Baranya római kori leletei | Új állandó kiállítás Pécsett

Hárságyi Margit |

A római kor feltárt és kiválóan bemutatott leletei miatt került fel Pécs az UNESCO rangos Világ­örökség térképére. A tartományi szék­he­lyen, Sopia­nae-ban pezsgett az élet a 4. szá­zad­ban. A biro­dalom akkor megépített csator­na­rendszere, útjai, fűtési rendszere máig fenn­maradt, akárcsak a temetkezési szokásaik. Sőt: mesterségbeli tudásuk gyakran szolgálhat mai ismereteink alapjául.

Hat év szünet után a közelmúltban nyílt meg a Sopianae – Baranya római kori leletei című, állandó régészeti kiállítás a pécsi Káptalan utcában, a Janus Pannonius Múzeum (JPM) kezelésében lévő Martyn-házban. Nagyszerű hír ez, hiszen a korábbi épület már hat éve bezárt a Széchenyi téren. 2009-ben nagyszabású tervek készültek a középkori alapokra emelt klasszicista épület műemléki felújítására, továbbá egy csaknem duplájára növelt állandó kiállítótér megépítésére. De a többszöri tervmódosítás, a határidők eltolódása, a költségek növekedése miatt nem valósulhatott meg 2010-re az Európa Kulturális Fővárosa egyik legnagyobb attrakciójaként elképzelt kiállítóhely. Vissza kellett mondani a megnyert pályázatot. Közben az autópályák építésekor feltárt újabb, egyedi nyilvántartásba vett régészeti leletek száma már közelít a 600 ezerhez. Ezt az országosan is jelentős gyűjteményt eddig raktárakban őrizték.

Nem lehetett tehát könnyű feladata Gábor Olivér régésznek, a kiállítás kurátorának, mit válasszon ki a gazdag kultúrájú római hagyományokból a nagyközönség számára. A hely földrajzilag adva volt, hiszen a Cella Septichora Látogatóközponttól csak pár perces a séta a Martyn-házig. Azok, akik már ismerkedtek a római kori temetkezési helyekkel, a vallási szokásokkal, itt találkozhatnak a korabeli várossal, annak hétköznapjaival, az újszerű módon megrendezett, szépen világított termekben.

Célszerű, ha belépésünk után először a 3D-s vetítést nézzük meg. Az animáció révén virtuális sétát teszünk a Jókai utca és Teréz utca sarkán feltárt palotában. A termekben bolyongó látogató szinte magát látja odabent, majd tovább haladva a vitrinekben találkozik azokkal a tárgyakkal, melyeket a film készítői a virtuális palotában helyeztek el. A kor felidézéséhez kiváló támpontot adnak Fetter Antal makettjei, melyek pontos képet adnak arról, hogyan néztek ki a pannóniai sírok és kísérő építményeik. Érthetővé válik, miként kapcsolódtak a föld alatti sírok a felszínen épült kápolnákhoz.

A régész szakember szerint a legfontosabb cél az volt, hogy bemutassák a mindennapi életet, az itt állomásozó – majd letelepült – katonák fegyvereit, a hétköznapok kézzelfogható tárgyait. Kiemelt helyet kapott ezért a Kozármislenyben feltárt, 2. századi, mérethű halottas kocsi, melyben eredeti darabok is vannak. A feltárás során talált alkatrészeket helyét, felszerelési módját pontosan rögzítették, ennek alapján sikerült beilleszteni őket a rekonstruált példányba. S minden régiség és szépség középpontjában látható a fő lelet, melyről híres a pécsi gyűjtemény: Marcus Aurelius bronzfeje, Dunaszekcsőről.

A közeljövőben kezdődnek az előadások, melyekben az érdeklődő (felnőttek) tárgyról tárgyra haladva ismerkedhetnek azok hátterével, a gyerekeknek kitalált interaktív foglalkozásokon pedig a kisebbek tevőlegesen belecsöppenhetnek a római korba. A múzeum feléleszti a rendszeres előadásokat is, melyek a Széchenyi téri romos épületben igen népszerűek voltak. Véget ért ezzel a téli álom – a szó igazi értelmében, ugyanis nem volt fűtési lehetőség, emiatt leálltak –, most már a folytatás következik.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a pécsi önkormányzat segítségével tovább bővül a kiállítás. A tervek nagyszabásúak – mondja Nagy Erzsébet régész-főmuzeológus, a JPM osztályvezetője –, és a közeljövőben meg is valósulnak. Az önrészt és a pályázat gondozását vállalta a pécsi önkormányzat, a múzeumok fenntartója.

A Káptalan utcai kiállításban már most jelzik az ajtókon, hogy a jövőben további termeket is látogathatunk. Azokban az – erdészettel, mezőgazdasági termeléssel is foglalkozó – város környéki villagazdaságok kapnak teret. A látogatók fantáziáját sok szép ékszerrel, viseleti tárgyakkal, a mindennapi élethez szükséges használati eszközökkel szeretnék elindítani; s felkelteni érdeklődésüket ennek a páratlan kornak felfedezése iránt. A tervezett további három terem tárgyait folyamatosan restaurálják, és terveznek újabb filmeket is, hogy a 21. századi információs háttér minél teljesebb legyen.

Janus Pannonius Múzeum – Martyn-ház
7621 Pécs, Káptalan u. 4.

• További információk