Nincsenek véletlenek! | Mörk Leonóra: Ködkirálynő

Posted on 2019. július 20. szombat Szerző:

0


Erdélyi Z. Ágnes |

Mörk Leonóra legújabb könyve, a Ködkirálynő már szokatlan címével is rejtélyt sugall. Sejtjük, most sem lesz másképpen, mint az eddigi Mörk-regényekben: nőkről olvashatunk, akiknek élete valamilyen módon válaszút elé kerül, és akik különös kapcsolatba kerülnek a múlttal.

Mörk Leonóránál ez már a márka része, bár minden egyes könyvében akadnak váratlan fordulatok. Eddig minden nőalakja életében fontos szerepet töltött be a hivatás, de ez alkalommal főszereplője rögtön a regény első oldalain elveszíti a munkáját. De hősnői az ilyesmit nem kétségbeesetten, inkább bölcs józansággal és könnyed humorral veszik tudomásul. A Mörk-márka alakjai mindig a saját erejükből boldogulnak! Nem áll mögöttük gazdag férj vagy nagyvonalú mecénás, de éppen ez teszi őket magabiztossá – legalábbis a külvilág szemében. Kételyeikről csak mi tudhatunk – esetleg még a legjobb barátnőjük is.

Most viszont új elem kerül a történetbe. Kriszta, a Ködkirálynő főszereplője a korábbiaknál érettebb korosztályhoz tartozik: hamarosan ötvenéves lesz. Van egy felnőtt lánya is, Viki. Ötvenes nőnek lenni pedig nem egyszerű, hiszen amint Kriszta tapasztalja a korosztályának címzett hirdetéseket látva, „ha valaki elmúlik negyven, ne adj’ isten ötven, akkor automatikusan elhízott, nagyothalló, fogatlan, hulló hajú, ráncos bőrű (…) hisztériás banyává változik”. A hirdetési piac irányítói talán még messziről nézik az ötvenet, de érdemes lenne szemügyre venniük a náluk idősebbeket és megszívlelniük a ma már egyre többször hangoztatott szólamot, miszerint „az ötven az új negyven!” Vagyis minden, magát makacsul tartó előítélettel szemben az életkori határok nagyon elmosódtak – és Kriszta korosztálya nyugodtan sorolhatja magát a fiatalok közé. Az ő anyáik az ötvenes éveikben már nyugdíjba mehettek, a mai ötveneseknek erre sem lehetőségük, sem kedvük nincs.

Krisztának azonban nemcsak az előítéletekkel, de a saját édesanyjával is meg kell vívnia. Ő tipikus példája mindannak, ami idegesítően sablonos, amellett igazi energiavámpír, aki leginkább a gyereke vérét szívja. Nem tudja megérteni azt sem, amikor lánya bejelenti, hogy „kolostorba vonul”, vagyis néhány hónapra elbújik a világ elől, hogy tisztába jöjjön azzal, hol is tart most.

Innentől pedig két különös véletlen is alakítja a történetet. Valamikor régebben Kriszta egy berlini feminista könyvesboltban megvette a Ködkirálynő és más mesék című könyvet, melyben varázslatos mesecímek sorakoznak: A kővé változott apáca, A jószívű óriásasszony, A királylány, akinek vörös rózsák nyíltak a lépte nyomán, és nemcsak elhatározza, hogy lefordítja a 18. századi meseírónő, Charlotte Berthold-Goldhahn meséit, de még pályázati pénzt is szerez a megjelentetésükhöz.

A kolostor és Charlotte meséi egy másik világba kalauzolják Krisztát, akit egyre erősebben kezd érdekelni a meseíró lány története, és „egyre jobban érzi magát a 18. században”. Arra is hamar rájön, hogy a környékbeli kirándulóösvények egyik nevezetessége, a Zarándoktölgy szerepel Charlotte írásaiban is – vagyis éppen Charlotte életének területén jár. Véletlen ez? Kutatni kezd a könyvtárban, és megtudja, hogy Charlotte szülőháza megvan még, sőt a tulajdonossal, egy vonzó ötvenes férfival is megismerkedik.

Az olvasó itt már tippelhet a végkifejletre, de a történet azért még tartogat egyet s mást. Charlotte sorsa pedig, amitől továbbra sem szakadunk el, nem várt, romantikus és drámai fordulatokat vesz, amelyek Kriszta életét sem hagyják érintetlenül. A könyv talán legnagyobb értéke, ahogyan szerzője megrajzolja ezt a 18. századi nőalakot, és egyben megteremti meséinek hangulatát. Furcsa a két világ különbözősége is. Az egyikben wifi, mozgalmasság, elektromos autók, sorozatok és vegán étkezés, a másikban gyertyaöntés, kalaposnő, weimari színház és postakocsi.

Mörk Leonóra regényeinek titka, stílusának különleges villódzása mindig is abban volt, hogy a végletesen romantikus érzelmeket fanyar, racionális, ironikus megfogalmazásban tárta elénk. Ez a Ködkirálynőre is jellemző, de mintha lágyulnának a kontúrok és eltolódnának az arányok az érzelmek felvállalása irányába. Ez valószínűleg Charlotte hatása, én mindenesetre örülök neki.

Mörk Leonóra

Mörk Leonóra: Ködkirálynő
Jaffa Kiadó, Budapest, 2019
336 oldal, teljes bolti ár 3490 Ft,
kedvezményes webshop ár a kiadónál 2792 Ft
ISBN 978 963 475 1502

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Mihez kezdjen egy nő, ha hamarosan ötvenéves lesz, a házassága tönkrement, a lánya felnőtt és külföldön él, az anyja érzelmi zsarolással tartja őt sakkban, és ráadásul még a munkahelye is megszűnt? Megpróbálja maga mögött hagyni a múltját, és új életet kezdeni. A tolmács és nyelvtanár Kriszta hátat fordít magányos hétköznapjainak, a világtól elvonulva beköltözik egy kolostorba a Türingiai-erdő közepén, és egy kétszáz évvel korábban született német mesekönyv fordításával gyógyítja magát. Ám ahogy halad a munkával, egyre erősödik benne a meggyőződés, hogy a mesék valójában a szerző saját életének fájdalmas krónikáját írják – amely Krisztának is üzen.
Az 1700-as évek végén két fiatal egymásra talál egy kis német hercegségben: a mesemondónak született lelkészlány, Charlotte, és a nemesi családból származó orvos, Friedrich. Miközben Európa-szerte dúl a háború, számukra mintha megszűnne a külvilág, úgy érzik, semmi nem fenyegetheti a boldogságukat. Ám a férfit külföldre szólítja a kötelesség, és a lány egyedül kénytelen őrizni a titkot, amelyet nem mer papírra vetni.
Ki lehet a titokzatos Ködkirálynő? Miről mesél a legendás öreg fa, a Zarándoktölgy? A regény utazás egy letűnt korba, amelyben a fény vívja a harcát a sötétséggel, de utazás az emberi lélek mélyére is, ahol egymás mellett élhet a szeretet és a gyűlölet. Mire Kriszta megfejti a mesék üzenetét, arra a kérdésre is választ kell találnia, van-e bátorsága elfogadni, hogy az életben mindenki kaphat második esélyt, így ő is.