Kalandos békeidők | Böszörményi Gyula: A Barnum-rejtély

Posted on 2021. február 14. vasárnap Szerző:

0


Paddington |

Böszörményi Gyula, a Gergő-sorozattal népszerűvé vált szerző néhány éve felnőtt krimik írásába fogott, ahogy egy interjúban fogalmazott: „csak a maga örömére”. Az eredmény az Ambrózy-sorozat, amelynek legutóbbi, hatodik kötete 2020 végén jelent meg A Barnum-rejtély címmel. A sorozat elképesztő siker lett. Kötetei a moly.hu-n a krimi, az ifjúsági regény és a romantikus kategóriában is az élmezőnyben szerepelnek. Ritka csoda, hogy nincsenek fanyalgó olvasók.

Úgy tűnik, Böszörményi Ambrózyék kalandjaival műfajt teremtett, olyan műfajt, ami ötvözi a népszerű cosy mystery (könnyed, általában nőknek szánt krimik) és a történelmi regény elemeit, a történelmi ismeretterjesztés legnemesebb hagyományait és a humort. Az eredmény pedig verbális tűzijáték: szórakoztat, magával ragad és még tanít is.

A magyar történelem kulisszái közé helyezett krimik írásával többen is próbálkoztak mostanában, méghozzá sikeresen. Baráth Katalin Dávid Veron történetei éppúgy elnyerték az olvasók tetszését, ahogy például Kondor Vilmos regényei, de megemlíthetnénk Benedek Szabolcs Vérgróf-trilógiáját is. A fiktív szereplőket és valódi történelmi személyiségeket egymás mellett felsorakoztató kötetek sorában az Ambrózy-történetek tehát nem egyediek – de a történetszövés, az ízes fogalmazás és a hihetetlenül gazdagon festett történelmi háttér mégis kiemeli őket ebből a sorból. (A megismerkedést a sorozattal egy kolléganőmnek köszönhetem, aki boldogan osztotta meg azt a regényt, amitől kissé kialvatlanul érkezett egy fontos megbeszélésre Olaszországban. A következő nap már én is kicsit kialvatlan voltam.)

A boldog békeidőkben, az előző századfordulón zajló események háttere egy olyan történelmi korszak, amiről az olvasók nagy része minden valószínűség szerint igen keveset tud. A hazai történelemoktatás javarészt politika- és hadtörténet, ebben az időszakban pedig eget rengető esemény nem sok akadt, így nem kap kiemelt helyet a történelemkönyveinkben. Böszörményi regényei sokszínűen mutatják be ennek az időszaknak sötét és fényes oldalait, hiszen hősei megfordulnak az arisztokrácia és az ünnepelt művészek világában, a vidéki polgárságéban de a budapesti alvilág mélyfekete bugyraiban is. A sorozat köteteiből megismerhetjük egy luxusbordély mindennapjait éppúgy, mint a tabáni kiskocsmák vagy a nyomortelepek életét.

Böszörményi Gyula a korabeli sajtóban kutatott megtörtént bűnesetek után, ezeket mesterien beleszőtte a regényeibe, és zökkenőmentesen illesztette össze a kitalált Ambrózy báró és környezete életét a való életből ideköltöztetett több tucatnyi szereplőével – Rudnay Béla korabeli rendőrfőkapitány, Erdős Renée író és Tarján Vilmos hírlapíró mind igen fontos szerepet játszanak a kötetekben. Alakjainak nagy részét nemcsak a korabeli sajtóban találta meg, hanem a lakónyilvántartás adataiban is. A történelmi leckét a korabeli szleng egészíti ki, számos, mára már eltűnt vagy ritkán használt kifejezéssel. Az eligazodást a korban és a nyelvi hivatkozásokban lábjegyzetek segítik, és ilyenekből minden kötetben több száz akad – ez a legfőbb előnye annak, hogy a kötet ifjúsági besorolást kapott, habár 14 és 120 év között bárkinek ajánlom.

