Nem lehet elég korán kezdeni | Gerry Bailey, Felicia Law: A pénz és én

Paddington |

Az elmúlt években kollégáimmal és külső szakértőkkel (pénzkereső foglalkozásom keretei között) sokat dolgoztunk azon, hogy összegyűjtsük, milyen ismeretekre és készségekre mondhatjuk, hogy alapvetőek, vagyis mindenki számára fontos az elsajátításuk. Az alapvető pénzügyi ismeretek szükségességét ebben a csomagban senki nem vitatja, míg a hozzáértők a mai, kötelező iskolai tananyag zömét kidobásra érdemesnek tartják. Ugyanakkor az iskolai tankönyvekben a pénzügyi ismeretanyag nem – vagy csak nagyon kis részben – szerepel. Ráadásul a pedagógusok pénzügyi ismeretei is meglehetősen hiányosak, ezt tudjuk sokféle kutatásból. Éppen ezért nagyon fontos A pénz és én című új kiadvány, amelyet a Móra Kiadó/MóraEdu bocsátott útjára.

A kötet formátumában és témaválasztásában is a kiadó egykori Bölcs Bagoly sorozatát idézi. Ezek a kötetek 1963 és 1988 között olyan témákról szóltak kisiskolásoknak – átfogóan, ám mégis gyereknyelven –, amelyek egyfelől lényegesek és érdekesek voltak, másfelől az iskolai tananyag nem nagyon foglalkozott velük. Ha a MóraEdu könyveinek célja ennek a minőségi hagyománynak a folytatása, az nagyon nemes vállalás.

Ebből a kötetből az olvasók megismerkedhetnek a pénz tulajdonságaival és eredetével, a bankszámlák, kölcsönök, a költségvetés, a pénzköltés vagy éppen a takarékosság fogalmaival. Szó esik bankkártyákról és virtuális pénzről. A szellős, jól áttekinthető szerkezetű kötetben nemcsak információk vannak, hanem kérdések, tanácsok, sőt szülőknek szóló ötletek is.

Gerry Bailey és Felicia Law kötete eredetileg jó tíz évvel ezelőtt jelent meg angolul. A szöveg összességében inkább idősebb gyerekeknek, nagyobb kamaszoknak szól, habár olykor kissé nehézkesen, ilyen mondatokkal: „A fiatalok részvétele a pénz mozgásában egyre jelentősebb, és ebben neked is szereped van.” De a fogalmak pontosítása sem könnyű; például angolul a shop és a store nem feltétlenül szinonimák, míg magyarul az üzlet és a bolt között nincs jelentésbeli különbség. A Mark Beech által jegyzett illusztrációk ugyanakkor inkább a kisebbeket célozzák. A témák nagy része már a kisiskolások számára is érdekes lehet, így talán nem baj, ha kicsit jobban kell küzdeniük a szöveg megértésével. Hetedikes-nyolcadikosnál fiatalabb olvasók számára viszont, éppen ezért, inkább a közös olvasást javasolnánk. (Az idősebbek pedig a kötet képi világa miatt sejthetően inkább alternatív kiadványokat találnak majd érdekesnek.)

Mégis úgy látom, ahhoz, hogy a kiadvány a megcélzott feladatra igazán alkalmas legyen, a szöveg szigorúbb kezű szerkesztőt, sőt talán egy hazai pénzintézet gyerekekre specializálódó munkatársainak közreműködését is igényelte volna. (Noha tudom, a külföldről átvett mű esetében a szerkesztésnek korlátai vannak.) Több hazai banknak és biztosítótársaságnak van már oktatási programja gyerekek számára. A mű az amerikai valóságot tükrözi. Példaként említhetem, hogy részletesen ír az adományboltokról, míg itthon ez (még?) nem elterjedt. A megcélzott olvasóközönség (9+ gyerekek) pénzbeli adományozásra biztatása pedig számomra abszurd. (Akik ezt gyakorolják, tapasztalatom szerint legalább kétszer-háromszor ilyen idősek.) Sok szó esik bankszámlákról, ám a kötet nem tisztázza a bankkártya és hitelkártya közötti különbséget (bár használja a kifejezéseket), és egyetlen szót sem ejt a bankszámla – Magyarországon európai viszonylatban is nagyon magas – költségeiről, csak a megszerezhető kamatról.

