Gyermeki nézőpontok | Szólj, ha kell egy barát – Kortárs skandináv gyerekversek

● K A R Á C S O N Y I
A J Á N D É K N A K
A J Á N L J U K ●

Szerkesztette és fordította Patat Bence

H. Móra Éva |

Robbanással is felért 1975-ben az akkor megjelent svéd gyerekverskötet, az azóta már kultikussá vált Ami a szívedet nyomja (Tótfalusi István válogatásában és fordításában). Merőben új volt ez a hang és forma a hazai gyermekirodalomban. Tudjuk jól, hogy jeles íróink, költőink költőink jókora hányada tiltólistán volt az elmúlt rendszer egy részében, ezért a gyerekversekben „voltak kénytelenek” kiteljesedni.

E kényszerűség pozitív hozadéka gyermeklíránk csodálatos gazdagsága. Weöres Sándor, Nemes Nagy Ágnes, Tamkó Sirató Károly, Kormos István és a többiek rímes-mondókás, csengő-bongó, a népi hagyományokon nyugvó, képekkel teli költeményeket alkottak – gyermekek számára. Ezzel szemben a svéd versek puritán hangzásvilágot hoztak magukkal, e szabadversek nélkülözik a versdíszeket. Gondolatközpontúak, gyakran kritikusak vagy éppen humorosak – vagyis a gyermeki látásmód tükrei; érzékenyen reagálnak mindenre, ami a mai lurkókat foglalkoztatja. Azóta a svéd típusú gyerekvers önálló műfajjá vált; hazai legjellemzőbb képviselője Ágai Ágnes (A titkokat az ujjaimnak mondom el, Kamaszságok).

1975 óta negyvennyolc év telt el, hát örömmel vesszük kézbe a Patat Bence szerkesztette kötetet. Hála a skandináv irodalomért rajongó, számos nyelvet ismerő szerzőnek, bővült a lista. Öt nemzet – Dánia, Norvégia, Svédország, Izland, Feröer-szigetek – tizenhat szerzője mutatkozik be a válogatásban. Tartalmilag e darabok is követik a hagyományokat: itt is a gyermeki filozófia (sok-sok kérdés!) és érzelemvilág kerül a központba. Többségük ezúttal is szabadvers, de azért akadnak rímesek is – bár nem kap jelentős szerepet a ritmus, ahogy egyéb díszítőelemek sem.

Érdekes lenne szerzők szerint is számba venni a verseket, de inkább követem a szerkesztői elvet, amely témák szerint csoportosít. Nem könnyű egy-egy szóval körülhatárolni az egyes fejezetek témáit; nem véletlen, hogy Patat Bence verscímeket választ fejezetcímeknek.

Minden ember életében, de talán a gyermekek, kiskamaszok esetében különösen fontosak a kötődések, legyen az barátság vagy akár a szerelem. Ennek az érzésnek szenteli az első fejezetet, amely a Szólj, ha kell egy barát címet kapta, akár az egész gyűjtemény. Annyira szép és frappáns a címadó vers, hogy muszáj idéznem: „Szólj / ha kell egy barát. / A helyedben / én / nekem szólnék.” A féltékenység vagy legalábbis a kizárólagosság, birtokolni vágyás találó megfogalmazása és fordítói bravúr – a Névmások című is:

én
te
micsoda?
ő?
ti?
és
akkor
mi??

Az ő névmásnak szintén kiemelt, de egészen más szerepe van a Két ember című versben, de ez már a második fejezetbe került. Ez pedig a családról szól, ami szintén fontos kötődésfajta. Hangot kapnak itt anyáról (mosolyog!), apáról (homokvárat épít, magyarázgat, horkol), tesóról, nagybácsiról, nagymamáról és nagypapáról (nem hagyományosak!), régen volt felmenőkről, mások nagymamájáról szóló megállapítások. Nehéz választani, talán azt emelem ki, amelyik Kosztolányi versét (A rút varangyot véresen megöltük… kezdetűt) juttatta eszembe, talán a gyermeki ösztönös kegyetlenség okán: „A földből nagy giliszta bújt elő. / Öcsémnek adtam: erre ő vevő. / (Pontosabban a szájába tömtem én, / egy korhadt bottal, a kert szegletén.) Így kezdődik a Nem egyezik az ízlésünk című vers, ám csattanója is van – de azt nem árulom el… És nem hagyhatom ki egyik kedvenc soromat: „A kocsink hátsó ülésén/ Én trónolok, a  f ő e g y é n.” (kiemelés tőlem) Mennyi mindent elmond a családon belüli viszonyokról, prioritásokról! S ha már kocsi, álljon itt még Az autónk első és utolsó sora – szemérmességében is ott a mély érzelem megnyilvánulása: „Az autónkról megjelent egy újsághirdetés. […] Remélem, nem lesz senki sem, ki tőlünk megveszi.”

