Rangos Katalin: A képzett beteg (részlet)

Posted on 2017. január 20. péntek Szerző:

0


rangos_a-kepzett-beteg-bor240

»Például azt veszem észre, hogy fulladok« | COPD, szteroidok és allergia

Dr. Pető László tüdőgyógyász, allergológus

Rangos Katalin: Mivel mostanában mindenki köhög, és nemcsak csúnyán, de hetekig, megkértem dr. Pető Lászlót, a VKKNK Budapesti Egészségügyi Központ tüdőgyógyász főorvosát, allergológust, fejtse meg, mitől agresszívabbak a mostanság dúló hörghurutjárványok a korábbiaknál, és mi a teendő, ha nem akarunk hat hétig szétköhögni minden értekezletet, koncertet vagy rádióadást. Kérdezem majd az allergiáról is, mert kíváncsi vagyok, hogy tényleg jöhet-e a semmiből, és el lehet-e egyáltalán mulasztani. Egy új, pontosabban újólag közismertté vált betegségről, a COPD-ről is szeretném megtudni az igazságot, mert a közelmúltig a tüdővel kapcsolatos gondolkodásunkat a dohányzás és tilalma, valamint a Magyarországon vezető halálokok között számon tartott tüdőrák töltötte be.
A COPD viszonylag új sztárbetegség – állítólag mintegy 500 ezren szenvednek benne Magyarországon –, és főleg azokat támadja meg, akik dohányoztak, de a tüdőrákot sikerült elkerülniük. Nem mondom, hogy kivétel nélkül mindenki megbetegszik COPD-ben, de aki azt veszi észre, hogy a lépcsőt járva nem kap levegőt, vagy már az erőteljes gyaloglástól is kifullad, az jobb, ha mielőbb felkeres egy tüdőgyógyászt. Tényleg a COPD a negyedik halálok itthon?

