Tökéletes mix: skandiwoodi krimi | Jo Nesbø: A fiú

Posted on 2014. december 23. kedd Szerző:

0


Nesbo_A-fiú-bor180Fekete Judit |

Remek dolog a betegség. Az embernek végre van ideje zavartalanul végigolvasni egy több száz oldalas regényt. Ha ez ráadásul egy Jo Nesbø-krimi, külön öröm az ugató köhögés és a lenyomhatatlan láz.

Miután megjött a hír, hogy Nesbø elteszi láb alól kedvenc hősét, Harry Hole-t, komolyan kíváncsivá tett, mivel fog előrukkolni a sikersorozat után. A szerző tizennyolcadik krimijével, A fiú cíművel megmutatta milyen, amikor valaki játszásiból összeüt egy krimit. Hozzáteszem, vérprofit.

Nesbø főhőse ezúttal egy fiatal férfi: Sonny. Évek óta börtönben ül, amolyan hivatásos elítéltként. A korrupt rendőrség és az alvilág közös játékának bábuja lett, heroinért cserébe magára vállalja a brutális gyilkosságokat. A teljes érdektelenség és apátia viszont csak addig tart, míg egy rabtársától meg nem tudja, hogy elhunyt apjának öngyilkossága csak látszat volt. A jó nevű, becsületes rendőrt ugyanis más kezétől halt meg. Hogy kiderítse ki áll a gyilkosság mögött, a fiú bosszúhadjáratba kezd, természetesen jó pár hullát hagyva maga mögött.

A történetet ismét sikerült mozisra megírni, minden benne van, amitől elégedettek lehetünk. Alvilági arcok, drogdílerek, gyilok, feszültség, szerelem, erős csattanó a végére – és egy igen jól eltalált figura, Sonny. Nesbø mesterien formálja meg a szereplőket, több szemszögből láttatja az eseményeket, amitől még összetettebbek lesznek a karakterei.

Zseniális húzásokkal okoz meglepetést. Igazi krimis trükkök ezek, félrevezető szituációk, és kiemelt kedvencem, amikor egy fejezetet a szereplők neve nélkül indít, majd amikor már úgy hisszük, értünk mindent, kiderül, egészen másokról szól éppen a mese. Az ilyen húzásaival Nesbø hatalmas meglepetéseket tud okozni a csavaros történetek szerelmeseinek.

Ha visszagondolok az előző köteteire, jó látni, mennyit fejlődött az író is a történetszövés, a dramaturgia terén. A kezdetben kissé kusza, kibogozhatatlan szálakat most már ügyesen tartja kézben. Semmi döcögés, az olvasót jól vezeti végig a történeten.

Viszont van, amiben nagyon is különbözik ez a kötet a Harry Hole-sorozattól. Ez a sztori inkább egy profi, szélesvásznú hollywoodi mozira hasonlít, és jóval kevésbé a megszokott, borús, társadalomkritikával átitatott skandi krimikre. A háttérbe skiccelt szerelmi szál, a hajléktalanszállót vezető nő reakcióinak hitelessége is kevéssé volt meggyőző (számomra), és a happy end is inkább amerikai, mint skandináv.

Nekem némileg hiányzott Harry Hole-sorozat velejárója, az önirónia és kesernyés humor, noha elismerem, nem lehet minden főszereplő sziporkázó. Sonny személyisége azért így is okoz majd némi lábremegést a női olvasóknak, hiszen Nesbø nagyon tudja, milyennek kell megrajzolni a szexi rosszfiút. (És ezért nagyon szeretjük.)

A Sonny-sztori jogai – hasonlóan a korábbi regényekhez – hipp-hopp elkeltek, 2012-ben a Warner Bros vette meg, vagyis remélhetjük, hogy hamarosan láthatjuk a filmváltozatot.

A fordítás, ahogy azt már Nesbø korábbi köteteinél már megszokhattuk, Petrikovics Edit munkája, és változatlanul nagyon-nagyon rendben van. Edit valószínűleg már teljesen átnesbøsödött, csukott szemmel is tudná hozni a szerző stílusát.

Magánmegjegyzés: Örülök, hogy Nesbø végül nem a foci mellett kötött ki (és most jöhetne valami borzasztó csattanó a gólokkal), mert Stig Larsson halála után akkor vajon mit olvasnánk?

Jo Nesbø

Jo Nesbø

Jo Nesbø: A fiú
Skandináv krimik sorozat
Animus Kiadó, Budapest, 2014
432 oldal, teljes bolti ár 3 980 Ft
ISBN 978 963 324 2872

* * *  * * *

A könyv kiadói fülszövege

Sonny, a rejtélyes, visszahúzódó, kábítószerfüggő fiú tizennyolc éves kora óta börtönben ül, mert beismert két gyilkosságot, amelyeket nem ő követett el. Nem ingyen tette. Cserébe megkapja az egyetlen dolgot, amire szüksége van: heroint. Mivel ügye a korrupt hatalmi rendszer minden szereplőjét érinti, a rendőrségnek és az alvilágnak egyaránt az a célja, hogy folyamatosan bódult állapotban és rácsok mögött tartsák. És Sonnynak ez meg is felel, eszében sincs változtatni a helyzeten.

A rabtársai egyfajta gyóntatóként tekintenek a különös, vonzó fiúra, s gyakran öntik ki neki a lelküket. Így esik, hogy egy napon Sonny megdöbbentő dolgot tud meg az egyik rabtársától: rendőr édesapja, akiről ő úgy tudta, önkezével vetett véget az életének, valójában gyilkosság áldozata lett. Sonny világa alapjaiban megrendül. Megszökik a szigorúan őrzött börtönből, és megkezdi vadászatát azok után, akik vétettek ellene.