Játsszunk az anyanyelvünkkel! | Kajdi Alexandra anyanyelvi játékai óvodásoknak

Kiss Bernadett |

A közelmúltban jelent meg Kajdi Alexandra könyve, az Anya – nyelv – játék a Tinta Könyvkiadónál. Ez olyan anyanyelvi gyakorlatokat tartalmaz, amelyek az óvodától egészen a kisiskolás korig játékos formában fejlesztik a gyerekek anyanyelvi képességeit, kompetenciáját. A kiadvány szerkesztője, Kiss Bernadett kérdezte a szerzőt az ötlet megszületéséről, a munka folyamatáról és a kötetbe gyűjtött játékok közül a kedvenceiről.

Az Anya – nyelv – játék előszavából megtudhatjuk, hogy sok területen dolgoztál, illetve dolgozol.
Szeretek több lábon állni. Tudatosan keresem a mindig új meg új szakmai feladatokat, és azonkívül élvezet különböző hátterű és korosztályú embereket tanítani. De az utóbbi két évben (a kisfiam születése óta) igyekszem racionalizálni a munkámat, így elsősorban az ELTE-n tartok óraadóként nyelvi, illetve nyelvészkurzusokat a Magyar mint Idegen Nyelv Tanszéken.

Mi ösztönzött, hogy kisgyerekeknek állíts össze játékgyűjteményt?
Érdemes tudni, hogy bár a törvény szerint a „magyar mint idegen nyelv”-tanárok már alsó tagozaton is taníthatnak, maga a képzés mindig is a felnőtt korosztályt tartotta elsődleges célközönségének. Ez érthető, hiszen érintettek vagyunk számos vendéghallgatói programban és az Erasmus-nyelvórákban is. Ugyanakkor már a tanítási gyakorlatom során szembesültem azzal – hála a multikulturális nevelés tanára szakomnak –, hogy a külföldi gyerekekre kidolgozott anyagok száma jóval alacsonyabb, és ez a korosztály értelemszerűen más módszertant igényel (pl. nem lehet a nyelvtani szabályok tudatosítására építkezve haladni). Mivel a magyartanári szakon a módszertan nyitott volt a fiatalabb korosztályra is, az ott megszerzett ismeretekre támaszkodva a diploma megszerzését követően egyre jobban elmélyedtem a gyerekeknek szóló anyanyelv- és idegennyelv-oktatás módszertanában. Ennek csúcspontjaként jó pár évvel ezelőtt az ELTE bölcsészkarán tartottam egy választható kurzust ebben a témában. Azután hosszabb szünet következett (az energiáimat a doktori disszertációm kötötte le, egészen más témában), majd 2019-ben interkulturális kommunikációt tanítottam, ahol a Hogyan tanítsunk magyart gyerekeknek? volt az egyik órám témája. Ott hangzott el a hallgatóim részéről, hogy ha ezeket a játékos gyakorlatokat leírnám, akkor ők biztosan megvennék, és ez adta meg a végső lökést.

Minek alapján válogattad a kötetbe a játékokat?
A válogatás nem volt egyszerű: én magam is a megírás közben szembesültem azzal, hogy némelyeket teljesen különálló játéknak gondoltam, de valójában logikailag egy gyakorlattípusnak a változatai (pl. a kuglibábuk feldöntése és a célba dobás), míg másokat különálló játékokra kellett szétbontanom (pl. a fogócskatípusok). Igyekeztem minél színesebb palettát felvonultatni, amely különböző élethelyzetekhez illeszkedik: rendelkezésre áll-e elég tér a mozgásos játékokhoz, játszható-e online formában is, általánosabb keretet ad vagy inkább szókincs-specifikus az adott gyakorlat, játszható-e nagyobb csoportban is vagy éppen egyedül, egy szülővel. A fejezetek végül ezeket a fő rendezési szempontokat tükrözik.

Mi volt a legkeményebb dió, a megírás melyik szakaszát szeretted a legjobban?
Amikor még gyerekeket tanítottam, a kötetben szereplő valamennyi játékot én magam is alkalmaztam, azaz mindegyik kipróbált és bevált gyakorlat. De nem volt könnyű felidézni az évekkel korábbi tanítási élményeimet. Bár a gyakorlatok jegyzetként megvoltak, tartottam attól, hogy nem fogok emlékezni azokra a trükkökre, praktikákra vagy éppen kezdeti kudarcokra, amelyek igazán életszagúvá és használhatóvá teszi a tervezett játékgyűjteményt. De szerencsére alaptalan volt a félelmem, írás közben tódultak a régi emlékek. És most visszatekintve éppen ezt a szakaszát, a Tippek megírását élveztem a legjobban.

Melyik a kedvenc játékod a kötetből – és miért?
Régről kedvencem a Kiváltós fogócska. Ez egyszerre több nyelven játszható, bármekkora létszámmal, minden gyerek imádja, és ha a körök között kicseréljük a képeket, akkor a végtelenségig – vagy legalábbis kifulladásig – vehet benne részt mindenki. Nagyon hasznos mindennapi játék még a Melyik hiányzik és a Látok valamit a kis szememmel…; ezt már kétévesekkel is játszhatjuk várakozás közben, hosszúra nyúlt autózás alatt, a játszótéren, megpihenve a padon – vagy amikor csak kedvünk tartja.

