Versenyben a legjobb látványterv díjáért | Alexandre Trauner Art·Film Fesztivál, Szolnok

Posted on 2021. szeptember 23. csütörtök Szerző:

0


BJI |

Az Alexandre Trauner Art·Film Fesztivál (ATAFF), ahol a látványtervezőket díjazzák, október 12-én indul Szolnokon. A nagyjátékfilmek közül tíz európai film száll versenybe: többek között elképesztő látványvilágú, sötét thriller a Monarchia utáni Bécsről, Mundruczó Kornél holokausztfilmje, Amerika-kritika John Malkovich főszereplésével, élőszereplős képregény-adaptáció és egy komor Pinokkió, az Oscar-díjas Roberto Benigni főszereplésével.

Az egyhetes program egyik legérdekesebbnek ígérkező alkotása az 1920-ban játszódó, a Monarchia szétesése utáni Bécset bemutató sötét thriller, a Hátország. Forgatókönyvíró-rendezője az osztrák Stefan Ruzowitzky, aki a Pénzhamisítókkal 2008-ban a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-szobrot nyerte el, a Hátországgal pedig augusztusban a Locarnói Filmfesztivál közönségdíját.

Hátország (R.: Stefan Ruzowitzky)

Az Osztrák–Magyar Monarchia darabjaira hullott világában játszódó történet főszereplője egy magánnyomozóból lett katona, a hadifogolytáborból visszatérő Peter Perg, aki a bajtársait tizedelő rejtélyes sorozatgyilkos megtalálásán dolgozik, oldalán a mindig hidegvérrel gondolkodó törvényszéki orvosszakértővel, az intelligens, kifinomult Theresa Körnerrel. A bluebox technikával készült film elképesztő képeit és a háttereket az 1920-ban készült Dr. Caligari díszletei inspirálták, amellyel a 800 éves Habsburg-uralom megszűnése utáni, sarkaiból kifordult Ausztriát ábrázolják.

A legjobb látványtervezőnek járó díjért versenybe száll egy nyomasztó légkörű, intenzív színvilágú angol horror is. Edgar Wright műve, az Utolsó éjszaka a Sohóban egy fiatal lány és egy rejtélyes figura hallucinációkkal teli utazásáról szól a 60-as évek Londonjában.

Utolsó éjszaka a Sohóban (R.: Edgar Wright)

Mundruczó Kornél Evolúció című filmjének a világpremierje Cannes-ban volt, itthon először Szolnokon láthatja a nagyközönség. Mundruczó az Oscar-díjra jelölt Pieces of a Womanjével vált világszerte ismertté, ez a műve a holokauszt traumájának három generáción átívelő hatásáról szól. Szorosan kapcsolódik az alapjául szolgáló, azonos című színielőadáshoz, amelyet a Proton Színház két éve, Németország legnagyobb színházi fesztiválján, a Ruhrtriennalén mutatott be. Az Evolúció három fejezetéből kettő megszakítatlan időben és egyetlen térben játszódó, vágás nélküli – illetve rejtett vágásokkal operáló –, hosszú jelenet.

Evolúció (R.: Mundruczó Kornél)

Komor Pinokkió-feldolgozás is versenyben van a legjobb látványtervezésért járó díjért. Carlo Collodi 1883-as történetéből, a Pinokkió kalandjaiból a Disney kedves mesefilmet készített 1940-ben, noha a a fabábu klasszikus meséje korántsem gyerekbarát.

Pinokkió (R.: Matteo Garrone)

Matteo Garrone rendező komor, felnőtteknek szánt feldolgozást készített a gyerekkönyvből. A film a Berlini Filmfesztiválon mutatkozott be nagy sikerrel 2020-ban. Az élőszereplős Pinokkióban a bábukészítő Gepettót az Oscar-díjas Roberto Benigni alakítja, aki egy 2002-es családi vígjáték verzióban magát a fabábut játszotta el. Az új verzió semmiben sem hasonlít a korábbiakhoz. Garrone groteszk, sötét képekből álló új feldolgozása monumentális, szürrealista munka, amely követi az eredeti könyv történetét, de sötét képeivel felkavaró megközelítésbe csomagolja.

