Csiffáry Gabriella: Szétrajzás (részlet)

Posted on 2015. július 22. szerda Szerző:

0


Ignotus Pál

Ignotus Pál

Ignotus Pál (Paul Ignotus)

Ignotus Pál (Veigelsberg Pál)1 publicista, író, szerkesztő Budapesten született 1901. július 1-jén. Édesapja Veigelsberg Hugó újságíró, édesanyja Steinberger Janka.

Középiskolai tanulmányait a Tanárképző Intézet Gyakorló Főgimnáziumában végezte (ma ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskola), ahol 1919-ben érettségizett. Alig tizennyolc évesen, a Tanácsköztársaság idején aktív politikai szerepet vállalt, és részt vett a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetsége (KIMSZ) diákosztályait irányító direktórium munkájában, ezért fegyelmi eljárás indult ellene a középiskolában.
1920 után az Esti Kurír vezércikkírójaként vált ismertté. Munkatársa volt a kor legbefolyásosabb irodalmi folyóiratainak, a Nyugatnak és a Toll című lapnak is. 1936-tól József Attilával és Fejtő Ferenccel a Szép Szó alapítója és szerkesztője volt. Irodalmi kritikákat, politikai helyzetelemzéseket írt a Magyar Hírlapnak, de gyakran szerepelt a Századunk és a Szocializmus hasábjain is.
1938 végén Angliába emigrált, ahol 1940 kora tavaszától 1947 őszéig a BBC-nél dolgozott.2 Először fordítói-gépírói munkát végzett, később a Magyar Hírekhez került, a háború végén pedig a magyar adásnál dolgozott. 1944-ben a Károlyi Mihály vezette Angliai Magyar Tanács köréhez csatlakozott.

1946. évi magyarországi tartózkodása során a Szociáldemokrata Párt (SZDP) felkérésére elvállalta a londoni magyar nagykövetség sajtóattaséi tisztét, 1947 novemberében nevezték ki. 1949-ben hazarendelték, és 1950 decemberében kémkedésért 15 év börtönre ítélték,3 1956-ban szabadult. Kiszabadulása után a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtörténeti Intézetében kapott kutatói állást.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc egyik előkészítője volt. 1956. szeptember 16-án, az Írószövetség közgyűlésén az elnökség tagjai közé választották. 1956. november 1-jén írótársaival együtt aláírta azt a nyilatkozatot, amely a forradalom erkölcsi tisztaságáért emelt szót. A forradalom leverése után újra elhagyta Magyarországot, és ismét Londonba ment, ahol 1962-ig az Irodalmi Újság főszerkesztője volt, valamint feloszlásáig irányította a Magyar Írók Szövetsége Külföldön nevű szervezet munkáját.
Írásai elsősorban az Irodalmi Újságban, a Látóhatárban, illetve az Új Látóhatárban, valamint a londoni Népszavában jelentek meg. Rendszeresen publikált angol lapokban és folyóiratokban is, többek között a Times Literary Supplementben és az Encounterben.

Londonban hunyt el 1978. április 1-jén.

Ignotus Pál kihallgatási jegyzőkönyve. Tersánszky Józsi Jenő szemérem elleni vétség perének iratai. Jelzet: BFL – VII.5.c – 1936 – 11030 Budapesti Királyi Büntetőtörvényszék iratai. Büntetőperek iratai

Ignotus Pál kihallgatási jegyzőkönyve. Tersánszky Józsi Jenő szemérem elleni vétség perének iratai. Jelzet: BFL – VII.5.c – 1936 – 11030 Budapesti Királyi Büntetőtörvényszék iratai. Büntetőperek iratai

