Szuperhacker | Frederick Forsyth: A Róka

Posted on 2019. december 5. csütörtök Szerző:

0


Somogyi András |

Megtörtént a lehetetlen. Behatoltak az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Ügynökségéhez (NSA). Áttörték azokat a tűzfalakat, amelyeknek minden létező kibertámadás ellen kellett megvédeniük a világ legtitkosabb adatbázisát, és amelyek minden szakértő szerint áthatolhatatlanok voltak. Ugyanez történt a CIA-nél és a Pentagonnál is. Ez már túl­ment minden elképzelhető határon.

A meglepő az volt, hogy a behatoló nem tett semmit. Nem lopott adatokat, nem telepített vírust, csak körülnézett, majd kilépett. A Cégtől azonnal kódnevet kapott: ravaszsága és rejtőzködési képességei miatt Rókának nevezték el.

Napjaikat áthatja a rettegés a terrorizmustól, ezért minden rendelkezésre álló erőt mozgósítanak a nyomozáshoz. Több hónap után végül egy brit falusi házra tör éjjel az állig felfegyverzett kommandó. És bent egy békésen alvó négytagú családot talál, a szülőket és két kamasz fiút.

Kiderült, hogy egyikük, az autista-zseni, a 18 éves Luke volt képes áttörni a védelmet ellátó tűzfalakon. Nem akart kárt okozni, csak megfelelni a kihívásnak. Ekkor (a brit miniszterelnök asszony) kérésére Sir Adrian Weston veszi kézbe az ügyeket, a már visszavonult mesterkém. Az ő ötlete, hogy a zárkózott, félénk, kapcsolatot teremteni alig képes, Asperger-szindrómás kamaszt ne büntessék, hanem használják fel hihetetlen képességeit. (Nem ez az első regénye Forsythnak, amelyben ’emeritus’ mesterkém a „társfőszereplő”: Negyedik jegyzőkönyv, Ikon).

Oroszországban ekkor indítják útnak a világ legmodernebb, legnagyobb, atommeghajtású, szuperszámítógépekkel irányított csatacirkálóját, a Nahimov admirálist, és a Doveri-szorosba küldik. Ez tulajdonképpen provokáció: visszavágás a Szergej Szkripal volt orosz-angol titkos ügynök és lánya elleni, 2018-as angliai merénylet felderítése során elszenvedett diplomáciai botrány miatt. Hogy, hogy nem, az orosz hadvezetés elveszti az irányítást a hajó fölött, és az minden erőfeszítésük ellenére homokpadra fut. A „tettes” Luke volt, aki belemaszatolt a hajót vezérlő rendszerbe…

Az oroszok angliai alvó ügynökeik segítségével bosszút akarnak állni – a végrehajtás megszervezését Weston régi ellenfelére, Jevgenyíj Krilov kémfőnökre bízzák. A bosszú nem sikerül, az egész családot átköltöztetik egy skót kastélyba. (Skóciai kastély efféle célokra kölcsönzése szintén ismert motívum az Ikon című regényből). A fiú kijelölt merénylőit a brit Különleges Légi Szolgálat (SAS) kommandója számolja fel. Nem az orosz csatahajó eltérítése az egyetlen, amit Sir Adrian ötletei alapján Luke végrehajt. Szabotálják Irán nukleáris fegyvereinek előállítását, megakadályozzák, hogy Európa teljesen ki legyen szolgáltatva az orosz energiaszállításnak. Luke még Észak-Korea atombombát hordozó rakétáinak fejlesztésébe is belezavar, pedig többször kísérelnek meg merényletet ellene. Nem akarom a részletek élvezetétől megfosztani a majdani olvasót. Csak annyit, hogy a könyv nemcsak magánjellegű, de a világpolitikát is alapjaiban befolyásoló happy enddel zárul.

A regény az utolsó oldalig izgalmas, egy pillanatra sem engedi el az olvasót – mint Forsyth minden eddigi műve. De ennek a könyvnek különleges pikantériája van. Politológiai tanulmány pontosságával elemzi napjaink orosz, amerikai, iráni és észak-koreai társadalmát, jellemzi ma regnáló vezetőit. Az orosz és az amerikai elnököt ugyan nem nevezi meg, de a volt KGB-főnökből lett orosz diktátor és a következetlen, ostoba külpolitikájáról ismert, Nobel-békedíjra áhítozó amerikai elnök összetéveszthetetlen vonásokat visel. (Hamenei ajatollah és Kim Dzsong Un viszont saját nevén szerepel).





Hadd idézzek az orosz állapotok jellemzéséből: „Felejtsd el a demokráciát!… A hatalom három pillére a titkosrendőrséggel felszerelt kormányzat, a pénzelit és a bűnözői alvilág… A Kreml egyre kíméletlenebbül avatkozik be az orosz emberek életébe. Mostanra az orosz média szinte teljesen a Kreml csicskájává vált. A kritikus újságírókat menetrendszerűen meggyilkoltatják alvilági bérgyilkosokkal… Még csak meg se kíséreld kritizálni a Kremlt! Az ár nem a karriered, hanem az életed.”

Feltétlenül meg kell említenem a fordító, Nagy Mátyás kiváló magyarítását.

Frederick Forsyth

Frederick Forsyth: A Róka
Alexandra Kiadó, Budapest, 2019
352 oldal, teljes bolti ár 3999 Ft,
kedvezményes webshop ára kiadónál 3399 Ft
ISBN 978 963 447 2797

A könyv kiadói fülszövege

Az éjszaka közepén Adrian Westont, a brit Titkos Hírszerző Szolgálat korábbi vezetőjét a miniszterelnök hívása ugrasztja ki az ágyból. Aggasztó híreket kap: valaki egyszerre hackelte meg a Pentagont, az NSA-t és a CIA-t. Áthatolhatatlannak hitt tűzfalaikat egy ismeretlen ellenség törte át, akit csak úgy emlegetnek: a Róka. Még megdöbbentőbb, hogy az elkövető egy brit tinédzser, Luke Jennings. Egy ügy érdekében sem cselekedett, és titkai sincsenek, egyszerűen csak egy elképesztően zseniális elme. Elkerülhetetlennek látszik a kiadatása az Egyesült Államoknak egészen addig, míg Weston elő nem áll egy másik javaslattal: a Rókát és tehetségét az amerikaiak és a britek is remekül használhatnák saját céljaikra.
A fiú ezzel a döntéssel azonban egy geopolitikai aknamező közepébe kerül. Adriannek mindig egy lépéssel a nagyszámú láthatatlan ellenség előtt kell járnia, de úgy, hogy közben megtalálja annak a módját is, hogyan használhatja fel a legerősebb – és legkiszámíthatatlanabb – fegyvert a világon.