Tanítasz, bár épp nem kicsiket. Mik a tapasztalataid az online oktatásról? Hogyan segíthet ez a kiadvány a tanítóknak és szülőknek az online oktatás idején?
Kiemelkedően szerencsés helyzetben vagyok, mert az egyetemi óráimat fennakadás nélkül tudtam átültetni online környezetbe. De ehhez hozzáteszem, hogy alacsony létszámú csoportokban (2–12 fő), motivált és technikailag jól felszerelt hallgatókat tanítok.
Ugyanakkor a tanítók és a kisgyereket nevelő szülők ezerszer nehezebb helyzetben vannak. Ahogyan azt a médiában és ismerőseimtől is hallom, a pedagógusok egyik legnehezebb feladata, hogy az online térben is le tudják kötni a gyerekek figyelmét, még ha a technikai feltételei meg is lennének a digitális oktatásnak. A kötet pont ezt célozza meg: hogyan lehet néhány játékkal tartalmasan feldobni egy-egy online órát. A keretjátékok bármilyen tantárgyhoz hozzárendelhetők. Például matematikaórán játszhatjuk a Tapsoljunk, nevezzünk játékot nevekkel és páros számokkal, környezetismeret-órán a Mi a jelszó?-t, ha vadon élő állatokról tanulunk, ének-zene órán a Bingó egy változatát pl. hangszerekkel vagy a szólamok kézjeleivel.

• Olvass bele!

A nyelvi játékok segítenek az anyanyelvi kompetencia fejlesztésében?
Közhely, hogy a gyerekek a születésüktől kezdve játékos formában fedezik fel, értelmezik és rendszerezik a körülöttük lévő világot. Tanulásuk a kezdeti években – legalábbis felnőtt szemmel – nem mindig tudatos. Szokás mondani, hogy a gyermek az anyanyelvét elsajátítja, és nem megtanulja. Ehhez megfigyelésen, utánzáson és sok-sok gyakorláson át vezet az út. A gyerekek lételeme a szellemi fejlődés: mindegyikük ki van éhezve az új tudásra (idézzük csak fel a 2-3 évesen kezdődő Miért?-korszakot). Ezt az eredendő kíváncsiságot érdemes a lehető legtovább fenntartani, és erre építve fejleszteni az anyanyelvi (de igazság szerint bármilyen) készségeket. Úgy vélem, ha játékos köntösben fejlesztjük őket, az sokkal közelebb áll a saját, természetes világmegismerési stratégiájukhoz.

A kötet fülszövegében is olvasható, hogy nemcsak anyanyelvi olvasóknak, hanem nálunk tanuló külföldi gyerekeknek is szánod a kötetet. Beszéljünk a jelenlegi munkádról: hogyan alakul a magyart mint idegen nyelvet tanulók aránya Magyarországon?
Budapesten már kevésbé lepődünk meg a kulturális sokszínűségen: török gyorséttermek váltakoznak kínai vagy vietnámi vegyesboltokkal, thai levesezőkkel és arab borbélyszalonokkal. Ugyanakkor nem mindenki gondol bele abba, hogy a legtöbb bevándorló a családjával együtt él itt, tehát a legtöbbjüknek a gyerekei megjelennek a magyar közoktatásban. (…) Jelenleg a statisztikák szerint az óvodákba közel 3000, míg az általános iskolákba több mint 7000 külföldi gyerek jár. (A beszélgetés az Ukrajna elleni orosz háború előtt készült. – A szerk.)

Egy magyarul tanuló kisgyereket hogyan segíthet az Anya – nyelv – játék köteted?
A tapasztalataim alapján gyakori Magyarországon a mélyvíz-technika, azaz amikor beteszik a magyarul nem vagy alig tudó gyereket a többiekkel egy csoportba/osztályba abból kiindulva, hogy előbb vagy utóbb úgyis megtanul magyarul. (…) Tudatosan válogattam a kötetbe olyan játékokat, amelyekhez a gyerekeknek nem szükséges írni-olvasni tudniuk. Mindegyik gyakorlat játszható integrált csoportban is, ami a szociális készségeknek is előnyére válik. Hiszen az anyanyelvi és a külföldi gyerekek is a fő nyelvi analógiákat alkalmazzák, és így ugyanazokat a „hibákat” követik el (pl. tegnap esztem, megyek alszni, most leülöm egy kicsit, a vonat nem visszajött).

Az interjú hosszabb változata elolvasható itt

Kajdi Alexandra: Anya – nyelv – játék
Tinta Kiadó, Budapest, 2022
154 oldal, teljes bolti ár 2990 Ft,
kedvezményes ár a kiadónál 2093 Ft
ISBN 978 963 409 2834

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Az Anya – nyelv – játék olyan gyakorlatokat tartalmaz, amelyek az anyanyelvi kompetenciát játékos módon fejlesztik. A kiadvány alkalmazható óvodákban és iskolák alsó tagozatán is egyfelől az anyanyelvi készség fejlesztésére (kiemelten a hátrányos helyzetű gyermekek esetén), másfelől a magyar mint idegen nyelv gyakorlására. A könyv segítséget jelent olyan óvodapedagógusoknak és tanítóknak – szakiránytól függetlenül –, akiknek akad külföldi gyerek a csoportjukban, és szeretnék őket nyelvileg is célzottan fejleszteni. Ajánljuk szülőknek is, hiszen a kötetben szereplő játékok jó lehetőséget teremtenek az otthoni gyakorláshoz.