Újjászületésen innen és túl | David Michie: A lhászai mágus

Posted on 2016. március 23. szerda Szerző:

0


Michie_Alhászai-magus-bor200Bogárdi Iván |

Ha világunk valóban rohanó – ahogy azt közhelyesen szokás mondani –, akkor nagy előny, ha két regényt tudunk olvasni egyszerre. Még nagyobb, ha a két regény valahol összeér, s egy harmadik lesz belőlük. Ráadásul olyan vallás vagy életfilozófia üzenetét hordozza, amely éppen a hajszától szabadíthatja meg a modern olvasót.

A lhászai mágusnak már az alcíméből kiderül, hogy valami rejtélyes összefüggés van a nagy tudású ifjú angol-amerikai kvantumfizikus és a kínai katonák elől menekülő tibeti szerzetes között. Nagyon kíváncsi voltam, mi ez a kapcsolat, ezért nehezen álltam meg, hogy ne lapozzak hátra David Michie könyvében, kriminek járó várakozással olvastam. Nem akarom előre leleplezni azoknak, akik még nem olvasták (ahogyan a gyilkos személyét sem árulnám el). Szóval egyet olvas, kettőt kap. A könyv borítója megragadóan mitikus. Egy imamalmot pörgető szerzetes árnyéka mögött sejlik fel a kolostor és a tudós bonyolult egyenleteinek a képe. Minden fejezetet mandala indít, és a fejezetek címében fel-feltűnik a két név is: Matt Lester vagy Tendzin Dordzse. A két főszereplő maga mondja el/írja le a vele történteket. Matt Lester a nanotechnológia kulcsfigurája, egy tekintélyes amerikai vállalat jó üzletet lát meg benne. Tendzin Dordzse pedig tibeti szerzetes, a kínaiak hódításának és vallásüldözésének áldozata. Az író egyforma otthonossággal mozog a fizikus örömei és csalódásai között éppúgy, mint a Himalájában, az életüket mentő, éhező szerzetesek körében.

Mi győzheti meg kvantumfizikust egy vallás igazságáról? A részecskék, amikkel a nanofizika foglalkozik, végtelenül kicsik. 1 nanométer (jele: nm) – a méter milliárdodrésze (10−9 m), vagyis úgy arányul 1 mm-hez, mint egy üveggolyó a Földhöz. Jóformán nincs is. Innen aztán már csak el kell jutnia gondolatban odáig, hogy a valóságnak valamilyen más, megismerhetetlen hatalom ad tartalmat, tulajdonságot.

Aki válságos helyzetben kapaszkodót keres, tehát különösen fogékony a hitre, a vallásra. A regénybeli Matt Lester akkor találkozik a buddhizmussal, amikor semmivé válik szerelme – és a karrierje is. Hogy ne lapozgassunk előre (ti. hogy átugorjuk a kevesek által felfogható tudományos fejtegetéseket), a kvantumfizika helyett bőséges tájékoztatót kapunk a tudományos szellemi tulajdonjog védelmének buktatóiról.

A kínai Vörös Hadsereg 1959-ben nemcsak hódítóként tarolta le Tibetet, hanem a maoizmussal (mint ideológiával) konkuráló vallások kiirtásának dühével is. A katonák lelkiismeret-furdalás nélkül üldözték, kínozták és ölték meg tibeti – és nem tibeti – áldozataikat, falvakat gyújtottak fel, műkincseket, ősi, szent iratokat semmisítettek meg. A történetnek nem elhanyagolható része éppen a menekülésről, az értékek mentéséről szól.

Guba Péter Marcell kitűnő fordításában csupán egyetlen szó zavart meg – igaz többször is – olvasás közben. (Ellenőrizni viszont nem volt alkalmam.) David Michie lehetett az ősvétkes, ugyanis amikor a láma történetében a kínai katona a szerzetesekre szegezi puskáját, ezt Tendzin Dordzse úgy fogalmazza meg: „annyira szürreális volt az egész”. Ez a szó jobban illik a tudós szókincsébe, vagyis itt: kakukktojás. Ha a szegénységben felnőtt, buddhista kolostorban iskolázott szerzetes használja – nos, számomra ez eléggé szürreális.

David Michie a két világ közül a szerzetesekét hitelesebben ábrázolja. Nem véletlenül, hiszen a buddhizmust nem csupán ismeri, hanem gyakorolja is. Az általa vezetett iskolában a buddhizmus tibeti változatát ismerteti meg tanítványaival, meditálni tanít, ír tanító könyveket és regényeket, azonkívül PR-szaktanácsadó – azt gondolhatnánk, az élete zizegően zsúfolt ennyiféle tevékenységgel. De ezen kívül napi két órát meditációval tölt, ahogy elmondta. Számos könyve közül magyarul is megjelent A Dalai láma macskája és A dorombolás művészete, ahol is a láma kedvenc háziállata szemével láttatja a buddhizmust. Humorral és bölcsességggel. Ez a konkrét macska nem bukkan fel A lhászai mágusban, csak egy bizonyos összefüggésben a macskák várható élettartama – ezt azonban a már említett okból nem fogom leleplezni.

David Michie

David Michie

David Michie: A lhászai mágus
Totel Books, Budapest, 2015
288 oldal, teljes bolti ár 2990 Ft
ISBN 978 963 124 4748

* * *  * * *

A könyv kiadói fülszövege

Tibet, 1959 – a Kínai Hadsereg megszállja Tibetet, és felégetnek minden buddhista kolostort, ami csak az útjukba kerül. A szerzeteseket megkínozzák, a szent szövegeket és az ereklyéket megsemmisítik. A biztos halál elől menekül egy fiatal szerzetes, Tenzin Dordzse, akinek nem csak a saját életét kell mentenie, de rá hárul az a feladat is, hogy tanítójával és bátyjával a Himaláján átvágva biztonságos helyre menekítse a féltve őrzött írásokat. Az ifjú szerzetes élete így a buddhista vallás történelme szempontjából is igazán különleges értelmet nyer…

Los Angeles 2007 – Fél évszázaddal később kísértetiesen hasonló körülmények közé kerül egy kiváló képességű kvantumfizikus, aki felfedezésével a nanotechnológiában korszakalkotó áttörést ért el. Egy amerikai multicég felismeri a felfedezésben rejlő fantasztikus lehetőségeket és mindenáron hozzá akar jutni. Matt Lester, a zseniális ifjú tudós élete az események nem is annyira véletlenszerű láncolatának köszönhetően, szinte egyik pillanatról a másikra gyökeresen megváltozik: felfelé ívelő karrierje hirtelen derékba törik, veszélybe kerül sokéves kutatása, és a magánélete is összeomlik, miután menyasszonyával megszakad az addig oly szenvedélyes kapcsolata.

Matt Lester életének alakulása hátborzongatóan hasonlít Tenzin Dordzse kalandjaira. De hogyan köti össze a karma a két, annyira különböző körülmények között élő fiatalember életét? Mitől oly hasonló a menekülő tibeti szerzetesnövendék és a fiatal kvantumfizikus sorsa?