Istenek völgye (R.: Lech Majewski)

Az Istenek völgye egy milliárdos és a navajo közösség harcát tárja elénk, szembe állítva az ősi hagyományokat és a vallást a modern kor anyagias felfogásával. Lech Majewski drámája három egymásba fonódó történetet mutat be, hősei a világ leggazdagabb embere, egy író és Amerika navajo őslakói. A középosztálybeli író annak az embernek az életrajzát írja, aki a navajók szent földjén bányászott uránércből vált milliárdossá. Az író szerepében a kétszeres Oscar-díjas John Malkovichot láthatjuk.

Fekete komédia az elsőfilmes lengyel Daria Woszek műve, a Máriafordulás (Maryjki). Főszereplője a bezápult, ötvenes Maria, a Szűz Mária-szobrok lelkes gyűjtője. Nőgyógyászati vizsgálata után hormonkezelésbe kezd, amitől feltámadnak rég eltemetett szexuális vágyai. A Máriafordulás ennek a szürreális látványvilágát hozza Szolnokra.

Máriafordulás (R.: Daria Woszek)

A szintén elsőfilmes német Michael Venus alkotása, a Rémálom a horrorfilmes műfaj elemeit hordozza, és kapcsolja össze a haza és a család fogalmaival. A főszereplőt rémálmai vezetik el egy kis faluba, Stainbachba. Amikor rájön, hogy az álmai a náci múlt valóságát idézik fel, Marlene sokkot kap, és egy pszichiátriai klinikára kerül kómaszerű állapotban. Az álmok rémalakjait és a falu eltagadott történetét tizenkilenc esztendős lánya, Mona próbálja megfejteni.

Rémálom (R.: Michael Venus)

Az olasz Claudio Cupellini új művének – A Fiak földje – irodalmi nyersanyaga Gipi (Gian Alfonso Pacinotti) azonos című képregénye. A jövőben játszódó, erősen pesszimista, poszt-apokaliptikus alkotás nyugtalanító tükröt tart jelenünk elé: az emberi civilizáció a végéhez érkezett, a víz és a föld mérgezett, a túlélés pedig szinte lehetetlen. A filmet – amelynek operatőre Pohárnok Gergely – a Pó-deltában és egy bezárt hőerőműben forgatták, s az egész művön végigvonul a barnás, agyagos színvilág.

A Fiak földje (R.: Claudio Cupellini)

Az idei Oscar-esélyes észt–finn film, Az utolsók igazi lappföldi western. Veiko Õunpuu rendezte a különleges tájon játszódó kapitalizmus-kritikát, ahol a főszereplőnek választania kell a szülőföld és az egyéni érdek között. A helyi bánya tulajdonosa kábítószerrel tömi a munkásait, hogy megfeledkezzenek küzdelmes mindennapjaikról, míg a bánya szomszédságában néhány rénszarvas-tenyésztő igyekszik talpon maradni.

Az utolsók (R.: Veiko Õunpuu)

Szolnokon bemutatják Slávek Horák 2020-as, Havel című filmjét is. A dráma az újkori cseh történelem egyik legmarkánsabb személyiségének ellenzéki korszakáról készült, és Havel magánéletére fókuszál. Erőteljes hangsúlyt kap benne az igazságért és a jó ügyért vívott harc, az üldöztetés, a bebörtönzés, a szerelmi kapcsolatok, de saját kétségei és a humor is. A középpontban a feleségéhez, Olgához fűződő szokatlan, de annál erőteljesebb kapcsolata áll.

Havel (R.: Slávek Horák)

A történet íve 1968 és 1989 között húzódik, végigköveti azt a hosszú utat és azokat a változásokat, amelyek során a hatvanas évek drámaírója a hetvenes évek emberjogi harcosává, majd a bársonyos forradalom vezető személyiségévé és a világpolitika ikonikus alakjává vált.

A műveket filmes szakemberekből álló nemzetközi zsűri bírálja el: Jean Rabasse, francia látványtervező (Oscar-díj-jelölt: Vatel; díszlettervező: Jackie); Peter Webber (Sírhant Művek HBO-sorozat; Leány gyöngy fülbevalóval); Géczy Dávid, filmrendező, forgatókönyvíró (A győztes, a Zeneakadémia imázsklipjei).

A zsűri tagjai a fesztivál ideje alatt mesterkurzusokat is tartanak, ezekről itt található információ.