Mozaikkövek a portréhoz | Esterházy Péter, Marianne D. Birnbaum: Az évek iszkolása

Posted on 2015. augusztus 14. péntek Szerző:

0


EP_Az évek iszko-bor200Bedő J. István |

Kihagynám a legközhelyesebb címváltozatot, mely szerint Az évek iszkolása lenne a »Bevezetés Esterházy Péterbe«, mert EP minden műve ő maga. MDB éppen negyedszázaddal ezelőtt kezdte el faggatni az írót (E-kalauz). Akkortájt E úr (vö. Termelési regény) már eléggé elütött a kor szerzőitől, témaválasztásban, stílusban is, de már komoly figyelmet keltő művei és kialakult rajongórétege volt. Birnbaum a senki máshoz nem igazán hasonlító EP-t kérdezte a szakmáról, a technikájáról, a szemléletmódról, arról, hogyan teremti meg művei világát.

A következő 25 év szinte kivétel nélkül nagy érdeklődést kiváltó, összetéveszthetetlen írásokat termett, köztük esszéköteteket, a monumentális nemcsalád/családregényt (Harmonia Caelestis) és a még páratlanabb Javított kiadást – meg számos egyebet (ez most nem leértékelés, csupán terjedelmi korlát).

MDB itt is az alkotás műhelyfogásait teszi nagyító alá, ám eltér a Kalauz módszerétől. Ott valódi, eleven párbeszéd folyt, a kérdező és a válaszoló gondolatai egymásból építkeztek, egymásra reagáltak – mellesleg (dehogy mellesleg) az olvasó az oldalpáron láthatta, akár csak töredékesen, a hivatkozott kisebb-nagyobb részletek reprodukcióját. (Még ma is érdekes olvasmány.)

[Elfogult közbevetés: EP-vel – ha a kérdező illendően és kellően fölkészült – nemigen lehet rossz interjút készíteni. Az egyéniség – mondjuk így: válaszolói huncutsága – E-művé alakítja a beszélgetést. Mondhatnám: Esterházynak szerelmetes létformája a szövegteremtés. Hogy azzal, ami végül róla megjelenik, elégedett-e – ez más kérdés. A saját műveivel bizonyára. Innen nézve tehát Az évek iszkolása: EP-mű.]

Itt és most látszólagos a beszélgetés. MDB műrészletek egy-egy mondatát (nem bekezdéseit) fűzi kérdéseihez, melyek láthatóan legnagyobbrészt levelezőrendszeren cikáztak ide-oda. Ez jó is meg rossz is. Jó: mert EP szokott iróniájával, időnként szarkazmussal reflektál a kérdésekre, néha hivatkozik korábban – műveiben – megfogalmazott okfejtésekre.

MDB kérdései azonban – vonatkozzanak munkára, írással kapcsolatos érzelmekre, Gitta asszonyra, focira vagy a gyerekeire – mégsem adják azt az élményt, hogy a kérdező együtt gondolkodik a válaszadóval. Pedig a legfölkészültebb EP-értőről beszélünk! A kérdések célra törőek és befejezettek. Mintha e-mailben tették volna föl őket. És ez nem annyira jó. Nem hagy lehetőséget a folytatásra. EP válaszai is kerekek, még ha nem is egy esetben kibújik a megfogalmazás befejezése elől. De az olvasó talán még várna valamit. (Nem zárom ki, hogy ez előre megállapodott alkotási folyamat volt, hogy ne lépjék túl a 65. születésnapra kiválasztott 65 kérdést.)

Nyilván a világ minden kérdése lehet érdekfeszítő vagy lapos – a válasz igazolhatja fontosságát vagy fontatlanságát. Ezért aztán amikor 150 szellős oldal után esetleg háborognánk a „Utoljára Zsozsó lányom születésekor voltam büszke” válaszon, akkor olvassuk el még egyszer a kérdést. Akkor ugyanis kiviláglik, hogy a kitérőnek tűnő válasz helyettesíti a lesújtó véleményt – vagyis a ki nem mondás felel meg a kimondásnak.

A családról, a kihagyott, meg nem valósult matematikusi karrierről, a távoli rokonokról, a kitelepítésről szóló, kimondott (vagy félbe hagyott) mondatok mind mozaikkövek. Ezekből EP portréja kirakható, és néhány árnyalat még plasztikusabban rajzolódik ki. Azok a fiatalok, akik mostanában ízlelgetik EP-t – jó, ha a kezük ügyében tartják.

Esterházy Péter (Fotó: Raffay Zsófia)

Esterházy Péter (Fotó: Raffay Zsófia)

Esterházy Péter, Marianna D. Birnbaum:
Az évek iszkolása
Magvető Kiadó, Budapest, 2015
152 oldal, teljes bolti ár 2690 Ft
ISBN 978 963 143 2701

* * *  * * *

A könyv kiadói fülszövege

Huszonnégy évvel később… Legyen a 24 az a szám, amely az Esterházy-kalauz és Az évek iszkolása beszélgetőkönyv között eltelt időt jelenti. Jobban jártunk volna, ha csak 23 iszkolt volna el, mert akkor most kijátszhatnánk ezt a remek prímszámot.
Végre megtudhatjuk, melyik században élt volna szívesen Esterházy Péter, vagy mit olvasott föl neki az édesanyja, és mit olvasott ő a gyerekeinek (már ha azt olvasásnak lehet nevezni). (Nem.) És ne higgyék, hogy már mindent tudnak Esterházy édesapjáról és édesanyjáról, vagy a testvéreivel, a gyerekeivel, unokáival (!), sőtpláne a feleségével való viszonyáról, hogy a szavakat, mondatokat ne is említsük. (De.) Félő, az is lelepleződik, ki volt az első barátnője, és mikor kezdett erotikus irodalmat olvasni. (Az Egri csillagok nyitójelenete???) És hogy miért könnyebb az evésről írni, mint a szeretkezésről. A családtól indulunk, de lesz Isten is. Haza is. Most akkor ki ő, Bováryné vagy Esti Kornél?
Szóval Amit tudni akarsz Esterházy Péterről, de sosem merted megkérdezni (váltunk át olcsón magázásról tegezésre), azt ismét megtette helyetted Marianna D. Birnbaum, Esterházy kalauza, aki a szerzőt közelgő hatvanötödik születésnapja alkalmából szólította föl újra, hogy kezelje a jegyét, vagy mutassa föl a bérletét. A 65 meg legalább félprím. Hogy ez mit is jelent, azt majd megkérdezzük még tőle.