Rejtőző irodalom | Rejtő Jenő: Légió mindhalálig

Somogyi András |

Egy vallomással kell kezdenem: nem szeretek sem szövegkönyvet, sem forgatókönyvet olvasni. A színdarabokat, filmeket természetes élőhelyükön, színházban, moziban – rosszabb esetben tévén – szeretem élvezni. Emellett Rejtő Jenő elveszettnek hitt és szorgos kutatómunkával megtalált életmű-darabjai nem az általam imádott, halhatatlan P. Howardot tükrözik, akinek regényeit a Piszkos Fredtől a Szőke ciklonig sokadszor olvasva is hangosan felnevetek (helyesebben felröhögök) a tömérdek nyelvi leleményen, utánozhatatlan poénon.

A kötetben szereplő műveknek inkább irodalomtörténeti értékük van. A legnagyobb hozzáadott érték a magát Rejtő-kutatónak nevező szerkesztő, Kiss Ferenc. Övé egyrészt a Petőfi Irodalmi Múzeumban, a Széchenyi Könyvtárban, baráti gyűjteményekben végzett fáradhatatlan kutatómunka, másrészt övé a töredékes részek rendkívüli precizitású, mély filológiai átélésű, az eredeti stílusba tökéletesen beilleszkedő kiegészítések megalkotása.

Mint jeleztem, a közölt műveket nem jellemzi Rejtő népszerű, nagy regényeinek színvonala. Személyes példával élve: egyetlen poén volt a kötetben, amit igazán rejtőinek lehet tekinteni. A Légió mindhalálig (a cím nyilván a Légy jó mindhalálig parafrázisa) című bohózatban a légiós őrmester egy Ahmed nevű arab iskolázottságát firtatja. Kérdés: Te mit végeztél? Válasz: Kényszermunkát Dakarban. Fél év – halált okozó súlyos becsületsértésért. Na, itt felröhögtem, bár a poén doktor Kvasztics szájából is elhangzik (Három testőr Afrikában). Egyébként ugyanebben a bohózatban felleltem a Tizennégy karátos autóból Gorcsev Iván apjáról szóló vallomásának egy részletét: Kérdés: Milyen kiskereskedő? Válasz: Nagyon kis kereskedő. A nyakába akaszthatta az egész üzletet.

Olvass bele! 

A Melyik az igazi? című forgatókönyvből készült film minden bizonnyal kellemes élmény volt Salamon Béla és Kabos Gyula alakításával, Eisemann Mihály zenéjével – de kép és hang nélkül, papíron nem igazán élvezetes.

Külön érdemes megemlíteni Őfejetlensége, I. Fülig Jimmy levelét. Ez stílusában, a szándékolt nyelv- és mondattani hibákkal tökéletesen illeszkedik a Piszkos Fred-beli FJ-levelekhez. Ott azonban a levelek mögött ismerjük a történetet, itt viszont a baráti, rokoni kapcsolatok hiányoznak a helyzet áttekintéséhez.

A Tokaji aszú című operett dialógusai – bár egy koronatanú szerint azok Rejtő munkái – fájdalom, semmilyen rejtői jelleget nem mutatnak. Gegjei, poénjai haloványak. Illeszkednek ugyan a történet folyamához, de különösebb érdeklődést nem keltenek. (Az egészből az süt, mintha „egynyári bemutató”-nak szánták volna Fedák Sári számára. Talán úgy is volt.)

Nagy értéke viszont a könyvnek, hogy a szerkesztő segítségével bepillanthatunk Rejtő Jenő életébe és halálába. Ez utóbbiról tudjuk, hogy elhurcolását a Don kanyarba egy nyilas szennylap álnéven megjelent, aljas cikke kezdeményezte, de a haláláról nincs hivatalos adat. Mindenképpen munkaszolgálatosként pusztult el, ahogy akkoriban számos halhatatlan pályatársa, mint Szerb Antal vagy Radnóti Miklós.

Még egyszer köszönet a szerkesztő áldozatos kutató munkájáért, amivel feltárta Rejtő (a zsidótörvények miatt részben álnéven írt) rejtőzködő munkáit, valamint a töredékes anyagok pontos, az eredetibe szervesen illeszkedő kiegészítéséért.

Rejtő Jenő: Légió mindhalálig
TransLiteratura sorozat
Szépmíves Könyvek, Budapest, 2018
272 oldal, teljes bolti ár 3490 Ft,
kedvezményes webshop ár a lira.hu-n 2792 Ft,
ISBN 978 615 566 2614

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Irodalmi szenzáció Rejtő Jenő kiadatlan munkáinak kiadása. Jelen esetben több kéziratról, levélről, bohózatról, forgatókönyvről van szó, melyek ízig-vérig igazi Rejtős sztorik, és műfaji különbségük ellenére valamennyi hamisítatlan korabeli pesti humor.

Az egyes szövegeket bevezető vezeti fel, illetve az eredetileg töredékes kéziratokhoz fűzött megjegyzések és kiegészítések az írásoktól elkülönülve szerepelnek. A kéziratok közül egyedül a Tokaji aszú látott nyomtatásban napvilágot a Színházi Magazinban (1941) Szilágyi László neve alatt, mert a korabeli zsidótörvények miatt az író csak más neve alatt dolgozhatott.

A Pillanatnyi pénzzavar forgatókönyvét, mely a Petőfi Irodalmi Múzeum kézirattárában lelhető fel, Kanizsay József néven írta Rejtő. A kötetbe beemelt két bohózat közül a Légió mindhalálig kultikus státuszra emelkedett, bár idáig még nem publikálták, és szintén ismeretlen A 3 test őr.