Újjászületések | Benyák Zoltán: Az utolsó emberig

Posted on 2020. január 28. kedd Szerző:

0


Somogyi András |

Benyák Zoltán műveit olvasva nagyon kell figyelni – a cselekményszövés meg a dialógusok elcsábítják az olvasót, és ettől elsiklik egy fontos kérdés felett: miért íródott a mű. Nem biztos, hogy kizárólag az olvasó szórakoztatása végett, mint ahogy első harminc-negyven oldal után gondolnánk. Benyák korábbi regényeiben is megmutatkozott a bravúros mesélőkészség, a realitás elegyítése a fizikai képtelenséggel (így csúszik át a fantasyba vagy akár a horrorba). Az olvasó el van ámítva, és még élvezi is!

Az utolsó emberig műfajba sorolása meglehetősen nehéz. Realista történetként indul, de elég gyorsan kiviláglik, hogy célja: erkölcsi kérdések boncolgatása. Mesélői a nagybetűs történelem valóságos alakjaiként, vagy azok mellett tűnnek fel, és általában ők a Jók, a leírt jelenetekben, időszakokban pedig a Gonosszal vívnak harcot. Az epizódok azonban a jelennél nem állnak meg, a sivár jövőképet is megrajzoló író fenékig üríti (ránk) a fekete és keserű poharat.

Nézzük csak, kiknek az életét kínálja. Szerepet kap a rossz oldalon a perverz, erkölcs nélküli író és filozófus, de Sade márki, akinek orgiáit brutális naturalizmussal tárja a szerző az olvasó elé. Ugyanakkor megismerjük meglepően racionális filozófiai nézeteit is. Az elbeszélő itt a márki szolgája, Latour, aki a durva nevelési módszerek miatt elhagyta a papneveldét.

A 19. századi London nyomornegyedében, az East Enden garázdálkodik Hasfelmetsző Jack, a hírhedt sorozatgyilkos. Nőket öl és csonkít meg. A Gonosz most az ő testében születik újjá. A nyomozást Abberline felügyelő vezeti, itt ő az elbeszélő. (A felügyelő létező személy volt, a szerző csak ott enged a művészi szabadságnak, hogy a[z igazi] Hasfelmetszőt sohasem fogták el, még csak nem is tudták azonosítani.)

A második világháború szovjet és német katonája – Misa és Otto – képviseli történetünk hőseit Berlin ostroma idején.

1959-ben a helyszín Budapest, ahol az elbeszélő a papként szereplő ellenfelének gyón meg. Természetesen a gyóntatófülke be van drótozva, így mesélőnket elviszi a fekete autó. A Gonosz is befejezi ezt az életét, mivel a templom felrobban.

1963-ban John Fitzgerald Kennedy elnökként találkozunk a mesélővel, a Gonosz természetesen Lee Harvey Oswald. (Kennedy, ha több lövést kapott is, azért nem tucatnyi embertől…)

1969-ben egy Pestis Doktor névvel felruházott, a középkori orvosok csőrös maszkját viselő bűnüldözőt ismerhetünk meg, a Gonosz államügyészként jelenik meg.

A távoli jövőben az utolsó reinkarnáció során ikrekként születik újjá a két ellenfél: Káin és Ábel. Pusztul a Föld, az emberiség létszáma drámaian csökken a háborúk és a járványok miatt, amelyekben az általános emberi felelőtlenség mellett tevékeny szerepet játszik maga Káin is. Ábel szerelmével együtt el akarja hagyni a Földet, hogy az újonnan felfedezett Secundus bolygón élessze újra az elfogyó emberiséget. Anélkül, hogy lelőném a poént: nem sikerül neki. („Ember küzdj, de ne reménykedj!”)

Benyák Zoltán könyve tehát antiutópia (disztópia), melyben az elbeszélő és ellenfele vívja évszázadokon átívelő, ismétlődő harcát. Érdekes az indító gondolat, a múlt életek továbbhordott emlékeinek hatása is.

Az elbeszélő képviseli mindig a jót, de a jellemzés sosem fekete-fehér. Benyák kiváló stílussal festi meg a két főszereplő és a korszakonként ugyancsak más-más alakban hozzájuk csapódó lány jellemvonásait. (Ebben is visszhangzik a főszereplő hármas Az ember tragédiájából.) Ugyanakkor az igazán kiemelkedő disztópiák (az 1984 vagy a Fahrenheit 451) szűkebb közösségekre koncentrálva mutatják meg a disztópikus környezetek, helyzetek szörnyűségét. Ott éppen ettől tud erősen hatni.

Ezt a hatalmas időívbe injektált, ismétlődő reinkarnációt szellemes ötletnek látom, de túl nagy markolásnak tűnik – még azt sem tudom biztosan, milyen olvasói rétegnek szánta művét az író, akiről újra le kell szögeznem, hogy egyébként kitűnő tollú.

Benyák Zoltán

Benyák Zoltán: Az utolsó emberig
Athenaeum Kiadó, Budapest, 2018
400 oldal, teljes bolti ár 3499 Ft,
kedvezményes webshop ár 2799 Ft
ISBN 978 963 293 2101

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Esküdt ellenségek. Ők ketten. Akiket a halál sem ment meg attól, hogy egymásnak essenek. Minden időkben, újra és újra.
A felfedezések korában, egy rozzant vitorláson hánykolódva az óceánon a régi és az újvilág közt. A nagy francia forradalom utáni évtizedben, de Sade márki meglepetésekkel teli, bizarr kastélyában. A viktoriánus London bűzös sikátoraiban, ahol Hasfelmetsző Jack szedi áldozatait. Háborúkban, végnapokban mindig szembetalálkoznak, és mindhalálig harcolnak önmagukért, a hitükért vagy a szeretett nőért.
Most pedig, végül, itt állnak egymással szemben, és ezúttal mindannyiunk sorsáért kell megküzdeniük.
Benyák Zoltán, aki olykor vérfagyasztóbb, mint Stephen King, máskor merészebben mesél, mint Neil Gaiman, ezúttal a világ legkegyetlenebb küzdelméről ír, amely átível történelmünkön – a régmúltból az elképzelt, távoli jövőbe.