Dr. Pető László

Dr. Pető László

Dr. Pető László: Nem, a természetes halálokok közül a harmadik. Első helyen a szív-érrendszeri, a második helyen a daganatos betegségek szerepelnek, a harmadik helyen pedig ez a bizonyos krónikus obstruktív tüdőbetegség vagy érthetőbben idült légzőszervi betegség. Én jobb szeretem így nevezni. Ha azt mondom valakinek, hogy COPD-je van, akkor fogalma sincs, hogy az micsoda, miről is beszélek. Ha viszont azt mondom, hogy magának légzési betegsége van, akkor pontosan tudja, hogy miről van szó. Ez nem egy új dolog.
– COPD mindig is volt? Amióta világ a világ?
– Mindig volt, persze. A COPD ismertségének rövid története az 1952. decemberi híres londoni ködkatasztrófával kezdődött. Londonban akkoriban főleg szénnel fűtöttek, és ebben az időszakban nemcsak a hírhedt londoni szmoggal volt tele a levegő, de az időjárási körülmények miatt egyszerre ült meg a város felett a füst és a köd – az angol smoke és fog összevonásából a smog –, és rengeteg ember került kórházba légzési panaszok miatt. Fulladtak, köhögtek, minden bajuk volt, több ezren meg is haltak. Aztán a belvárosban megszüntették a széntüzelést, átálltak gáztüzeléses kazánokra, és elkezdődött egy jelentős kutatás. Nagy-Britanniában minden COPD-ről szóló cikk vagy előadás egy úgynevezett Fletcher–Peto-görbével kezdődik. Reménykedtem, hogy büszkélkedhetek majd egy rokonnal, aki ezt csinálta, de ez eddig sajnos nem igazolódott be. Ez a bizonyos görbe azt mutatta, hogyan romlanak a légzésfunkciós értékek az életkor előrehaladtával. Azt tapasztalták, hogy főleg a dohányosoknál ez a milliliterekben kifejezett légzésfunkciós veszteség sokkal meredekebb, tehát lényegesen gyorsabban történik, mint a nem dohányzóknál. Viszont ha a dohányos abbahagyja, akkor bizonyos fokú javulás történik a légzésfunkciójában. A COPD kórlefolyása egyébként nem túl sokat változott.
– Ez annyit jelent, hogy akinek ilyenje van, az rosszabbul kap levegőt? Például azt veszem észre, hogy fulladok?
– Persze. Nem azzal jön be a beteg a rendelőbe, hogy kérem szépen, nekem COPD-m van, hanem azzal, hogy fulladok, köhögök, romlik a fizikai terhelhetőségem, tehát szerteágazó a panasz. Ráadásul, pláne idősebb korban, ötven-hatvan fölött az emberek döntő többségének már nemcsak egy betegsége van, hanem több is, például magas vérnyomás, cukorbaj, gyomorbaj, hadd ne soroljam.
– Gyógyítható a COPD? Ha igen, mivel?
– A COPD definíciójában az O a levegőáramlás korlátozását jelenti: a latin obstructio magyarul eldugulás, akadályozás. A betegség részben visszafordítható, részben nem. A kóroki tényezők közül a dohányzás az, ami messze a leginkább okolható a betegség kialakulásáért. A COPD-s betegek durván 80 százaléka dohányos kisebb-nagyobb mértékben, de azon belül is inkább az erős dohányos kategória a jellemző. Erős dohányos alatt azt értjük, aki naponta tíz szálnál többet szív. A COPD nagyon minimálisan gyógyítható, bár rengeteg gyógyszer van rá. Ezeknek a gyógyszereknek a többsége hörgőtágító hatású. Mi a COPD-nek két alfaját ismerjük, az egyik az idült hörghurut. Valamennyien ismerünk embereket, akik köhögnek, mindig és folyamatosan köhögnek. A másik alfaj a tüdőtágulás, amikor a tüdő állománya a légúti szűkület és a felszabaduló emésztőenzimek miatt pusztul. Ez az állapot viszont sajnos visszafordíthatatlan.
– Hogyan tudjuk megkülönböztetni a COPD-t egy aktuális köhögős-legyengítős vírusfertőzéstől?
– Az aktuális vírusfertőzés bizonyos idő elteltével elmúlik, az idült tüdőbetegség velünk marad. Szerintem a köhögős-fertőzéses tünetekhez és a tünetek elhúzódásához hozzájárul a rendkívül kellemetlen időjárás is, hogy egyik nap esik, másik nap süt, egyik napról a másikra tíz-tizenöt fokokat változik a hőmérséklet. A szervezet nagyon nehezen alkalmazkodik ezekhez az ugrásokhoz meg a frontokhoz is. Gyakorlatilag csak az Egyenlítő környéke frontmentes, és mi attól egy kicsit messze vagyunk.
