Vad folyó szeli át a fantázia birodalmát | Ana María Matute: Az Ulisszesz potyautasa

● K A R Á C S O N Y
U T Á N I
A J Á N D É K N A K
A J Á N L J U K ●

 kistibi |

Igen ritka eset, amikor az olvasó magához szeretné ölelni egy regény csaknem valamennyi szereplőjét, hogy mosolyogva olvas, és amikor „nehézzé” válik a történet, akkor összeszorult gyomorral lapozza tovább a könyvet, remélve, hogy minden jóra fordul, és nem azért tudja, hogy ez előbb-utóbb megtörténik, mert szeretne pozitívan gondolkodni, hanem azért, mert a történet bizakodóvá varázsolja az olvasót. Ana María Matute könyve ilyen. Mosolygós és érzékeny.

Umberto Eco mondta egyszer, hogy A három testőr azért jó cím, mert mindenki tudja, hogy négyen voltak. Amikor igazán jó címet látok-olvasok, mindig ez jut eszembe. Az Ulisszesz potyautasa két szempontból is remek cím. Egyik ok, hogy nem a potyautasról szól, bár kétségtelen, hogy jelentős szerepe van a történetben. A másik ez az Ulisszesz, ami a latinizált Odüsszeusz ógörög alakja (egész pontosan: Ulixész), és eredeti jelentése bosszúálló, haragvó, haragos. De az európai kultúrában már régóta csak a bolyongás képzetét hívja elő.

De többrétegű az Ulisszesz név azért (is), mert a regényben ez a bárka neve, olyan, amiben Odüsszeusz annak idején felfedezte a világot, vagyis még a kalandot magát is jelenti. Huhu, a regény főhőse megépíti a maga Ulisszeszét, melynek kapitánya lesz, egy négylábú és két kétlábú segédletével. Gyönyörködtető, amikor azt olvassuk, hogyan segíti a négyláb a kapitányát. Négyláb, a Fedélzetmester a világ legszebb szemű kölyökkutyája. A másik két kétláb szárnyakat is növesztett magán. „Plum admirális egy szépséges, arrogáns kakas volt. Bár gőgös volt, büszke és ostoba, olyan alkalmakkor hasznosnak bizonyult, amikor be kellett számolni a hőstettekről.” Hogy Florentina kisasszony, a népes legénységben milyen helyet foglal el, az igazából nem derül ki pontosan, de a fogoly nagyon szép madár, és jelenlétét szerintem ez kellőképpen indokolja. És lássuk be: ha egy ház padlásterében megépül egy bárka, ahol a sasszemű Kapitány egy messzelátó segítségével mindent tud a környékről, ahol a Fedélzetmester mindent neszt, minden gyanús körülményt jelez, Plum admirális tökéletes visszhangja a csatákban elért sikereknek, ott Florentina kisasszony megértésére is szükség van. Hiszen nem lehet mindig csatázni, a harc kegyetlenségében megfáradt harcosnak szüksége van Florentina kisasszony gyengédségére. Mert, gondoljunk csak bele, micsoda megpróbáltatás, ha az ellenség birkanyáj képében elözönli az Ulisszesszel szembeni hegyoldalt, és hiába dől a tűz az Ulisszesz kályhacső-ágyúiból, csak alig-alig sikerül megállítani a támadást. Ekkor van szükség a lelki segélyre, Florentina kisasszony pedig pusztán a jelenlétével képes ezt garantálni.

• Olvass bele!

Huhu, a történet főhőse nem ismeri származását. Egy kosárban tették le későbbi otthona elé, és soha nem derült fény arra, ki hagyta ott. Vándor cigányokra gyanakodtak, de olyanok nem jártak a környéken, és a polgármester vezette kutatás sem talált gyanús nyomokat.

A rezidencián, ahova Huhu került, három idősödő leány élt. Egy gazdag földbirtokos elárvult leányai, akik nem is akartak férjhez menni. Az egyik lenézte a környékbeli férfiakat, a másik gyűlölte a férfiak életformáját, a vadászatot, a szivarfüstöt, a szöges csizmát. A harmadik a birtokot vezette, és ez a munka teljesen lekötötte, a nővérei segítségére meg nem számíthatott. Ebbe a szépen kialakult világba érkezett a csecsemő.

Matute megértő, bájos humorral írja le Huhu első éjszakáját. Mindhárom nő dajkálja, szeretgeti a kisdedet, de egyiknek sem jut eszébe, hogy megetetni kellene. De aztán belejönnek… A felcseperedő gyermek a lehető legkülönösebb oktatást kapja, mivel az iskola messze van. A három nővér oktatja: Etelvina egész életében olvasott és írt. Rajong az ókori Rómáért, mindent tud róla, saját könyvének is ez a témája. Tőle tehát az olvasás és az alkotó munka szeretetét tanulja meg. Leocadia gyönyörűen zongorázik, nagyon jól főz, csodálatos virágokat nevel. Kalandos olvasnivalókat vásárolt Huhunak, s bár a fiú nem igazán szívesen tanult tőle (habár hatására már tizenegy évesen remekül gitározott), mégiscsak ez a nő befolyásolta legerősebben a gondolkodását. A tőle kapott kalandregények, tengeri térképek, útleírások ösztönözték arra, hogy megpróbálkozzon hajója megépítésével, és az Ulisszesz sok kísérlet meg kudarc után elnyerje végső formáját. A harmadik kisasszony, Manuelita (vagyis Manu) pedig a gyakorlati dolgokra oktatta. Lóháton járták be együtt a birtokot, ügyeltek a munkásokra, végezték a ház körüli munkákat. Jórészt Manu kisasszony tevékenységének volt köszönhető, hogy a három nővér és a kisfiú gondtalanul élhetett a szülőktől örökölt birtokon. Manu alkotta meg Huhu számára a szabályokat is, az időbeosztást: „Férfit faragok belőle, nem valami öntelt vagy hibbant bölcset.”

