Kié az influenszer élete? | Ellery Lloyd: Képkockák

H. Móra Éva |

Olyankor ajánlom elkezdeni Ellery Lloyd thrillerének az olvasását, amikor bőven van rá idő, az ember kipihent, nincs alváselmaradása, mert garantált, hogy nem tudja letenni a kezéből. Profi módon megírt, nagyon is időszerű történet a Képkockák, ami a műfajtól elvárt borzongáson, feszültségen túl komoly etikai problémákat is fölvet.

Ilyeneket például: Hol a határa az igazmondásnak, a túlzásnak, a „hozzáköltésnek” és a hazugságnak? Mennyit bír el egy párkapcsolat? Áthidalhat-e mindent a szerelem/szeretet? Mi van akkor, ha megsejtjük, hogy párunk kezdettől fogva nem mondott teljesen igazat? Mi van akkor, ha az egyik fél tartja el a másikat? Aki nem hoz bevételt, annak valóban hallgass a neve?
Mennyire vagyunk felelősek kimondott szavainkért?

És a leginkább előtérbe helyezett, igazán aktuális kérdés: mennyire „teregethetjük ki” családi életünket az internet közönségének? Jogunk van-e kiskorú gyerekeinkről posztokat, képeket megosztani?

A regény főhőse Emmy, egy influenszer anyuka, egy instamami. A magáról (ügynöke segítségével) gondosan megtervezett arculat fő sajátossága az egyszerűség, az őszinteség; célja az, hogy a bemutatott tökéletlenségek, esendőségek láttán minden gyakorló kismama magára ismerjen. Rövid idő alatt hatalmas, milliós követőtábora lesz, s ez előbb-utóbb óriási súlyként nehezedik rá, hiszen egy rajongót sem akar elveszíteni. Szimpátiájukat csak úgy tudja megőrizni, ha minden egyes kommentre, privát üzenetre válaszol. Bevett rutinja szerint azt írja a gondjaival hozzá forduló anyukáknak, amit ők valójában elvárnak tőle. A közösségi oldalak kegyetlenek: ha egy rajongó is elfordul tőle, máris elindulhat az aknamunka, a lejáratás. Márpedig ezt nem engedheti meg magának: az Insta-karrier óriási anyagi hasznot is hoz.

Emmy tartja el a négytagú családot: íróként igencsak terméketlen férjét – aki nyolc éve dolgozik ugyanazon a (második) regényén –, négyéves kislányát és mindössze öthetes kisfiát. Pörög a mókuskerék: nemcsak a napi posztokat és az üzenetek megválaszolását várják a rajongók, hanem egyre több a szervezett találkozó, médiabeli esemény, sajtóinterjú, televíziós megjelenés, reklám. Mivelhogy a babaápolási termékeket forgalmazó és minden egyéb, a kisgyermekes családokat megcélzó cég számára óriási befektetési lehetőség ez a Mezít-Mama oldal. Emmyt örvényként sodorja mindez, kontroll nélkül lavíroz a harmonikus családi élet és a karrier között. Ideológiája: „…bárki bármit gondol arról, amit csinálunk, bármennyire elítélnek minket azért, hogy ebből élünk, ez mindenképp lenyűgöző! Igen, lenyűgöző, hogy egyszerre vagyunk anyák és üzletasszonyok, hogy birodalmat építettünk anekdotákból és szelfikből, hogy egy vagyont kerestünk családi fotókkal meg tizenöt másodperces videókkal.”

• Olvass bele!

A Képkockák szerkezete háromszólamú, három nézőpontból tálalja az eseményeket. Nem is Emmy szólal meg először, hanem Dan, a férj. A helyszín éppen egy közönségtalálkozó, és Dan nemes egyszerűséggel süketelésnek nevezi, amit felesége művel a színpadon. Igaz is meg nem is, amit Emmy mond; egyáltalán nem törődik azzal, hogy a mesélt sztorik valóban megtörténtek vagy csak megtörténhettek volna… Végig kettős érzések kísérik a férfi Emmyt bemutató szavait: egyrészt elismeri, hogy nagyon jól csinálja, amit csinál, másrészt viszont – etikus, intellektuális lényként – rosszallóan nézi az igazság-hazugság határainak ilyen fokú elkenését. Az aggodalom fő oka azonban a család, a gyerekek kiszolgáltatottsága ebben az egyre nagyobb hullámokat verő folyamatban. De kifogásolni mégse kifogásolja felesége döntéseit, csupán óvatos kérdéseket tesz föl – hiszen Emmy keresetéből fizetik a számlákat. Dan írósága bizony évek óta nem hoz a konyhára.

A férj-feleség kettősén kívül van egy harmadik hang, egy titokzatos, meg nem nevezett személy, akinek szándékai fokról fokra tárulnak fel. Nem titok, hiszen a fülszövegből is megtudjuk, hogy meg akarja ölni Emmyt. Írói profizmusról beszéltem az elején: igazi bravúr az, hogy olvasás közben jó darabig a gyilkossal azonosulunk! Ha nem is igazoltnak, de lélektanilag teljesen érthetőnek tartjuk indítékait. Mit érdemel ez a hideg fejű, karrierista nő, aki még a kórházban alvó gyerekét is lefotózza, hátha jó lesz még valamire ez a kép is? Ezzel szemben a gyilkosságra készülő személy önmarcangolóan teszi föl magának a kérdést: „Van, hogy belenézek a tükörbe, és eltűnődöm, hogy miféle ember lett belőlem? Miféle ember az, akinek ilyen gondolatai támadnak?”

Itt muszáj megálljt parancsolni magamnak, hiszen nem ismertethetem a számtalan apró és nagyobb fordulatot, amelyek újabb izgalomban tartják az olvasót. Annyit elárulhatok, hogy az utolsó oldalaknál nagyon dobogott a szívem…

Ellery Lloyd pedig valójában két személy: egy házaspár. Magyar olvasóként ez az első találkozásunk velük, s remélhetőleg nem az utolsó.

Ellery Lloyd: Képkockák
Fordította: Szieberth Ádám
General Press Kiadó, Budapest, 2021
336 oldal, teljes bolti ár 3690 Ft
kedvezményes webshop ár a lira.hu-n 2952 Ft,
e-könyv változat 2599 Ft
ISBN 978 963 4525219 (papír)
ISBN 978 963 4525257 (e-könyv)

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Emmy Jackson mindig őszinte az instagramos követőivel. A gyerekeivel töltött napjainak minden egyes pillanatát megosztja velük, hiszen ő az az influenszer, aki mindig azt mondja, ami van. Szkeptikus férje azonban tökéletesen tudja, hogy a családjuk képkockákba szorított élete egy nagy hazugság. Csakhogy amíg Emmy a kenyérkereső, addig senki sem szólhat bele abba, hogyan teszi pénzzé a családi életüket. Amelyet Emmynek köszönhetően több millióan követnek nap mint nap.
És a követők közül egyvalaki megszállottan figyeli minden új posztját – mert szerinte Emmy egy olyan nő, akinek mindene megvan, ám semmit sem érdemel. Egy izgalmas, megdöbbentően eredeti könyv egy influenszer anyukáról, akinek a sikere nemcsak a házasságát és a lelki békéjét fenyegeti, hanem az életét is…