Nulla magánélet? | Marc Elsberg: Zero

Paddington |

Van tizenéves vagy annál idősebb gyereked? Nyomott már az orrod alá okostelefont „Nézd mit találtam a Redditen” felkiáltással? Épp az imént lájkoltad egy kollégád cuki kutyás videóját, kerestél szállást a nyaraláshoz a neten, aztán összeszedted a szabadság idejére tervezett olvasmányaidat egy polcra a Molyon, és hamarosan futni indulsz az Endomondo kíséretében? Ha bármelyik elemben magadra ismertél, érdemes elgondolkodni mindennapi online gyakorlatodon, és különösen azon, mennyit tudsz a gyerekeid online életéről. Vagyis szükséges elolvasnod a Zerót.

Mást is kérdezek. Szívósan ellenállsz gyerekeid könyörgésének, és nem veszel nekik 16 éves korig okostelefont? Csak a vezetékest használod? Nincs Facebook profilod, alig levelezel elektronikusan, és csak készpénzzel fizetsz? Akkor hogyan találtad meg egyáltalán ezt a könyvajánlót? Na, mindegy. Ha már most csak a veszélyt látod az internetben, véletlenül se olvasd el Marc Elsberg könyvét, mert csak rontani fog a lelkiállapotodon.

A német szerző nagyjából ugyanakkor írta második regényét, mint Dave Eggers igencsak hasonló témájú könyvét, A kört. 2012/13-ban már számos olyan weboldal, alkalmazás és eszköz állt rendelkezésre, amelyek teljesen megváltoztatták az életünket azáltal, hogy könnyen hozzáférhető módon tárolták/tárolják az adatainkat. Míg az amerikai Eggers elsősorban a társak, a közösség nyomásának veszélyeire hangolja a regényt, a német Elsberg elsősorban az ún. big data sorsával, a ingyenesség árával foglalkozik. A két megközelítés közötti különbség kulturális eredetű is lehet. Amerikában néhány év alatt már szinte mindenki az adatóriások – vagy ahogy a Zero hívja, adatpolipok – szolgáltatásait használja, Németországban és Ausztriában különösen bizalmatlanok az internettel szemben. Természetesen ez általánosítás, de az európai kutatások szerint a németek és osztrákok sokkal kevésbé tapasztalt motorosok a virtuális sztrádán, mint más országok lakói.

A fiatalok természetesen Németországban is nagyobb arányban használnak online szolgáltatásokat, így Elsberg könyve elsősorban az offline felnőttek – szülők és tanárok – figyelmét akarja felhívni, hogy gyerekeik világa ismeretlen számukra. (A könyv születésekor Németországban a tanárok számára tiltott volt például Facebook profillal a világ elé állni, így aztán semmilyen tapasztalatuk nem volt diákjaiknak erről az oldaláról.) Remélem, egyre többen gondolják úgy, hogy meg kellene ismerkedniük a net és az appok birodalmával. Tiltás ugyanis még sosem vezetett sikerre, ám felnőttként az a dolgunk, hogy terelgessük, segítsük a gyerekeket és fiatalokat.

Személyes adataink védelme, biztonsága most, öt évvel a mű eredeti megjelenése után, ha lehet, még aktuálisabb. Az Európai Unió alig néhány hónapja vezette be általános adatvédelmi rendeletét, a GDPR-t. A szabályozással szinte minden internetfelhasználó találkozhatott, aki bármilyen forrásból hírlevelet kap. Ez – persze csak papíron – mindenki számára lehetővé tenné, hogy maga rendelkezhessen saját adatairól. A valóságban ettől még nagyon-nagyon távol vagyunk, és talán sosem fogjuk pontosan tudni, ki és milyen személyes adatainkat tárolja és használja. Különösen, ha belegondolunk, hogy az állam nagyjából azt tesz velük, amit akar. Sajnos.