Budapesti lakos vagyok, nőtlen, hitfelekezetem szerint református, ízlésem szerint katolikus, meggyőződésem szerint ateista és mindennek ráadásul zsidó. Anyanyelvemet, a magyart, imádom, ami általánosan elterjedt szokás hazánkban, sőt folyékonyan beszélem, és gondolataim közlésére használom, ami viszont meglehetősen ritka jelenség. Két idegen nyelvet rosszul beszélek, egy harmadikat még rosszabbul. Gimnáziumi érettségim van. Voltam filozopter, voltam kereskedelmi főiskolai hallgató, voltam tanonc export-import vállalatnál, próbaidős és be nem vált volontaire [gyakornok, betanuló] szállítmányszabályozási cégnél, primanotista [könyvelő] azóta tönkrement bankokban, fogalmazó-jelölt ipari érdekképviseletben, állástalan magántisztviselő Berlinben, Bécsben és Budapesten, mindez egy-két év leforgása alatt. Aztán újságíróvá, vagyis, a klasszikus felfogás szerint, züllött egzisztenciává konszolidálódtam. Nem vagyok takarékos, de tékozló sem; jobban mondva, mind a kettő egyszerre vagyok, takarékoskodva tékozlok, pengőnként szórom el, amit okosabb volna nagyobb összegekben „befektetni”.
Háromszáz pengőnél több pénzem ritkán van, háromszáz pengőnél több adósságom még ritkábban. Talán valami atavisztikus idegreakció ez bennem, hogy ennyire rettegek az eladósodástól: nagyapám adósságok miatt lőtte főbe magát, apám is rengeteget szenvedett tőlük. Öltözékem gondos és szegényes. Szeretnék elegáns lenni, de nincs rá pénzem és talán szívem sem. A Kálmán utcai magánelemiben beszéd- és értelemgyakorlat alatt a tanítónő arra oktatott, hogy nem szégyen a foltozott ruha, csak piszkos vagy lyukas ne legyen. Ezt az életelvet meggyőződéstelenül, de szívósan szolgálom. Aggályosan tiszta vagyok, szeretem a levendulavizet és amióta a 4711-et bojkott alá helyeztem, egy budai illatszerész készítményét használom. Ruházkodásomban némi illedelmes tétovaság mutatkozik. Kerülöm a szembeötlően élénk és aláhúzottan divatos színeket, de még jobban kerülöm a puritán méltóságot. A jelentőségteljes egyszerűséget utálom, nagyképűnek érzem, akár a feltűnő hallgatagságot, melyet minden tolakodó hangosságnál otrombább tolakodásnak tartok. S perfidebb [álnokabb] képmutatásnak minden csevegő hízelkedésnél. Komoran szótlannak lenni, emberi társaságban, csak ágyban vagy akasztófa alatt szabad, bár ott sem kötelező. Kedvenc sportom a vitatkozás […] (1936)

Közölve: Ignotus Pál: Jegyzetek a szabadságról. Vál., szerk., előszó Bozóki András. Budapest, Gondolat, 2010, 31–32. o.

Csiffáry_Szétrajzás-bor200Jegyzetek

1. Az 50778/1908 BM. rendelet alapján Veigelsberg Pál neve édesapjáéval együtt Ignotus-Veigeslbergre változott. Jelzet: BFL XXXIII.1.a VI/V. kerületi 1901. évi születési anyakönyv 656. folyószám alatti utólagos bejegyzés.
2. Tapasztalatait Pálóczy Horváth Györggyel írja meg Az angol rádió (BBC) módszerei, szervezete és kapcsolata a kormányhoz, kormányzó pártokhoz, nagytőkéhez és a titkos szolgálatokhoz című nagy terjedelmű munkájában. (Kézirat.) Jelzet: ÁBTL 4.1 A–735.
3. Ignotus Pál: My Prison Diary. Prose Told in Song. (Börtönnaplóm. Próza dalban elbeszélve.) München, Látóhatár, 1957. Forrás: http://mek.oszk.hu/03500/03517/03517.pdf

Csiffáry Gabriella: Szétrajzás
Corvina Kiadó, Budapest, 2015