Színezzünk ősi motívumokat! | Horváth Ágnes magyaros kifestőkönyvei

Posted on 2016. június 13. hétfő Szerző:

0


Arany-Penna-Dij-2016-Horvath-A-allo

Az Arany Penna-díj nyertese: Horváth Ágnes

Cserháthalápy Ferenc |

Élénk érdeklődés mellett mutatták be a közelmúltban Horváth Ágnes „magyaros kifestőkönyveit”. A kiadványokat Tasnádi Zsuzsa néprajzkutató, a Néprajzi Múzeum munkatársa méltatta. A Tinta Könyvkiadó ez alkalommal adta át a sikerlistás színezők összeállítójának az évenként odaítélt Tinta Arany Penna Díjat.

Hogyan került kapcsolatba a magyar szótárairól, nyelvészeti szakkönyveiről közismert kiadóval?
Két éve jelentkeztem grafikus szakmai gyakorlatra a kiadóhoz. Ennek keretében még főleg illusztrációkkal foglalkoztam. Munkakapcsolatunk azonban a gyakorlat leteltével is megmaradt, és pár hónappal később már a motívumos kifestőkön dolgoztam.

Gyerekkorában sokat rajzolt?
A családi legendárium szerint a színes ceruzákért álltam fel először… Igen, sokat rajzoltam, barkácsoltam, kis tárgyakat készítettem. Kifestőkönyvre sajnos nem emlékszem.

Horváth Ágnes 4 kötetÁLLÓVilágszerte hatalmas divatja van a felnőtteknek készült kifestőknek. Honnan gyűjtötte díjazott kiadványai magyar népi motívumokat tartalmazó anyagát?
Nagy segítségemre volt a Néprajzi Múzeum online adatbázisa. Ezen kívül átlapoztam több, régi és újabb, népi díszítésekkel foglalkozó kiadványt. Próbáltam azonban az eredeti forrást használni alapként, magát a díszített tárgyat, ezért a legtöbb motívumot a múzeumi adatbázis tárgyairól rajzoltam át.

Mind a négy kifestőkönyvben 32, színes, szemet gyönyörködtető rajzot találunk. Hogyan készültek ezek?
A díszített tárgyat alapul véve grafikus programokat használtam fel, vonalas átrajzolással. Egyes esetekben – például ha a tárgy fotóján eltorzult a díszítés – előbb a mintát egy grafikus szoftver segítségével síkba terítettem.

Ez a négy nagyalakú füzet tekinthető akár a magyar díszítőművészet képes enciklopédiájának is. Mit tartalmaznak?
A négy kiadványnak azonos a felépítése. Mindegyikben 32 rajz látható, színes nyomtatásban, mellettük fekete kontúrokkal ugyanaz a kép, amit ki lehet színezni. Két füzet a magyar motívumok formavilágát dolgozza fel, az egyik tematikusan mutatja pl. a szív, szegfű, tulipán, rózsa, madár és a címer ábrázolásait. A másik a díszített tárgyak sokféleségét reprezentálja. Láthatunk rajzolatokat hímes tojásról, kötényről, mellényről, subáról, ládáról, sótartóról és cseréptálról is.

A másik két kifestő a Kárpát-medence hímzéseit mutatja be.
Az egyikben a nyolc nagy néprajzi tájegységet szemlélteti négy-négy hímzésminta, a másikban pedig a legnevesebb – buzsáki, kalocsai, matyó, rábaközi, sárközi – hímzéseket mutatjuk.

A motívumokról rövid leírás is található. Miért tartotta fontosnak ezeket?
Mert ezeknek a motívumoknak kulturális tartalma, továbbadandó értéke van.Ezek a kifestők egész kicsi korúaknak is szólnak, mégis fontos, hogy a felhasználók a legegyszerűbb megfogalmazással és terjedelemben, de tartalmi képet is kapjanak arról, hogy valójában mi is az, amit színeznek.

A cifra szavunk az ősi iráni nyelvből került hozzánk. Ott a köröcskét, a nulla számjegyet nevezték meg a cifra szó elődjével. Miután az ősi szó kalandos úton eljutott hozzánk, a sok köröcskével díszített magyar szűrt, cifra szűrnek kezdték nevezni. Melyek a magyar díszítőművészet tipikus, gyakori szimbólumai?
A legismertebbek a szív, a tulipán és a madár. Ezenkívül különféle virágok, növények a maguk sajátos tartalmával: rózsa, szegfű, rozmaring; valamint megjelennek más állatalakok is, például a nyúl meg a szarvas.

KRESZ-táblákkal és piktogramokkal, vagyis jelekkel, szimbólumokkal vagyunk körülvéve. Ezek mind üzeneteket közvetítenek. A díszítő funkción túl a magyaros motívumoknak is volt hajdan üzenethordozó feladata?
Volt, persze. Sok mű foglalkozik ezzel a kérdéssel, én pedig újat nem tudok mondani a témában. De talán elég a jegykendők hímzésének, a tulipános ládák festésének, a nászlepedők díszítésének jellemzőit megvizsgálni, hogy csak a legismertebb és leginkább egyértelmű példákat említsem.

Néhány éve Lewis Hamilton, a Formula 1 pilótája magyaros, kalocsai motívumokkal díszített ruhában indult a versenyen. Akkor sokat beszéltek erről.
Érdekes világ a népi ornamentikáé, önmagában is, de a mai világ tükrében még inkább. Van ütközés a kettő viszonyában, mégis, mivel az ember (szerintem) alapvetően vonzódik a népi díszítőművészethez, talán szélesebb körűvé válhat a felhasználása, ha megfelelő kontextusban és megjelenéssel lép színre.

Horváth Ágnesnek a díjat Kiss Gábor, a Tinta Kiadó igazgatója adta át

Horváth Ágnesnek a díjat Kiss Gábor, a Tinta Kiadó igazgatója adta át

Napjaink képzőművészetében és a design irányzatok között is van egy erőteljes minimalista irány, lásd a dísztelen IKEA stílust. Lesz idő, mikor a motívumokkal gazdagon ékesített, színes világ lesz a trendi?
Sokszor mondják, hogy a „stílusok” jellege általában egymást követően váltakozó; ez bizonyos történeti stílusokra mindenképp igaz. Én azonban kifejezetten vegyesnek látom a kortárs művészet irányait, és a jelenben élve amúgy is nehéz lenne bármit jósolni ezzel kapcsolatban. Egyébként az IKEA épp most árul népies motívummal hímzett párnahuzatot, de persze ez csak tovább bonyolítja a kérdést.

Gratulálok a Tinta Arany Penna Díjhoz. Végezetül pedig megkérdezem, a négy kifestő után most min dolgozik? Van újabb megbízása a Tinta Könyvkiadótól?
Köszönöm szépen! Az utolsó simításokat végzem egy új kifestőn, ami a Magyarországon megtalálható lepkékről készül. Ezen kívül képzőművészettel és dizájnnal foglalkozom; épp egy hete nyílt csoportos kiállításunk a Karinthy Szalonban, és nemrég adtam le egy csomagolásterv-pályázat anyagát.

A kifestőkönyvekről részletesebben itt olvashat.