Minden gyerekközösségre jellemzőek a „szerepek”, megjelennek valamelyest az alá-fölérendeltségi viszonyok; gyakori a címkézés, a megfelelni akarás. Én saját használatra a „Menőzés” címet adtam a harmadik résznek. A „főmenő” név szerint is megjelenik Thorstein Thomsen életképeiben, ő Nagy Nick. Figyelemre méltóak a róla szóló mini jellemrajzok, de ugyanez a költő egy Down-kóros kisfiúról is ír (Georg), egyszerűségében is megindítóan szépen. E fejezet legtöbb darabja ellentétekre épül, mint például a Sloggi című, melynek csattanója is van: „Amikor összefutott az osztály / leghelyesebb lányával, azt mondta neki, / hogy csak a hétvégi bulira vesz italokat, de / aztán odakiáltott az anyukája az üzlet túlsó végéből, / hogy mennyire klassz alsógatyát / talált neki.”

Beszédes a következő fejezet élén álló Amikor lekapcsolják a sötétséget cím is. Félelmek, álmok, extrém helyzetek egyaránt szerepelnek itt. Nézzük csak! „Ma óriásgyík leszek / fűrészfogú / kétujjú / óriásgyík / az utolsó a Földön. / Elrejtőzöm egy nagyon klassz helyen / és várok a kihalással…” – a folytatás sem kevésbé szellemes. De ugyanígy érdekes szemszögből íródott A házak egyedül vannak otthon című – ahogy a többi is.

• Olvass bele!

A Föld egyedül van című rész központi témája értelemszerűen a természet kontra technika, a „kütyük”. Megkerülhetetlen a fenntarthatóság kérdése a gyerekversek között is, hiszen a legifjabbakat is foglalkoztatja – kell is, hogy foglalkoztassa! – ez a probléma. Persze ez is sajátos megközelítésben kerül szóba: fanyar humor szövi át például a Játszanak a tableten című darabot, amelyben a kis pocok, a róka, a macska, a madár és minden állat a címben megjelölt tevékenységet folytatja. Ebben a részben kap helyet az Ezópusz-parafrázis, egy valódi fricska az emberi természetnek: „Amikor az ember meglátta, hogy / egy kiló 1699 koronába kerül / visszatette a szőlőt / és elfintorodott / hű, de savanyú! / egy szemet azért még bekapott.”

Mindannyian, akik gyerekeket nevelünk, neveltünk; akik gyerekekkel beszélgetünk, tudjuk, hogy előbb-utóbb fölteszik a halállal, az elmúlással kapcsolatos kérdéseket. És milyen nehéz válaszolni ezekre! Erről szól a kötet záró fejezete – érdemes megismerni, újragondolni ezeket a gyermeki nézőpontokat.

Kortárs skandináv gyerekversek – de vajon nem így látják-e a világot a Föld más tájain élő gyerekek is? Dehogynem. Friss, szórakoztató, de elgondolkodtató könyv ez, minden korosztály kezébe való. A szövegek értékét tovább emelik Schall Eszter kedves illusztrációi.

Szólj, ha kell egy barát
Kortárs skandináv gyerekversek.
Szerkesztette és fordította Patat Bence 
Illusztrációk: Schall Eszter
Móra Kiadó, Budapest, 2023
96 oldal, teljes bolti ár 1999 Ft,
online ár a kiadónál 1639 Ft,
ISBN 978 963 603 4399

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Ami a szívedet nyomja címmel 1975-ben, Tótfalusi István válogatásában és fordításában jelent meg egy kortárs svéd gyerekverseket tartalmazó kötet, amely azóta majdnem egy tucat kiadást ért meg, és széles körben ismert kedvenccé vált.
Patat Bence csaknem ötven év elteltével arra vállalkozott, hogy betekintést nyújtson a mai északi gyerekversek világába.