Amikor a párhuzamosok találkoznak… | Mészöly Ágnes: Márta evangéliuma

Posted on 2022. január 18. kedd Szerző:

0


kistibi |

A Márta evangéliuma megrendítően szép regény. Látszólag egyszerű a szerkezete. Két cselekményszál fut egymás mellett, a bibliai Márta története az egyik; másik szintén egy Mártáé, aki Betániától, illetve névrokon ősétől nagyjából kétezer év-kilométer távolságra él, Budapesten.

A betániai Márta elveszítette anyját-apját, öccsével és húgával él a szülői házban. Nyakában a birtok, a megélhetés gondja. Nem panaszkodik, teszi a dolgát egy férfijogú társadalomban úgy, hogy Lázár, a „papíron családfő” beteges, képtelen ellátni feladatát. A budapesti Márta a felső középosztály látszólag gondtalan életét éli.

Mi köti hát össze őket? Van-e olyan vonal, amely az idő és a tér ilyen mélységét-távolságát áthidalhatja? Csupán egy: mindketten ugyanazt a nőtípust képviselik. Márta: az anya, aki a családot tartja össze. Nélküle felborul a kényes családi egyensúly. Félrehagy karriert, lehetőséget, hogy a családját szolgálja. Vagy ha a karrier is fontos, évente több évnyit öregszik, mert minden szerepében teljes erőbedobással akar helyt állni. Így volt ez kétezer éve, így van ez ma is. Emberi vágyak sarkallják, szeretne ő is boldog lenni, szerelembe esni, vágyódni, örömöt adni-kapni – de valahogy mindig előbbre kerül a család.

Mindkettőjüké ismerős sors: Mártáé a mitológiából és Mártáé a szomszédból…

A regény megítélésem szerint Mészöly Ágnes eddigi írói munkásságának a csúcsa. Szerkezete tökéletes pontossággal kiszámított, a két sík, a két cselekményszál folyamatosan erősíti egymást, a bibliai történet értelmezi a budapestit és fordítva, s a kettőzött cselekmény közötti finom áthallások költői magasságokba emelik az epikus történetmesélést. A cselekmény magja a bibliai Mártáé. Szakrális történet, amelyet az alkotó legfeljebb retusál, talán csak Júdás figuráját fogalmazza másképp. Az ókori szakaszokat egy-egy blogbejegyzés választja el a maiaktól, és bevallom, egészen az utolsó részig nem értettem a tartalmi szerepét a nyilvánvaló szerkezeti funkción túl. Nem szeretnék belevilágítani a balladai homályba, hadd legyen ez mindenkinek a saját ráismerése. (És nem ér előre lapozni!) De hagyjuk az írót beszélni eredeti szándékáról: „Az első pillanattól kezdve tudtam, hogy szeretnék a szövegbe emelni különböző életmód-tanácsadó internetes oldalakról egy az egyben »lelopott« részleteket, de csak a munka során jöttem rá, hogy ezek voltaképpen az ‘ÍRÁS’ modern kori megfelelői, melyek eligazítják a ma emberét, hogyan kell élnie a mindennapjait. Talán az irányvesztést is szimbolizálja, hogy amíg kétezer évvel ezelőtt még a mosogatást is a szent könyv útmutatásai szerint végezhették az emberek (és így biztosak lehettek abban, mi jó és mi rossz), ma névtelen vagy álnéven író önjelölt-szakértő bloggerekre kell hagyatkoznunk, ha tanácstalanok vagyunk.”

A mai Márta hordozza a „mártaság” sorsát. A legjobbak között van a gimiben, az egyetemen, de az utolsó vizsgáit már nem teszi le, ott a család, gyerekeket szül, hátteret ad férje sebészi karrierjének. A történet kezdetén a család helyzete anyagilag konszolidált, Mártának is jó állása van, recepciós egy magánklinikán. De nem irodai munkára vágyik, valami többre predesztinált. Otthon is folyamatosan érezhető valami gubanc. Az egyik gyerek már az orvosira jár, a kisebbik, Kolos középiskolás, de nem igazán megy neki. Szeretne iskolát váltani, ám az apa ragaszkodik ahhoz, hogy a családi hagyományt kövesse, legyen ő is orvos. Kolos rájön, hogyha ő csak ötszörös energiabefektetéssel tudja elérni azt, amit az osztálytársai, akkor valami „diszes” problémája lehet. (Diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia – Szerk.) A feszültség szikrázik apa és fia között, és Márta ezt nem tudja kezelni. Rebekával is van valami gond, amin szintén hiába szeretne segíteni. A „mártaság” nagyon döcögve működik.

