Browsing All posts tagged under »pék_zoltán«

Kopogószellemek és angyalok a kormány szolgálatában | Richard Kadrey: A végítélet kis doboza

augusztus 26, 2017 Írta:

0

Bodó Viktória Booklány | Amikor Z. a figyelmembe ajánlotta Richard Kadrey könyvét, annyit mondott: „jobb, mint Moore”. Mivel neki is van némi köze a könyvszakmához, erre felfigyeltem. Mi, öreg rókák nem dicsérünk már regényeket szíre-szóra, a kezdeti lelkesedés valamikor tíz évvel ezelőtt múlt el, a hamvas ifjúsággal és az első csak több nap alatt kialható […]

Marad-e élet a Földön? | Cixin Liu: A Háromtest-probléma (3/1)

május 1, 2017 Írta:

0

Tóth Gergely | Pár éve regisztráltam a SETI at home projektbe, ami lehetővé teszi, hogy a számítógépem az éppen nem használt erőforrásaival részt vegyen a SETI (Search for Extra-Terrestrial Intelligence) rádió­telesz­kóp­jaival fogott adatok feldolgozásában, és ezáltal a földönkívüli intelligencia keresésében. Aprócska csepp csak a tengerben, hiszen a SETI hatalmas adatmennyiséget rögzít, és csak remélhetjük, hogy […]

Honnan fúj bolond szél? | Christopher Moore: Bolond

március 1, 2017 Írta:

1

Bedő J. István | Nem túl régi találmány, hogy az író, mesélő, drámaszerző egy már be- vagy lefutott mű mellékszereplőjét helyezi előtérbe. Ezáltal a nagy formátumú hősök hátrébb szorulnak, rá lehet világítani gyengéikre, jellemhibáikra, míg a két mondatos statiszta csúcsfényeket kap. Néhány korábbi példa: Rosencrantz és Guildenstern halott (Tom Stoppard), és hazai pályáról Szabó Magda, […]

Pék Zoltán: Feljövök érted a város alól (részlet)

szeptember 23, 2015 Írta:

0

| 1 | Macska az úton – Én vagyok a rossz hír hozója. Én vagyok, aki nem hazudik neked. Én vagyok a golyó, amit a fejedbe röpítesz. Ez a végszavam, elindulok a csoport hátsó részéről, lassan, komótosan, feltűnés nélkül araszolok előre. – Bárcsak azt mondhatnám, hogy borult, őszi nap volt, a felhők úgy nehezedtek a […]

Budapest, Budapest, te csodás! | Pék Zoltán: Feljövök érted a város alól

szeptember 23, 2015 Írta:

1

Fekete Judit | Kedves könyvolvasó, rendhagyó (és kifejezetten szemtelen) módon nem hozzád szólok indításként, hanem a könyvek láthatatlan „magyar hangjához”, a fordítókhoz. Nem árt ugyanis, ha ők is tudják: hiába tűnik úgy, hogy a szerzőé minden dicsőség, és az ő munkájuk háttérbe szorul – de mi, olvasók az ő közreműködésüket is figyelemmel kísérjük. Sőt! Ahogy […]

Philip K. Dick: Palmer Eldritch három stigmája (részlet)

január 13, 2015 Írta:

0

| 1 | Barney Mayerson hasogató fejfájásra ébredt egy ismeretlen komforttorony ismeretlen hálószobájában. Mellette, csupasz válláig felhúzott takaróval egy ismeretlen lány aludt, halkan szuszogva vette a levegőt a száján át, haja akár egy kibomlott fehér gyapjúgombolyag. Biztos elkések a munkából, gondolta a férfi, azzal kicsusszant az ágyból, és csukott szemmel, dülöngélve megállt, igyekezve leküzdeni a […]

Az élet: álom (vagy fordítva) | Philip K. Dick: Palmer Eldritch három stigmája

január 13, 2015 Írta:

0

Tóth Gergely | Álmodtál már olyat, hogy felébredtél? Aztán rájössz, hogy még mindig álmodsz, és próbálsz tényleg fölébredni, de még mindig alszol. Meglehetősen nyomasztó élmény. A Palmer Eldritch három stigmája ugyanezt az érzést járja körül. A nem túl távoli jövőben a Föld szinte lakhatatlanná vált – írja Philip K. Dick –, ezért az ENSZ kolonizálni […]