Így okosodott az emberiség | William Bynum: A tudomány rövid története

Posted on 2016. november 2. szerda Szerző:

0


bynum_a-tudomany-rovid-bor240Bogárdi Iván |

Igyekszem pótolni, amit az iskolában elmulasztottam. Lehetőleg gyorsan, mindent. Ezért örülök meg olyan könyvcímeknek, mint A tudomány rövid története. Ugyanabban a sorozatban jelent meg, mint A filozófia rövid története. Remek, gondoltam, William Bynum bizonyára mindent megmutat a tudományról, amit háromszáz oldalon csak lehetséges.

Könnyű olvasmány, a rövid és jól összpontosított fejezeteknek köszönhetően, annak ellenére, hogy nehéz feladat lehetett a szerző számára a tudomány idővonalát felvázolni. Sokféle tudomány ér el különböző eredményeket ugyanabban a korban. A tudomány új térhódításai felülírják a régit, és kulturtörténeti érdekesség lesz az, ahogy addig a világot látták. Így például Arisztotelész geocentrikus világképe a Föld körül keringő égitestek tökéletes körpályájáról, amely aztán a keresztény egyház dogmája lett. Közismert, milyen áldozatokat követelt az ezzel ellentétes, heliocentrikus világkép, és ez még mindig csak egy lépés volt a teljes igazság felé. (Furcsa módon Bynum nem említi Giordano Brunót.)

Esetleg a saját korában csak filozofikus elmélet, mint Démoszthenész atomizmusa évszázadokkal később konkrét igazságnak bizonyul, és Dalton megnyitja a kaput az elemi részecskék kutatása számára. Elektromos áram kellett ahhoz, hogy Thomson és Rutherford egy egyszerű katódsugárcső segítségével megtalálják az elektront, amiből kiderült, hogy az atom neve (oszthatatlan) már idejétmúlt, csak megszokásból használjuk. Az atom történetében is fizika, kémia, biológia összefonódik, majd újabb résztudományok keletkeznek. (Az elektromágnesesség tárgyalásánál Faraday és Maxwell neve mellett Nikola Teslát is illett volna megemlíteni, ő is kimaradt valahogy.)

Hosszú az út a császári orvos Galénosztól, aki elsőként mért pulzust, az angol orvos William Harvey-n át a sejtek felderítéséig. A Human Genom projekt, vagyis a géntérkép felrajzolása nem lett volna lehetséges számítógépek munkája nélkül. Egyébként a gyógyítás történetét tárgyalja a szerző a legrészletesebben, lévén orvos(lás)történész.

A Yale egyetem újságja megkérdezte az idős professzort, vajon mik voltak számára a tudomány nagy fordulópontjai, aki a válaszában ezeket emelte ki:

  • a teleszkóp és a mikroszkóp feltalálása, amelyek lehetővé tették az emberek számára, hogy tudomást szerezzenek puszta szemmel nem látható dolgokról.
  • Darwin elmélete a természetes kiválasztódásról, ami megváltoztatta szemléletünket az élő világról, és felkínálta a lehetőséget, hogy az élet titkainak mélyére hatolhassunk.
  • Einstein relativitáselmélete.
  • A modern számítógépek mindennapossá és általánossá válása.

Kapásból megpróbálok felidézni néhány talán kevésbé fontos részt, ami megragadt az emlékezetemben. Csak úgy véletlenszerűen…

  • Az ősi kínai hit szerint a világot alkotó öt elem körkörösen „legyőzik egymást” – nem véletlen, hogy Kínából származik a kő-papír-olló játék…
  • Az arab számoknak nevezett rendszerben az indiaiak találták fel a helyiértéket.
  • Eratoszthenész már i. e. 200 előtt csaknem biztos volt abban, hogy a föld gömbölyű, és az árnyék segítségével megközelítő pontossággal kiszámította a Föld kerületét, vagyis az Egyenlítő hosszát.
  • Isaac Newton lángelme volt, de ugyanakkor nagyon kellemetlen fráter, aki nem szenvedhette mások társaságát, állandóan dührohamokat kapott.
  • Galenosz, császárok és gladiátorok orvosa vette bele az orvosi gyakorlatba a pulzus ellenőrzését.
  • Pasteur egy kísérletsorozatban szalmaszálakat forralt, majd az oldatot hattyúnyakú lombikba töltötte, amelyből kivonta a porszemeket, de a levegő szabadon áramolhatott benne. Az oldatban nem alakultak ki a mikroorganizmusok.
  • Majdnem megvalósult az alkimisták álma, hogy egy értéktelen fém értékessé alakuljon át, csak éppen fordítva: a ritka (ezért értékes) uránból vagy plutóniumból sikerült értéktelen ólmot előállítani.
  • A kezdeti (relés és elektroncsöves), terem-nagyságú számítógépekben időnként keresgélni kellett a vezetékek között zárlatot okozó legyeket és molyokat. A rovarmentesítés angol neve: debugging, és innen származik a hibakeresés mai neve is. Az informatikai nyelvben a hiba neve azóta is: bug (rovar, bogár).

Bynum könyve nem hibátlan. Nem alkalmas arra, hogy tankönyvként használjuk. De megérezteti az olvasóval, hogy mekkora kaland a tudomány. Megismerkedünk kutatókkal, és belekukucskálunk a kutatás folyamatába.

A könyv utolsó mondata így hangzik: „Szükségünk van jó tudósokra, de jó polgárokra is, akiknek gondjuk lesz rá, hogy a Föld élhetőbb legyen mindannyiunk számára.” És azt is megtanulhatjuk belőle, hogy egy-egy új felfedezés milyen drámai módon változtatja meg azt, ahogy a világot látjuk. Nincsenek örök igazságok.

William Bynum

William Bynum

William Bynum:
A tudomány rövid története

Fordította: Boross Anna
Kossuth Kiadó, Budapest, 2016
304 oldal, teljes bolti ár 3600 Ft,
kedvezményes webshop ár 2880 Ft
ISBN 978 963 098 6120

* * *  * * *

A könyv kiadói fülszövege

Ez a 40 rövid fejezetből álló, szórakoztató olvasmány nem törekszik teljességre (ebben a terjedelemben ez nem is lehetséges), de nem megy el a tudománytörténet egyetlen fontos mérföldköve mellett sem.

Már a fejezetcímek is erről tanúskodnak: mindegyikből egy-egy nagyobb felfedezést, jelentős tudóst, tudományos irányzatot, vitát, korszakot vagy korszakváltást ismerhetünk meg. Nyomon követhetjük a tudományos gondolkodás fejlődését a kezdetektől, amikor a természetfilozófia névvel illetett természettudomány még nem vált külön a filozófiától (sőt a vallástól sem), egészen korunk végletekig szakosodott tudományos világáig. Eközben nem terheli az olvasót bonyolult levezetésekkel, számításokkal, képletekkel; példái gyakorlati jellegűek, szórakoztatóak és szellemesek.