A nővérek irányításával, korosztályától távol alakult ki Huhu fantáziabirodalma, ahol Marco Polo, Oroszlánszívű Richárd, Ivanhoe, Robin Hood és a többiek társaságában töltötte az időt. És amikor Manu kisasszony olykor békén hagyta, akkor a Fedélzetmester, Plum admirális és Florentina kisasszony támogatásával vívta végtelen harcait a gonosz ellenséggel.

Nagyon szépen vezeti végig Matute azt a gondolatmenetet, hogy milyen előnyei és milyen hátrányai vannak az iskola hiányának. A tudást megkapja a kisfiú, de nincsenek közösségi élményei. Nem tudja, hogy mit jelent saját kortársainak zsivajgó tömegében tölteni a napokat. A regény szerzője az egyes szám harmadik személyű, mindentudó narrációt használja, de nem ítélkezik, nem foglal állást semmi mellett, illetve ellen. Talán kimondható: az elbeszélés vezérlő elve a szeretet és a megértés.

Ebben a világban cseperedik fel, s izmosodik gondolkodásban és lélekben Huhu. Minden kiszámíthatóan zajlik, amíg bele nem csöppen a történetbe a Potyautas. Hogy a Potyautas milyen változásokat hoz Huhu életébe – az már az igazi, a nagybetűs Kaland, ezért nem illendő elmondanom.

Hogy miért vérbeli ifjúsági regény az 1965-ben született Ulisszesz, és miért ajánlható az olvasni tudó kortól mindenkinek, arra elsősorban a stílus ad magyarázatot. A finom humor végig átszövi a történetet, ettől még a kevésbé szerethető dolgok és tulajdonságok is érthetővé, kedvelhetővé válnak. Nagyon fontos, hogy a regényből szinte teljesen hiányzik az agresszió. A kaland, a veszély valódi elemei a műnek, de öncélú durvasággal nem találkozunk.

Ana María Matute a polgárháború utáni spanyol irodalom meghatározó alakja volt. A polgárháborút még gyermekként élte át, talán ezért lett műveinek alapelve, hogy az agressziót száműzi belőlük. Műveit az 1936-tól ’75-ig tartó Franco-diktatúra alatt cenzúrázták, őt magát újságíróként feketelistára tették. Neve többször felmerült a Nobel-esélyesek között is. Életművéért Cervantes-díjjal tüntették ki. Legutolsó regénye 2014-es halála miatt befejezetlenül maradt.

Matute írásainak állandó vendégei a fantázia, a mese, a mítosz. A regényt lenyűgöző beleérzéssel fordította Mester Yvonne. Hatvannál több könyvet tartalmazó fordítói életművének szerves része a kortárs és klasszikus spanyol irodalom. Ő magyarította Matute Mezítlábország című regényét is.

~ ~ ~

Jó lenne már a közoktatásban is észrevenni, hogy mostanában a fiatal korosztálynak szóló remekművek egész sora jelent meg. Én megengedő vagyok abban a kérdésben, hogy a fiatalok kezébe nem kell elavult szövegű műveket adni. Ma már nem lehet eredeti szöveggel vagy több száz éves, csaknem érthetetlen megfogalmazású fordításokkal színre vinni a nagy klasszikusokat sem. Nem a szöveg tesz valamit klasszikussá, hanem a szituációk, a figurák. Egy felső tagozatos olvasson Ana María Matutét, vagy ha magyart szeretne, olvassa Fenyvesi Orsolya: A minótaurosz és én című remekművét. Mindkettő neki és róla szól.

Az eredeti szövegű műveket meg hagyjuk azoknak a felnőtteknek, akik – kellő ismeretek birtokában – szívesen csemegézgetik őket, vagy merülnek alá az elmúlt századok stílusába… 🙂

Ana María Matute: Az Ulisszesz potyautasa
Typotex Világirodalom sorozat
Fordította: Mester Yvonne
Typotex Kiadó, Budapest, 2024
160 oldal, teljes bolti ár 3500 Ft
online ár a kiadónál 2100 Ft,
e-könyv változat 1900 Ft
ISBN 978 963 493 2949 (papír)
ISBN 978 963 493 2949 (e-könyv)

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Marco Amado Manuel – azaz, ahogy valójában mindenki nevezi, Huhu – a távoli spanyol hegyvidéken rejtőző régi családi kúriában él három nevelőanyja, Etelvina, Leocadia és Manuelita társaságában, akik elhalmozzák törődésükkel és szeretetükkel. Huhu mégis elvágyódik: a poros könyvtárszobában titkon távoli tengerekről olvasgat, és az ódon épület zegzugos padlásán elrejtőzve képzeletbeli kalandokra indul hajójával, az Ulisszesszel, amelynek legénységét barátai: egy kölyökkutya, egy kakas és egy fogolymadár alkotják.
Egy nap azután fenekestül felfordul az élete, amikor az Ulisszesz fedélközében egy valódi potyautas bukkan fel. Lehetséges, hogy Huhu számára ezzel a várva várt nagybetűs Kaland veszi kezdetét? Vajon ki lehet a rejtélyes idegen? Huhu elhatározza, hogy segít neki a szökésben, és ő is vele tart a távoli szigetre, ahová a sebesült férfi készül…
A spanyol irodalom nagy klasszikusának gyerekregénye először jelenik meg magyarul.