A Barnum-rejtély a sorozat második olyan kötete, amelyben a címadó Ambrózy Richárd báró csak mellékszereplő. Még lábadozik egy korábbi sérülésből, így a székesfővárosba érkező Barnum és Bailey cirkusz csodáit személyesen nem is tudja megtekinteni. Így a kulcsfigurák a már Ambrózy bárónővé avanzsált Hangay Mili, nővére, Emma és bizonyára sokak kedvence, Mück Márika. Akik már olvasták valamelyik kötetet, tudják, hogy a bárót – mondjuk így – nehéz szeretni, bár szerintem ezek a lányok nem csak a női olvasók kedvencei. Szintén a második olyan kötet ez, amely a cirkusz világába kalauzol el. Ráadásul egy olyanéba, amelyet nemcsak akkor néztek ámulva, amikor Magyarországon jártak (1901-ben), de ma is csodaszámba menne.

A szerző fantáziáját nyilvánvalóan izgatja a cirkusz, ami ráadásul kellően titokzatos ahhoz, hogy remek hátteret nyújtson egy kalandregényhez. A Barnum pedig, amely különösen elhíresült arról, mert ún. freak show-jában emberi furcsaságokat mutogattak, jó terep arra is, hogy egy kicsit elgondolkodtassa az olvasót. Böszörményi Gyuláról közismert, hogy izomsorvadással, tolószékben él, és Stephen Hawkinghoz hasonló orvosi csoda, és akinek testi fogyatékosságát többször gondolták szellemi elmaradottsággal párosulónak is. Nem meglepő tehát, hogy a színes, szagos, szélesvásznú Monarchia-panorámában ez a téma is helyet kap – sőt, törpe növésű barátját, Herbst Lászlót a Kolduskirály alakjában be is csempészi a sorozatba.

Akik követik a szerzőt a moly.hu-n, ottani karcaiból még többet megtudhatnak a korszakról és a Barnum Cirkuszról is. Böszörményi rendszeresen oszt meg remek háttérírásokat, így két Ambrózy-kötet között sem maradunk távol a boldog békeidőktől.

Az olvasóknak azt ajánlom, álljanak neki az első kötetnek, és olvassák végig mind a nyolc, eddig megjelent történetet (a hat számozott köteten kívül két rövidebb is megjelent). Azért írom ezt, mert azok számára, akik már megismerkedtek ezzel a világgal, valószínűleg nem szükséges könyvajánlót írni, éppen úgy várták a friss kötetet, ahogy én. A szerzőnek, ahogy ifjabb rajongói hívják, Gyula bátyónak pedig jó egészséget leginkább kívánok, reménykedve abban, hogy a svábhegyi villa lakóival még találkozhatunk.

Böszörményi Gyula

Böszörményi Gyula: A Barnum-rejtély
Könyvmolyképző Kiadó, Szeged, 2020
336 oldal, teljes bolti ár 4799 Ft,
kedvezményes ár a kiadónál 4031 Ft,
e-könyv változat 2699 Ft
ISBN 978 963 457 8505 (papír),
ISBN 978 963 561 4936 (e-könyv)

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

1901. április 3-án hatalmas tömeg gyülekezik a Monarchia ékköveként emlegetett magyar székesfővárosban, Budapesten, a külső Kerepesi úton. A többezres csődületben inasoktól az arisztokratákig mindenféle rendű és rangú ember képviselteti magát. Reggel 6 óra 20 perckor aztán az izgalom a tetőfokára hág. A tömeg felmorajlik, a rendőrök sorfalat állva próbálják az izgága embereket hátrébb szorítani. A cinkotai vasútállomás külön vágányára ekkor pöfög be az első hatalmas teherszerelvény, mely Budapestre hozza az amerikai „humbugkirály”, Barnum és Bailey kerekeken gördülő „városát”, a The Greatest Show on Earth-t, vagyis A Föld legnagyobb cirkuszi látványosságát.
A tömegben ott van egy fiatal hölgy is, a Marosvásárhelyről származó Hangay Mili, a hírneves magánzó detektív, Ambrózy báró hitvese. És ahol ennyi ember verődik össze, ott bűnözők is akadnak szép számmal. A bűntettre pedig, mely sokkal hajmeresztőbb, mint a cirkusz bármely csodája, nem is kell sokáig várni. Szerencsére kéznél van a kor legkiválóbb „szoknyás detektívje”, Mili báróné, aki rögvest nyomozásba kezd.