A regényben a digitális önrendelkezést egy applikáció kínálja, elsősorban fiataloknak. Azzal kecsegteti őket, hogy a programot használva pontosan tudni fogják, ki és mire használja személyes adataikat, és egyben sikeresebbé is válhatnak. Csakhogy a bevitt adatokat nem a zsebükben, hanem egy szolgáltató szerverén őrzik, ráadásul bizonyos adatok felhasználhatóvá tételéért – vagyis személyes voltuk feladásáért – készpénzre váltható jutalmat is ajánlanak. A felvitt adatok alapján az app mindenfélét javasol is a felhasználónak: mit viseljen, melyik tantárgy tanulására fektessen nagyobb hangsúlyt, hogyan közeledjen egy lányhoz. No, de honnan tudja az app, hogy mi jó nekünk, és honnan tudjuk, hogy amit az app ajánl, valóban jó nekünk? Az első kérdésre adott válasz már önmagában is kissé félelmetes. Ha jobban belegondolunk: ezek önmagukat fejlesztő programok, és az eredeti szerzőjük sem tudja feltétlenül, hogy meddig fejlődtek. És akkor még ott van az egyik legfontosabb kérdés: honnan tudhatjuk, hogy nem manipulálja senki, mit javasoljon nekünk ez az app? Talán elárulhatom, a regényben egyes felhasználók bizony kísérleti nyulak lesznek.

• Olvass bele!

A Zero születésekor még senki nem gondolta volna, hogy internetes manipuláció (például az ún. micro targetting alkalmazásával) Donald Trump választást nyerhet. Azóta az adatkereskedelemmel kapcsolatos számos botrány robbant ki, és mennyivel több lehet, amiről nem tudunk. Az információ mindig is hatalom volt, a big data pedig sok-sok információ. Haltak már meg emberek azért, mert túl sokat tudtak? Hogyne, számos film alaptémája ez. És azért, mert túl sokat tudtak valakinek az adatfelhasználásáról? Nincs válasz. Amit Elsberg leírt a technológia és az emberi természet kereszteződéséről, abban semmi sem hihetetlen vagy elképzelhetetlen.

Mindenképpen meg kell említeni Elsberg művének fordítóját, Torma Pétert. Különösen azért, mert vele visszatérni látszik az Animus Kiadó egykori legendás (és átmenetileg meggyöngült) igényessége. Torma sikeresen birkózik meg a technológiai nyelvezettel és a generációk közötti nyelvi különbségekkel; a regény e téren is ötöst érdemel.

Marc Elsberg a Blackout című regényével vált világhírűvé, amaz szintén az online és technikai függőséggel, de annak egy egészen más elemével foglalkozik, egy hackertámadás miatt elsötétülő világ képét festi le. A Zero a Blackouthoz hasonlóan jól megírt, olvasmányos és elképzelhető történet. (Kíváncsian várom harmadik regényét, a Helixet is – remélem hamarosan megjelenik magyarul.) Máshogy jelenik meg a Zeróban az egyén felelőssége a Blackouthoz képest. Ott a tragédia az egyén által gyakorlatilag megelőzhetetlen, itt viszont kezünkben a döntés, személyes adatainkból mennyit engedünk át ismeretleneknek. Vagy már el is veszítettük a lehetőséget? (Ahogy a nagymamám mondta: a fene jobban tudja.)

De azért meg lehet próbálni. Kezdetnek életedben először olvasd el a legújabb telefonos appodnál felhasználási feltételeit. És gondold meg, ki és honnan tudhatja, hogy még nem olvastad a Zerót – mert abban biztos lehetsz, hogy két napon belül valamelyik általad meglátogatott honlap hirdetési blokkja ezt fogja az arcodba nyomni.

Marc Elsberg: Zero – Tudják, mit teszel
Animus Kiadó, Budapest, 2018
432 oldal, teljes bolti ár 3980 Ft,
kedvezményes webshop ár 3184 Ft,
ISBN 978 963 324 5712

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

London. A nyílt utcán halálos lövés ér egy tizennyolc éves fiút, aki egy okosszemüveg segítségével azonosított és üldözni kezdett egy körözött bűnözőt. Cynthia Bonsant újságírónő kutatni kezd az ügyben, amely elvezeti őt az ünnepelt közösségi oldalhoz, a Freemeehez.

A feltörekvő alkalmazás adatokat gyűjt és elemez – és ennek révén jobb, sikeresebb életet ígér milliónyi felhasználójának. Csak egyvalaki figyelmeztet használatának veszélyességére, és arra, micsoda hatalommal ruházunk fel egy ismeretlen szervezetet adataink önkéntes átadásával: Zero, a világ legismertebb internetes aktivistája.

Ahogy Cynthia egyre mélyebbre ás az online világ sötét mechanizmusában, ő maga is üldözötté válik. Márpedig egy kamerákkal és okoseszközökkel teli világban nincs menekvés…