• Olvass bele!

A fordító és a szerkesztő minden bizonnyal megpróbálta valamennyire a magyar viszonyokhoz alakítani a könyvet, így a pénzkeresés lehetőségei között csak a margón szerepel a munkavállalás. Míg az Egyesült Államokban, de Nyugat-Európa egy részében is teljesen bevett dolog, hogy már 10-12 éves gyerekek munkával keresnek pénzt, még ha minimális óraszámban is (mondjuk heti 2 órát dolgoznak), ezt a magyar jogszabályok nem teszik lehetővé. A magyar szülők kezében így kevesebb eszköz van arra, hogy a gyerekek megtanuljanak okosan gazdálkodni.

A kötet azt sugallja a szülőknek, hogy a zsebpénzt kössék különböző otthoni feladatok ellátásához – mintegy fizetésként. Ez első pillantásra jó ötletnek is tűnhet, ám nevelési szempontból teljesen elhibázott. Azt sugallja ugyanis, hogy a család felnőtt tagjainak ez ingyenesen teljesítendő kötelessége, a gyerekek viszont nem részei ennek a munkamegosztásnak. Ez a megoldás inkább takarítónak sorolja be a srácokat, nem segít ahhoz, hogy megértsék a családon belüli feladatok természetét és fontosságát (amiről természetesen érdemes beszélgetni, mint fizetetlen munkáról). Szerencsére a kötet legalább nem propagálja azt a szintén rémisztő gyakorlatot, amelyik az osztályzatokat váltja forintokra. A zsebpénzről sokkal inkább úgy kellene beszélni, hogy a gyerekek megértsék, az erre rendelkezésre álló pénzt a szülők keresik meg, és a gyereknek is adnak egy olyan összeget, amit bármire elkölthet (vagy akár félre is tehet), ahogy ők maguk is elmennek múzeumba, vesznek egy sört vagy egy fagyit maguknak kedvtelésből, a saját „zsebpénzükből”, ha azt ki lehet gazdálkodni a feltétlenül szükséges kiadások után.

A kötet frissítése során kimaradt a számítógépes játékok virtuális pénzeinek témája, amelyek több esetben valódi pénzhez is kötöttek, és amelyekről jelenleg sok vita folyik. Pedig nem ártott volna, ugyanis a megcélzott korosztály nagyobb része találkozik – akár naponta – a Minecraft játék smaragdjaival, mint adománybolttal.

Hiányosságai ellenére is fontos kiadvány A pénz és én. Remélhetően követik majd olyan kötetek, amelyek hasonlóan fontos, mindenki számára alapvető, ám az iskolában nem tanulható ismereteket közvetítenek. Jó lenne, ha ezek minőségben inkább a Bölcs Bagoly utódai lennének, és nem angolszász kiadványok fordításai.

Gerry Bailey, Felicia Law:
A pénz és én.
Hogyan tudod megkeresni és elkölteni?
Fordította: Dörnyei Otília
Illusztrálta: Mark Beech
Borítóterv: Sólyom Melinda
MóraEdu könyvek
Móra Kiadó, Budapest, 2023
64 oldal, teljes bolti ár 3499 Ft,
online ár a kiadónál 2799 Ft
ISBN 978 963 603 3118

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

A pénzügyi tudatosság kialakítását nem lehet elég korán kezdeni, mint annyi minden más, ez is egész életre szóló tanulási folyamat. A kötet segítséget nyújt a pénzügyi alapfogalmak megértésében, például: Mit jelent a kamat? Mire kell ügyelnünk, ha kölcsön kell kérni? Miért jó költségvetést készíteni? Mire jók a bankok? Mire jó a virtuális pénz?
Szó esik a megtakarítás különböző fajtáiról, a bankszámlákról és azok használatáról is. A társadalmi érzékenyítés is nagy szerepet kap, hiszen a felelősségvállalás egyik módja az elesettek segítése – természetesen saját lehetőségeinkhez mérten.