Múlt századi celebkarrier | Köves József: Isten veled, Tiszavirág!

Posted on 2021. április 24. szombat Szerző:

0


Bedő J. István |

Az olvasót mindig a nem dokumentált történelem érdekli – tanú erre a fantasy és fikciós regények áradata és sikere. Számokkal nem tudnám alátámasztani, de az utolsó cári család, a Romanovok regénye sosem a cár igazságos vagy igazságtalan uralkodásáról szól – ám bizonyára komoly siker orosz (ex-szovjet) földön a család kivégzése, ami a legkülönbözőbb nemzetiségű és pártállású kutatókat ösztönözte tanulmány, áttekintés, visszatekintés írására.

Nincs ez másként a kisebb kaliberű és fontosságú uralkodók, pontosítsunk: királynők pályájával sem. Pedig a szépségkirálynőé strapás szakma. Egy év alatt kell annyi népszerűséget felhalmozni, amivel a karrier megalapozható. Bár viszonylag az a legjobb, ha a szépségiparban találja meg magát valaki. A mások szépsége ápolni való kincs, és ott még sokáig húzónév is lehet a korábbi királynőé.

Bocsánat a filozofálgatásért, de csaknem kihagyhatatlan némi töprengés a Miss X-ország vagy Z-ország szépe versenyek kapcsán, még ha másnak is nevezik magukat. Igen idősek már azok, akik még személyesen emlékeznek a háború előtti szépségekre, és a balsorsú hazai királynő, Molnár Csilla is már egy emberöltővel ezelőtt szökött meg az életből.

Mindezeket Köves József könyve hívta elő belőlem, az Isten veled, Tiszavirág! A múlt század első harmadába visz a történet, de közel sem fikciós. A legeslegelső magyar szépségkirálynő történetét, Simon Böskéét sokszor feldolgozták, a további Missek ideiglenes vagy tartósabb reflektorfényben élték az életüket. Köves egy elfelejtett leányt választott dokumentumregénye hősének, Gál Júliát. Miért volt érdekes?

A divatárubolti eladólányka kissé naivan, az efféle felnőtt dolgokban kissé járatlanul jelentkezik a szépek versenyére – és még önmagában sem igazán biztos, de az tény, hogy a szeme gyönyörű. Pártfogói is akadnak – ez már kissé inkább Hollywood-szagú –, egy érdek-néni, aki serénykedésével akart bekerülni a csillogásba, és a Színházi Élet főszerkesztője, Incze Sándor – ő azonban a lapnak akar egy arcot, egy nagy sztorit, ezért küldi Julival a „pástra” Guthy Böskét, a lap sikeres tollú riporterét.

Eddig azonban csupán a kifutópályán mozog Gál Juli karrierje. Mert a neheze, a megjelenések, a csillogó villogás csak az odaítélt első hely után következik.

Ne feledjük, hozzávetőleg kilencven évet megyünk vissza az időben. A szép leányok (a verseny nyertesei, de a „futottak még” kategóriások is) lehettek ruhaszalonban modellek, címlapdíszek – de ezekre, főleg az utóbbira kevéssé lehet életpályát alapozni. Ha szépség mellé tehetség is párosul, leesik egy-két (néha több) film-, esetleg színpadi szerep. Ha a leány kezét megkérik, a férj finanszírozhat (mondjuk) egy filmet a szép ifjú asszony főszereplésével. Ha sikere nincs, az sem baj, végül is bekerül a Filmlexikonba…

Persze az új pénzarisztokrácia gyakorta küllem alapján választ feleséget – Gál Julinak is érkeztek az ígéretes/ígérgetős (persze névjeggyel felszerelt) csokrok. És itt válik izgalmassá (bevallom, letehetetlenné) Köves regénye. Mert a kérő itt magyar is, nem is, üzletember is, nem is – egy biztos, igen csinos legény. Ő a „dél-amerikai vajkirály”.

Hogy valójában ebből a vajból mennyi volt a fején (sikkasztásocska, némi szélhámoskodás, meglógás a hitelezők elől stb.), igazából nemigen derült ki, míg a házasság le nem zajlott. Gál Juli a csalódás és viszonylag gyors szakítás után azonban talpra állt, és… Nos, ezt kutatta fel Köves József, hogy miként lett a szárnyait már Pesten bontogató lányból író, újságíró – és ezt írta regénnyé.

Roppant szórakoztató, ahogy megidézi az egykorú újságtudósításokból rekonstruálva az előválogatást, a versenyt, Juli bemutatkozását – mint éppen csak korhatáron belüli versenyzőt és mint tollforgatót, novellistát. Vagyis aki nem csak Julira figyel, annak kirajzolódik a kor is, becsületes és simlis figuráival együtt. Megjegyzem, nagyon csekély a különbség a tegnapi és a mai sikerlovagok között.

Ma már Miss-dömping van az egész világon. Sok a szép leány és sok az alkalom, sok a fotózás, sok a modellügynökség, az egész verkli roppant profi módon forog. Persze van, aki játéknak fogja fel, és civil karriert épít, más viszont a régi dicsőségre emlékeztetve foggal-körömmel (és/vagy naptárral) kapaszkodik, hogy túlkorosan is benn maradjon a celebek körében.

Pedig ez a pálya rövid életű: ahogy a könyv címe is mondja: mint a tiszavirág.

Köves József

Köves József: Isten veled, Tiszavirág!
Kossuth Kiadó, Budapest, 2020
208 oldal, teljes bolti ár 2990 Ft,
kedvezményes ár a kiadónál 2542 Ft,
e-könyv változat 1780 Ft
ISBN 978 963 544 2102 (papír)
ISBN 978 963 544 2539 (e-könyv)

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

A regény a 30-as években játszódik Budapesten, Európában és Dél-Amerikában. Főhőse, Gál Júlia, egy nyolcadik kerületi lány – az 1933. évi magyar szépségkirálynő, Miss Hungária, aki az európai választáson egyetlen szavazattal maradt le a győztes Miss Európa mögött.
Julika sorsa lányregénybe illik. Beleszeret egy Dél-Amerikában élő gazdag magyar vállalkozó, akiről kiderül, hogy kivándorlásakor tetemes adósságot hagyott hátra Erdélyben. A „vajkirály” – ahogy a lapok nevezik – igyekszik jóvá tenni tettét, és eljegyzésük után két évre eltűnik. Julika közben nehéz polgári pereket és komoly színpadi sikereket is megél, sőt regényt ír (mely később meg is jelenik).
A módos dél-amerikai hajójegyet küld Julikának, és a lány elindul, de – mint kiderül – nem a végleges boldogság felé…