– Én mindig azt hittem, hogy ez az egész „az időjárás-változás okozza…” szöveg, ez egy nagy kamu. Ezek szerint amikor az asztmás édesanyám azt mondja, hogy érzem, már megint változik ez a rohadt idő, igaza van, tényleg nem csak duma, hogy az időjárásra próbáljuk fogni, ha valami bajunk van.
– Nem teljesen. Mondjuk, húszéves korunkban még nem nagyon érezzük, de szerintem úgy negyven-ötven fölött az időjárás változásai már majdnem mindenkinek okozhatnak problémát. Főleg az a gond, hogy a jelentős légnyomásváltozás igen nagy megterhelést ró különösen a légzési betegekre. Például ha a légnyomás csökken, akkor az sok légzési betegnél mellkasi feszüléssel jár, ha nő, akkor pedig mellkasi nyomással. Aztán itt van még a nagyfokú légszennyezettség is. Igaz, általában sehol nem jelentenek egészségre káros értékeket, de a légszennyezettség azért létezik. A levegőben lebegő pici, apró részecskékre rátapadnak a különböző kórokozók, mi meg ezeket belélegezzük. Leggyakrabban azt tapasztaljuk, hogy ez a köhögős-legyengítős betegség egy vírusfertőzéssel kezdődik, vagy lázzal, vagy a nélkül, vagy a klasszikus tünetekkel, mint nátha, torokfájás, de van, akinél csak köhögéssel láz nélkül.
– Én idén találkoztam először egy rémisztően hangzó, húzós, száraz, ugatós köhögéssel, s nemcsak magamnál, hanem másoknál is. Mitől van, hogy így köhögnek az emberek?
– Amikor begyulladnak főleg a nagylégutak, tehát a garat, a gége, a légcső és az abból leágazó nagyobb hörgők, a gyulladás egyik vezető jele, hogy ödémásan, tehát vizenyősen megduzzad a légutak nyálkahártyája. Ami szűkíti a lument, a lyukat, amin keresztül a levegő áramlik. Ez adja ezt a jellegzetes hangot. És ehhez jön a megnövekedett légzési munka, mert ilyenkor erőteljesebben kell lélegezni, hogy megfelelő mennyiségű oxigénhez jussunk, ami igencsak kifárasztja az embert.
– Azért ez elég ijesztő.
– Ijesztő, igen.
– Hallgatni is meg csinálni is. Ráadásul az embernek még a rekeszizma is fáj.
– Igen. Tulajdonképpen azt kell mondjam, hogy a betegnek kvázi izomláza van. Tehát végső soron itt egy komoly légúti szűkületről beszélünk, ami eléggé ijesztő. Nagyon fontos tudni viszont, hogy vírusfertőzésre antibiotikumot adni értelmetlen. A légzési betegségekre rengeteg gyógyszer van. Ezekre különösképpen vonatkozik, hogy ne adjunk egymásnak tanácsot, hogy kinek mi használt, mi nem, hanem menjünk, és mutassuk meg magunkat egy szakembernek. A légutakon úgynevezett csillószőrök vannak, amelyek segítik a légutak öntisztulását. Ezek a csillószőrök hullámoznak, mint egy búzamező, amikor a szél fújja, és ez a hullámzás hajtja kifelé a szennyező anyagokat a tüdőnkből. Aztán jön a vírus, ami olyan, mint egy kombájn, és lekaszálja a búzamezőt, vagyis a csillószőröket, a tisztítás abbamarad, és ez megágyaz a baktériumoknak. Baktériumokat meg bárhol összeszedhetünk: üzletben, buszon, orvosi rendelőben, akárhol. Mivel a védekezőrendszerünk károsodott, hamar ki tud alakulni egy komoly légúti hurut.
– Akkor pedig be kell venni az antibiotikumot?
– Igen. Nem vagyok annak a híve, hogy minden köhintésre antibiotikumot adjak, mivel az antibiotikumos kezeléseknek megvannak a maguk kritériumai: a visszatérő lázas állapot, ha a váladék gennyessé válik stb., stb., vagy ha az illető valamilyen veszélyeztetett csoporthoz tartozik, például cukorbeteg, szívbeteg, vagy hogy visszatérjek a kiindulópontunkra, COPD-s, akkor persze kell. Némi iróniával azt szoktam mondani a betegeknek, hogy ez a betegség kezelve három hétig tart, kezelés nélkül 21 napig. Lehet választani. Én a kezelés nélkülit javaslom. Ha a kedves betegek hajlandóak volnának otthon maradni három-négy napot a kezdeti akut, heveny szakaszban, akkor sokkal hamarabb meggyógyulnának. Csak ez a sok lelkes ember mind-mind rohan be a munkahelyére, holott ezek a vírusok hihetetlenül életképesek, és egy ember öt perc alatt négy másikat tud megfertőzni. Így aztán egyetlen délelőtt lekaszálhatjuk a teljes munkahelyünket. Ez is egy módja a munkanélküliség megszüntetésének, de talán nem így kéne.
