A féreguralom vége | Philip K. Dick, Ray Nelson: A ganümédeszi hatalomátvétel

Somogyi András |

Ahhoz, hogy megérthessük a regény lényegét (nekem nem sikerült teljesen), ismerkedjünk meg röviden Philip K. Dick életével és munkásságával. Bár több díjjal is jutalmazták regényeit és novelláit, csak halála után ismerték el a science-fiction irodalom megújítójaként. Hosszú a listája az Agave Kiadó által már megjelentetett könyveinek, és szinte mindnek valamilyen szintű kiábrándultság a jellemzője. Elég emlékezetünkbe idézni a bármelyik művét magyarázó gondolatát: „Rossznak gondolod a világot? Látnod kellene a többit!”

Írásainak alapállása, hogy nem a futurisztikus technológiákat emelte műveinek középpontjába, mint a sci-fi szerzők többsége. Filozófiai és társadalmi kérdéseket boncolgatott, mint a valóság természete, az érzékelés, az emberi természet és identitás, a hatalom és az ember viszonya. Abban hitt, hogy a létezés a belső emberi érzékelésen alapul, ami nem feltétlenül felel meg a külső realitásnak. Arra a meggyőződésre jutott, hogy bizonyos értelemben a világ nem teljesen valóságos, illúziókban élünk és nem áll módunkban meggyőződni ennek az állításnak az igazáról. Regényei és világlátása alapján olyan ikonikus filmek készültek, mint a Szárnyas fejvadász, az Emlékmás, a Különvélemény, sőt a Mátrix trilógia is az ő gondolatait tükrözi.

Csak a fentiek ismeretében tudjuk értékelni a ganümédesziek uralmáról és a tőlük való megszabadulásról szóló regényét. A történet a harmadik világháború után játszódik, amikor a Ganümédesz bolygó hadserege elfoglalta a legyengült és részben kihalt Földet. Ne feledjük, hogy Dick a regényt 1967-ben, a hidegháború dúlása idején írta, amikor lehetséges alternatíva volt a nukleáris világkatasztrófa, az emberiség pusztulása.

Ennek a regények a főszereplői a féregszerű, végtagok nélküli ganük, akik hosszúra nyújtott nyelvükkel működtetik gépeiket, fegyvereiket. Létezik a ganü elit és az őket kiszolgáló kricsek. A velük kollaboráló embereket a férnya jelzővel illetik, ami a féregnyaló rövidítése.

Egyetlen területet nem tudtak meghódítani, az USA egykori Tennessee államát, ahol fekpartok, vagyis fekete bőrű partizánok és indiánok képviselik az ellenállást. Vezetőjük Percy X, aki a Pszichedelikus Kutatóintézetben telepatikus képességekre tett szert dr. Balkani (vezető pszichiáter) kezelése következtében. Ez igen hasznos, mert távolról is képes olvasni mások gondolataiban. Fő ellensége Koli tábornagy, a ganük keményvonalas vezetője, akinek egyetlen vágya, hogy Percy bőrét lenyúzassa és fali dísznek használja.

• Olvass bele!

A történet másik főszereplője Joan Hiashi, tévés műsorkészítő, aki Percy főiskolai diáktársa volt. Sokáig a ganük informátoraként működött, de valami megfordult benne, és úgy gondolta, tisztességesebb csatlakozni a fekpartokhoz. Koli tábornagyot a Tennessee haduradalom (megszállók által uralt terület) élén egy bizonyos Mekkis váltja fel, aki beleszeret Balkani feledésterápia elméletébe, és mással sem törődve annak olvasásába merül.

Egy föld alatti bunkerben a hatalomra éhes helyi ültetvényes, Gus Swenesgard megtalálja a korábbi világháború legrettegettebb, érzékeléstorzító fegyvereit. Ezek a fegyverek, melyek egy ideig a fekpartok birtokába kerülnek, borzalmas illúziókat vetítenek ki, amelyek materializálódnak, harcba szállnak, majd eltűnnek. Végül Percy X és Joan – Swenesgard hatékony segítségével – a ganük kezére kerül. Joant Balkanihoz viszik, akinek feledésterápiája mentálisan teljesen közömbössé teszi a lányt a világ iránt. Percy X egyedül marad, bajtársai meghalnak vagy dezertálnak. Paul Rivers, a Pszichiátriai Világtársaság munkatársa előbb megmenti, majd magyarázat nélkül felkéri arra az apró szívességre, hogy mártírként haljon meg, A későbbiekben egy verekedés során Rivers megöli Percyt. Koli evakuálja a ganüket és űrhajójából el akarja pusztítani a földi életet, de kudarcot vall. A teljes ganü elit elpusztul (bár nem tudjuk, mitől). A Föld megszabadul a ganüktől, de a helyzet nem javul számottevően: a Pszichiátriai Világtársaság veszi át a hatalmat, Swenesgardot teszik meg báburalkodónak.

Tudom, hogy a regény fenti felvázolása zavarba ejtő, mind a szereplők sokasága és motivációi, mind tetteik miatt. De higgye el a kedves olvasó, hogy maga a bonyolult, és fordulatos történet sem könnyen értelmezhető. Ha bele is illeszkedünk az alakok közegébe, az elmék időszakos elsötétedésének és megvilágosodásának okai nem derülnek ki egyértelműen. Bár itt is nagy szerepet játszik az illúzió, az alternatív valóság – és ezért elképzelhetőnek tartom, hogy lelkes olvasótábora is akad, hiszen a háborús retorika és a fenyegetettség napjainkban egészen más értelműek, mint akár éppen egy évvel ezelőtt –, de azért ezt a regényt nem sorolnám Dick fajsúlyos művei közé.

Kiváló munkát végzett a fordító, Pék Zoltán, akinek elsősorban szóalkotásai (fekpart, férnya, haduradalom stb.), valamint a bonyolult filozófiai eszmefuttatások, a látomások által indukált irracionális gondolatok magyarítása érdemel elismerést. Így is maradt számos kifejezés vagy némely készülék megnevezése, amiről inkább csak sejtjük, hogy mit jelent (pl. egyes osztályú homeosztatikus mechanizmus, szervo-assziszt projektor, személyes légpulzációs kád), mert fordításban is nehezen értelmezhetők.

Philip K. Dick, Ray Nelson:
A ganümédeszi hatalomátvétel
Fordította: Pék Zoltán
Agave Kiadó, Budapest, 2023
192 oldal, a borítón feltüntetett ár 3980 Ft,
online ár 3184 Ft,
e-könyv változat 2980 Ft
ISBN 978 963 598 1021 (papír)
ISBN 978 963 598 1038 (e-könyv)

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

A Földet legyengítették a harmadik világháború veszteségei. Nem sokkal később jelentek meg a Ganümédeszt lakó, féregszerű telepatikus lények, és foglalták el könnyedén a bolygót, ám hamarosan rájöttek, hogy nem olyan könnyű megőrizni a hatalmukat, mint hitték.
Nem sikerült ugyanis teljesen felszámolni a földlakók ellenállását, és az emberek számtalan, előre nem látható problémát okoznak. Például egy csapat gerilla megtalálja a harmadik világháborúban elrejtett fegyvereket, melyek félelmetes erejük miatt nem kerültek bevetésre akkor, ám az idegen megszállókat illetően már senkinek nincsenek erkölcsi aggályai.
A ganümédesziek elszánják magukat a végső megoldásra, azonban nem számolnak az olyan egyéniségekkel, mint Percy X gerillavezér, dr. Balkani pszichiáter és Joan Hiashi televíziós személyiség.