’56 emlékezete: Pesti srácok | A Honvéd Férfikar koncertje az MTA dísztermében

Posted on 2016. november 29. kedd Szerző:

0


sracok_hd-0033Bedő J. István |

Gyászos eseményre emlékező koncertet nem könnyű összeállítani, a vonzása is kétséges. Az ’56-os forradalom tiszteletére hirdetett bérleti hangverseny is foghíjas nézőtér előtt szólalt meg, pedig a műsor nagyobb figyelmet érdemelt.

Liszt művével kezdődött, a De profundis kezdetű zsoltár a szövegével adta meg a műsor alaphangját. A könyörgés (Mélységből kiáltunk hozzád) igen közismert, ám maga a zene az idős Liszt kísérletezése az új század hangjának megtalálására. Bizony nehezen befogadható jajongás ez, út a disszonáns zene felé. Gaál Csaba szépen és pontosan énekelte a kegyetlenül nehéz bariton szólót, Nagy László Adrián orgonakíséretével, és hasonlóan pontos volt a férfikar.

Kurt Weill, akinek nevét Brechttel összeforrva ismerjük, a két háború között írta meg a Berlini requiemet – sütött belőle a halálszag, a félelem, ami a zenemű születésekor még csak a vesztett háború zenei megformálása volt, de előre vetítette (tudjuk a mai eszünkkel) a későbbi még rosszabbat.

Nagy László Adrián kísért orgonán

Nagy László Adrián kísért orgonán

Orbán György a Honvéd Férfikar kedvelt szerzője, az itt elhangzott Daemon – a műsorismertető szerint – a nagybetűs Ördög csábítását szólaltatja meg, de akkor sem tévedünk, ha zenéje Orff Carmina Buranáját idézi sokunkban, különösen az In taberna quando sumus (Míg kocsmában jól időzünk) kezdetű részletét. A Daemon csábítása kellemesen oldotta a korábbi zenékből áradó fájdalmat és tragédiát.

A füzet nem jelezte, de félreismerhetetlen hangszerelése elárulta, hogy Kodály-darab ékelődött a programba. Az Isten csodája Petőfinek egy kevésé ismert, 1846-os keltezésű versének szövegére született (érdemes megkeresni a Petőfi összesben). A későbbi versek dinamizmusa eltakarta ennek a történeti visszatekintésnek a súlyát. A ritkán műsorra vett zeneművet megszólaltató kórus a záró sorok érces kódájával adta vissza az ’56-ra vonatkoztatható gondolatot: Ne csak Istenben bízzunk, mint bizánk; / Emberségünkből álljon fönn hazánk!

Szőcs Gézának a tíz évvel ezelőtti évfordulóra született színpadi műve Liberté címmel. A dráma egy-egy sorát felhasználva írta Istenkép című kantátáját Gyöngyösi Levente. Ennek az egyik tételét (Pesti srácok) énekelte a Férfikar. Érdekes feladat volt, zeneileg egyszerre a kórushagyományok és a mai hangzású, szinte szórakoztató muzsika sajátos keveréke, mindenesetre közelebb áll a befogadóhoz, mint Liszt korábban hallott műve.

sracok_hd-0035Kodály még két művel volt jelen a programban, Ferdinand Gregorovius, 19. századi német történész a magyar szabadságharc elbukásása feletti fájdalmában megírta Gesang der Ungarn (A magyarok éneke) című költeményét. Kodály pedig a 1954 körül alkotta meg háromszólamú, zenekari kíséret nélküli, fájdalommal teli kórusművét – aligha tévedünk, ha indíttatásában közrejátszott az ország akkori nyomorúságos helyzete is.

A zeneszerző Vajda János számos irodalmi műből merített ihletet. Miatyánk című alkotását a Nagy háború centenáriumára írta, nyersanyagként pedig Babits Mihálynak azonos című, a háború kezdetekor született fohászát használta. A kórusmű előtt Kiss Emma mondta el az eredeti költői művet.

Innentől kezdve a kórusprogram nem ígért különleges meglepetéseket: Orbán György Mundi renovatiója latin egyházi szövegre írott, a feltámadást éltető, diadalmas zenemű, majd Kodály két darabja, a Nemzeti dal közismert zenés változata, hatalmas dinamikával, és a Kölcsey epigramma, a Huszt hangzott fel, a szintén biztatásnak felfogandó záró sorral: Hass, alkoss, gyarapíts… A haza fényre derülése azonban némiképp késlekedett.

Az estet lezáró koronagyémánt Erkel Bánk bánjából a Hazám, hazám volt – és vált egyértelművé, hogy a fölséges tenor himnusz milyen gyönyörűen hangzik a tömör kórushangon, melyet éppen csak megtámogat a zongorakíséret…

sracok_hd-0027A hangversenyt felváltva vezényelte Strausz Kálmán és Riederauer Richárd.

Ahhoz, hogy az ötvenhatos népfelkeléshez vezető hangulatot, az emberekbe épült görcsöket megértse a néző-hallgató, egy emlékműsorból nem maradhat el Illyés Gyula acélkeménységű verse, az Egy mondat a zsarnokságról. Ezen az estén három darabba törve ezt Kiss Emmától hallottuk, a műsor első harmadában. Már a széttördelés sem volt igazán jó ötlet – és az előadásán sajnálatos módon még a gyenge hangosítás is sokat rontott.

Fotók: Korbély Attila

A bérlet következő előadásai:
2016. december 7., szerda, 19.00 Bartók férfikari művei
2016. december 19., hétfő, 19.00 Karácsonyi koncert

Helyszín: a Magyar Tudományos Akadémia Díszterme
(1051 Budapest, Széchenyi István tér 9.)

Posted in: Koncert