp a napokban ismerte el az UNESCO a szellemi kulturális világörökség részének. Persze tény: akár étterem, akár egy olasz család vendégei vagyunk, mindenképpen kerül az asztalra valamilyen pasta. Egy baráti vacsorán lepődött meg Vicky Bennison, hogy a lakomának beillő fantasztikusan finom fogásokat egyedül a nonna készítette. Ez indította, hogy megismerje a házi praktikákat, a fortélyokat és közben bemutassa azt is, mennyire eltérnek egymástól az egyes olasz tájegységek étkezési hagyományai. Ez a könyve természetesen igényes receptgyűjtemény, de annál sokkal több is: élettapasztalatok gyűjteménye.

• Olvass bele!

Bennison könyve az alapokkal kezd: megismertet a nyersanyagokkal, eszközökkel, továbbá a két alapvető változattal: a házi tojásos tésztával, illetve a durumlisztből készítettel. Ezt követik tematikus csoportokba rendezve a nonnák receptjei. Zöldségekkel, hüvelyesekkel, olajos magvakkal és fűszernövényekkel, tenger gyümölcseivel készült pastákat éppúgy találunk itt, mint leveseket, húsételeket, töltött tésztaféléket. Ínycsiklandó már a nevük is: Maria Luisa és Mena articsókás fettuccinéje, Lucia sagnéja zsemlemorzsás gombócokkal, Rachele töltött tintahalas maccheronija, Patrizia tarantói lasagnéja, Angelina májas papparelléje (nem pappardelle!), Maria cappellettije húslevessel, Claudia mángoldos tortellije, Eugenia Fregula tésztagolyói bablevessel. De számos, hazánkban is egyre népszerűbb receptet is kipróbálhatunk – lasagnét, gnocchit, gnocchettit, ndunderit (ez egyfajta túróval készült gnocchi) – és a sor igen hosszú…

Jellemzően 65 év felettiek a tésztakészítő nonnák, de akad köztük fiatalabb, sőt: néhány férfi is. Minden recept címében szerepel annak a nonnának a neve, aki megosztotta velünk kedvenc étele elkészítésének titkait. Rövid életrajzokból tudjuk meg, Itália melyik tájegységén él, kitől, hogyan tanulta meg a vidék jellegzetes étkeinek elkészítését. A receptek leírása praktikus, egyszerű, néhány, számunkra talán szokatlan nyersanyagtól eltekintve bármelyik sikeresen elkészíthető.

A könyv külleme igazodik a hagyományőrző koncepcióhoz, a fényképek (Emma Lee alkotásai) színvilága visszafogott, a szöveg betűje sem művészkedik öncélúan. A leírások viszont abszolút használhatók a mai háziasszonyok számára. (köszönjük a fordítónak, Nagy Györgyi Eszternek is.) Bár a pestóhoz mozsárban törik durvára az alapanyagokat, de robotgéppel keverik készre, és megemlítik a tésztagépet is. Felerősíti a könyv hatását, hogy megmutatja a „főszereplő” nonnák mellett a különböző olasz régiók hangulatos világát is egy-egy utcarészletről vagy éppen pletykázók csoportjáról készült felvétellel.

Az utolsó fejezetben alaposabban megismerhetünk nyolc nonnát is. Akad köztük kilencven év feletti, aki még mindig naponta főz a fiának és isteni „körmös” tésztát készít. Volt, akihez nehezen járható hegyi úton jutottak csak el, többségük sohasem cserélte másra a házat, ahol született. De akad köztük nagyvárosban, korszerű lakásban élő, és amikor összegyűlik a család az ünnepekre, hagyományos pastákkal várja őket. Bennison hosszabb dokuvideókat forgatott a nonnákról, ezeket a Pasta Grannies YouTube-csatornán lehet megnézni. Ez a több országban nagy sikert aratott könyv ötévnyi gyűjtőmunkának az eredménye.

Vicky Bennison bár Olaszországban lakik, angol származású, Afrikában nőtt fel, majd a világ számos részén élt. Azt mondja, ő egyszerűen csak egy „folyamatosan külföldön élő” nő. Hadd fűzzem hozzá: kellően kíváncsi, s ennek köszönhető, hogy az utókor számára dokumentálta azok tudását, akik a szupermarketben legfeljebb a lisztet vásárolják meg, és sokszor már hajnalban nekiállnak gyúrni, szaggatni, csavarni, metélni.

Nagyon jó lett volna persze, ha a receptekhez beillesztik a QR-kódos hivatkozást az egyes ételek elkészítését bemutató videó eléréséhez, mert a tésztát készítők mozdulatai nagyon tanulságosak. De a Pasta Grannies ennek híján is gyönyörű és hasznos karácsonyi ajándék lehet az olasz konyha nagy rajongóinak.

Vicky Bennison: Pasta grannies
– olasz nagymamák titkos receptjei
Fordította: Nagy Györgyi Eszter
BookLab Kiadó, Budapest, 2025
272 oldal, teljes bolti ár 10.990 Ft,
online ár a kiadónál 9890 Ft
ISBN 978 963 614 7938

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

A Pasta Grannies elrepít a bazsalikomillatú olasz konyhákba, ahol a nonnák − vagyis a nagymamák − generációk óta készítik csodás házi tésztáikat. Bár a nagyik szerint a tökéletes tésztához a szeretet és a nevetés éppoly alapvető hozzávalók, mint a liszt és a tojás, minden nonnának megvan a saját, különleges receptje.
Vicky Bennison brit gasztroíró évek óta gyűjti és osztja meg a nagyik autentikus receptjeit a mára több mint egymillió követővel rendelkező Pasta Grannies YouTube-csatornáján.