A másik cselekményszálon Jézus alámerítése a kezdet, majd rögtön utána a kánai menyegző. Lázár és Mária a kezdetektől Jézus követői, Márta is, de őt leköti a birtok vezetése. Fordulópont akkor következik be, amikor Jézus és a tanítványok náluk vendégeskednek, de a tömeg ellátása felemészti az asszony energiáit. Mária segítségét kéri, de az nem akar elmozdulni Jézus lábai mellől. Márta panaszkodik, Jézus azonban eligazítja: tekintse a dolgok fontossági sorrendjét. Elegendő lesz kevesebb fogás is, akkor pedig Mártának marad ideje Jézust hallgatni. Ez a tanítás határozza meg az asszony további sorsát. Felnő a feladatához, megtanulja helyes szemszögből nézni az eseményeket, itt válik igazi családfővé, aki családjáért nem csak gondolataiban felelős, hanem tetteiben is. Ez az a pont, amikor alakulni kezd a nagyon finom párhuzamok, áthallások szövete, s a két különálló történet összenő.

A budapesti Márta visszautasíthatatlan ajánlatot kap Dicső úrtól, a kerekesszékhez kötött, titokzatos, dúsgazdag feltalálótól (ha ugyan tényleg az volt). Az ajánlat kimozdítja Mártát a korábbi tehetetlenségéből. A sarkára áll, életében először helyre teszi agresszív főnökét, és felmond. Dicső úr szerepe kissé profán, az író szándékosan lyukacsos mitológiai fátyollal takarja alakját, de így lesz igazán vicces és izgalmas: „Még így is könnyebb volt megszokni Dicső úr pőre testének látványát, mint a tapintását. Amikor hozzáérek, kiráz a hideg, mintha nem valódi bőre volna, hanem gumi és műanyag. (…) A lábfején és az oldalán sebhelyek, világháborús repesznyomok lehetnek, vagy késszúrás, de hiába kérdeztem róluk, csak annyit mondott, hogy ez egy csúnya történet.” Vagy: „Egy perc múlva már a Wikipédián olvasom Justina Casagli szomorú halálát. És nem értem, miért mondta Dicső úr, hogy emlékszik szegényre, amikor 1841-ben vetett véget az életének.” Rajongok ezért a picit morbid színezetű humorért, hiszen kerekesszékes Jézust még aligha ábrázoltak.

Talán itt találkoznak a párhuzamosok, és innentől kezdve az olvasó feltétel nélkül elfogad minden egymásra utalást. A történet megrendítővé, líraivá válik. Nagyon jó ízléssel (és időugrással) kimarad Jézus passiója, már csak halálhírét olvashatjuk. De a napjainkban zajló történetből nem marad ki a passió, Márta édesapjának szenvedéstörténetéről olvashatunk. Nincs a világon nagyobb kín, mint mikor az ember elveszíti a gondolkodás képességét, az uralmat saját maga fölött: a demencia nemcsak a beteget sújtja, hanem az egész családot. Ezt követi az olvasó, nem kell végigolvasnunk Jézus kínjait. Ezen az oldalon a fizikai megsemmisítés, amott a lelki elsivatagosodás. Mindkettőt irgalom nélküli, mindkettő halálos.

Hogy miért tekintem ezt a kötetet az eddigi életmű csúcsának? Először is, mert Mészöly Ágnes minden eddigi művének technikáját beleépítette. (Némiképp leszűkítve most a kamaszoknak, felnőtteknek szóló alkotásokra gondolok.) A Darwin-játszmából tudjuk, hogy a szerző pontosan ismeri a nagykamaszok érzéseit, reakcióit, beszédstílusát: többek között ezért is hiteles Kolos és Rebeka figurája, ezért pengeélesek az ábrázolt konfliktusok. Nagyon jó olvasni úgy, hogy a mesélő nem ítélkezik a megmutatott korosztály fölött. A Rókabércből pedig átmentette a többféle elbeszélői technikát. A Rókabérc: haláltúra krimi, amelyben minden résztvevő a saját hangján szólal meg. Ez virtuóz elbeszélői tudást igényel.