– Egyébként, amikor én betegen akarok bemenni dolgozni, magától szoktam kérni valami gyógyszert, és amikor kiderül, hogy azért olyan fontos, mert munkába mennék, akkor azt szokta mondani, hogy az ilyen pótolhatatlanokkal vannak tele a temetők.
– Persze, én ezt teljes mértékben megértem, és megértem a főnökök szempontjait is. De azért egy picit előbbre kéne gondolni, mert aztán eljöhet egy nap, amikor a munkahelyen csak két-három ember marad, mert az összes többi kidőlt.
– Jól emlékszem én, hogy a tüdőgyulladás mellé nemcsak antibiotikum jár, hanem szteroid is?
– Ami a szteroidokat illeti, ezeknek a légúti fertőzéseknek elég gyakran vannak szövődményeik, a leggyakoribb közülük a tüdőgyulladás, ami mind a mai napig egy nagyon komoly betegség, komoly tünetekkel, nagyfokú gyengeséggel és rossz közérzettel jár. Tehát aki ezzel bemegy dolgozni, az önmagával szemben elég felelőtlen. Szívizomgyulladást is lehet tőle kapni.
– Tehát lábon ne hordjuk ki a tüdőgyulladást, ezt üzeni a tüdőgyógyász specialista.
– Ez egyáltalán nem vicces. Az antibiotikum a baktériumot és kizárólag csak a baktériumot pusztítja el, vírusfertőzésre adni értelmetlen, fölösleges és káros is. A gyulladás tulajdonképpen a szervezetnek egy reakciója, amit egy külső ártó tényezőre ad a testünk. Előfordul, hogy a gyulladás nem tud leállni, és akkor bizony erőszakosan kell leállítanunk. A szteroidok a legerősebb gyulladásgátlók, megfelelő indokkal lehet és kell is őket adni. Már évtizedek óta harcolok Magyarországon a szteroidfóbia ellen. Az emberek döntő többsége fél a szteroidoktól, miközben azt sem tudják, hogy mi fán terem. „Úristen, és még szteroidot is kapott!” – mondják rémülten egy ártatlan kémiai vegyületre. Anélkül, hogy nagyon elmélyednénk benne, elmondom, hogy van két mellékvesénk, és a mellékvesekéregben kétfajta szteroid termelődik. Mivel a kéreg latinul cortico, kortikoszteroidnak, kéregszteroidnak nevezzük ezeket. Az egyik a só-víz háztartásra, a másik a cukoranyagcserére hat. Mi ezt a másodikat használjuk, mégpedig szigorú szabályok szerint, megvan a javallata, ellenjavallata, hogy mikor mit és mennyit kell adni. Ezt a szakemberek általában nagyon jól tudják.
– És a rettegett mellékhatások?
– Az a tapasztalat, hogy rövid távon – itt rövid távon néhány hetet, néhány hónapot értünk –, megfelelő dózisban adva nem szokott jelentős mellékhatása lenni. Hosszú távon, akár  nagyobb dózisban adva viszont már igen. Ezzel számolni kell. Ilyenkor el kell végezni, amit az angol úgy hív, hogy cost-benefit analysis, azaz a költség-haszon elemzést. Magyarul, ha adom, akkor ez és ez a probléma várható, ha nem adom, akkor a beteg nem fog meggyógyulni vagy egyáltalán semmi se fog történni. Tehát a hosszú távú kezeléseket megfelelő mérlegelés után kell eldönteni. Vannak bizonyos esetek, az ún. autoimmun betegségek például, amikor nincs más választás, adni kell a kortikoszteroidokat. Méghozzá hosszasan, számolva azzal, hogy megjelennek a mellékhatások, és amennyire lehetséges, ezeket a mellékhatásokat ellensúlyozni kell egyéb gyógyszerekkel.
– Viszont ettől jobban lesznek a betegek.