Az író azt mondja erről, hogy a továbblépést számára a Rókabérc jelenti: „a főszereplők köszönnek vissza egy klasszikus szerkezetű, meglehetősen bizarr bűntény megoldására.”

A Márta evangéliumában a „mindentudó” mesélő a bibliai történetet egyes szám harmadik személyben mondja el, a modern párhuzamban viszont közvetlenebb, egyes szám első személyű, pontosan kiszámított aspektusú az elbeszélés. Márta az események során nőtt fel, már nem a „mártaságot” hordozza. A történet a férjnek szóló mese, mindent feltáró, őszinte vallomás. Az önazonosságát, új boldogságát megtaláló asszony már mindent ki- és elmondhat élete párjának. Az ember mindenhogyan ember, botlásaival, gyengeségeivel, félelmeivel együtt. Ha igazi a szeretet, evvel együtt tudunk élni.

Mészöly Ágnes magáról az alapötletről, a „mártaságról” (kérdésemre) így írt: „A Márta-történet egy nagyon régi beakadásom. Tíz-tizenkét éves lehettem, amikor – teljesen saját ötlettől vezérelve, meg hát mert a szomszéd lány is járt – elmentem a környékbeli templomba hittant tanulni (ez akkoriban nem volt ennyire egyértelmű, sőt), és ott találkoztam Márta sztorijával. Egyáltalán nem értettem, Jézus miért nem hívja egyértelműen magához az idősebb nővért is, miért nem azt mondja, hogy »nyugi, eszünk hideget, vagy kiküldöm az egyik tanítványt a konyhába, ők már úgyis hallották többször a tanításokat«. Valahogy ez a kirekesztés nem illett a Jézusról alkotott képembe… és ez a kérdés azóta sem hagyott nyugodni. Rengeteg vallásos, teológiában jártas barátomnak feltettem ezt a kérdést, és senki nem tudott megnyugtató választ adni rá. Szóval írtam róla egy könyvet, amelyben a Megváltó kis fáziskéséssel magához hívja a Mindenkori Márták pária kasztjának egy képviselőjét.

Mészöly Ágnes

Mészöly Ágnes: Márta evangéliuma
Prae Kiadó, Budapest, 2021
332 oldal, teljes bolti ár 3590 Ft,
kedvezményes ár a kiadónál 2690 Ft,
e-könyv változat 3160 Ft
ISBN 978 615 619 9119 (papír)
ISBN 978 615 507 0945 (e-könyv)

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

A Márták köztünk élnek. Arról lehet őket megismerni, hogy láthatatlanok. De ott vannak, amikor vissza kell varrni egy leszakadt gombot, kezük nyomán kerül friss virág az asztalra, és ők simítják el a konfliktusokat. Odaadásuk nélkül semmi nem működik jól, mert náluk az ember előrébb való, mint az eszme. Így volt ez már a bibliai időkben is. Jézus és tanítványai élelmezéséről és elszállásolásáról nem Mária és Lázár, hanem testvérük, Márta gondoskodott. Ő is szívesen hallgatta volna a tanításokat, de akkor mindenki éhen maradt volna.
Márta – akárhogy is hívják – Márta marad, mert minden korban szeretjük kisírni magunkat valakinek a vállán. A regény egyik szála a bibliai Márta története, amely összefonódik egy negyvenpluszos nőével a szomszédból. Ő az, akinél mindenkit sikeresebbnek látunk. „Csak” feleség, anyuka, barátnő, családösszetartó, kertész, szakácsnő, és persze még munkahelye is van. Meg titkai. Történetét és közös életük történetét a férjének meséli, a férfinak, akivel évtizedek óta együtt él.
Mészöly Ágnes könyve a megelevenedett élet, annak minden fájdalmával, örömével, könnyeivel és nevetésével.