– Lényegesen jobban. A tüdőgyulladásnál és a hörghurutnál, amelyekről eddig beszéltünk, nincs jelentős kockázata a szteroidszedésnek, nem kell nagyon hosszú ideig szedni nagy dózisokat, viszont lényegesen jobban lesznek tőle a betegek. Megfelelő ellenőrzés mellett, megfelelő dózisban, megfelelő ideig alkalmazva. Semmifajta különös ártalmát ennek még nem tapasztaltam. Én például nagyon sokszor adom tüdőgyulladás esetén kiegészítő kezelésnek, mert megfigyeltük, hogy a tüdőgyulladások felszívódása kortikoszteroidok adása mellett sokkal hamarabb történik meg. Ez nem szokványos, és hogy úgy mondjam, a nagy szakmai protokollokban nem szerepel, de a jótékony hatásáról azért már sokszor meggyőződtünk.
– Még kicsi volt a gyerekem, amikor edzőtermi riasztásként hallottam, hogy nehogy szteroidot kapjon, amikor elmegy gyúrni, mert abból micsoda botrányok és bajok lesznek.
– Azok testépítő hormonok, tesztoszteronkészítmények, tehát úgynevezett anabolikus szteroidok. Azoknak tényleg nagyon súlyos májkárosító hatásuk van, továbbá az ivarszervekre is károsak. Én magam is láttam ilyen testépítőt, aki ebből élt, ezt szedte, és az ivarmirigyei, a herék egészen elsorvadtak. Mert a hormonok szabályozása úgynevezett feedback, azaz visszacsatolás útján történik. Ha azt érzékeli az agyalapi mirigy, hogy valakinek magas a tesztoszteronszintje, akkor leállítja a működését, minek dolgozzon fölöslegesen. És ez rettenetesen veszélyes.
– Most egy huszáros váltással térjünk rá az allergiára. Doktor úr, hogyan lehet ellene védekezni? Létezik olyan, hogy az ember beoltatja magát allergia ellen?
– Annak, hogy valaki allergiás, van genetikai alapja is, de még sok minden más is szerepet játszhat benne. Nagyon sok embernél például kimutatható az allergia megléte, anélkül hogy ő maga beteg lenne. Tehát én csinálok nála egy allergiatesztet, az erre-arra-amarra pozitív lesz, de ő mégse produkál allergiás tüneteket. Olyan is létezik, hogy negyven-ötven éves koráig valaki teljesen tünet- és panaszmentes, és aztán történik valami, amit vagy tudunk, hogy mi, vagy nem, és megjelennek nála is a tünetek és a panaszok, amelyeket természetesen aztán már kénytelenek vagyunk kezelni.
– Mindenki arra allergiás, ami éppen az ő környezetében van?
– Az allergia nagyon szeszélyes betegség. Ha valaki allergiás, mondjuk, a parlagfűre, mármint a parlagfű pollenjére érzékeny, akkor vannak szezonok, amikor nagyon komoly tünetei vannak, és eltelhetnek évek úgy, hogy tünetmentes az illető. Tehát hol jobb, hol rosszabb az allergiások állapota. A hiposzenzibilitást, az érzéketlenítést évtizedek óta csináljuk, sajnos elég kétes eredménnyel. Ez annyit jelent, hogy emelkedő dózisban beviszem a beteg szervezetébe azt, amire ő allergiás, és ezzel hozzászoktatom. Ez tulajdonképpen pár évre egy eredményes kezelés, aztán megint minden kezdődik elölről – megszűnik az immunizáció.
– Melyik országban él a legtöbb allergiás?
– Megbízható adatok szerint Új-Zélandon.
– Hát ez nagyon meglepő. Új-Zélandot mindenki földi paradicsomnak hiszi.
– Az is. Európában pedig Nagy-Britanniában. Na most, ott nincs parlagfű, nem is ismerik, és persze nem is a parlagfű pollenjére allergiásak, hanem arra, ami ott elterjedt: a sima fűpollenekre. Az a leggyakoribb.
– Hadd térjek vissza végül még egy rövid fordulóra a COPD-re és az asztmára: sós inhalációval karban lehet-e tartani ezeket a légzőszervi betegségeket?

Rangos Katalin

Rangos Katalin

– Az asztmára feltétlenül jó a sós pára, mert nyákoldó hatása van. Salvus vízzel is lehet inhalálni az asztmásoknak, ha panaszuk van, persze gyógyszert is adni kell, de az inhalálás nagyon jól karbantartja a betegséget. A kisgyerekes szülők, különösen ha először tapasztalják, hajlamosak rá, hogy nagyon megrémüljenek a kruppos köhögéstől – ez egy elhúzó, ugató jellegű köhögés. Kruppnak hívják a szülők, de ez szerencsére igazából pszeudokrupp, ami főleg gyerekeknél és felnőtt vírusfertőzéseknél fordul elő. Igazi kruppot mi már nem is láttunk, mert az igazi krupp az a diftéria, a rettegett torokgyík, ami ma már nincs Magyarországon.

Rangos Katalin: A képzett beteg 
Park Kiadó, Budapest, 2016