Határtalan ember | Mihálffy Balázs: Mosoly a pokolból

Posted on 2014. november 11. kedd Szerző:

0


Mihálffy_Mosoly-a-pokolból-bor180Bogárdi Iván |

Akárcsak a legtöbb nem-muszlimot, engem is izgat a kérdés, hogy mi csábíthat az iszlám vallásba egy nyugati kultúrában nevelkedett európait. Ezért vetettem rá magam Mihálffy Balázs önéletrajzára. Ez az ember kész rejtély. Tudjuk róla, hogy agrármérnök, nem is akármilyen, többször könnyedén a csúcsra jutott Magyarországon, amellett lefordította a Koránt, a Magyar Iszlám Közösség megalapítója, de szívesebben nyomorog Afrikában.

Megnéztem ezt az intelligens és szimpatikus nagypapát a vele készült interjúkban is. Nézetei eléggé szokatlanok, de korántsem szélsőségesek (mélységesen felháborítja napjaink iszlámra hivatkozó terrorizmusa), és megpróbálom össze­egyeztetni azzal a személyiséggel, akit a Mosoly a pokolból című könyvéből megismertem.

Előre bocsátom, hogy az önéletrajz nem válaszol arra, hogy mi annyira vonzó az iszlám vallásban, hogy az egész életét ennek szenteli… Illetve rossz a szó, nem szenteli, hanem egyszerűen éli, mintha beleszületett volna. Annyi kiderül, hogy hogyan kezdődött. A keresztény kamasz érdeklődött más vallások iránt, járt egy ideig zsidó iskolába is. Aztán a gödöllői egyetem kollégiumában volt egy szobatársa/haverja, akitől a bulizások és vicce­lődések között megtanult arabul. És ha már megtanult arabul, elhatározza, hogy lefordítja az iszlám legszentebb könyvét, a Koránt. Vagyis elsősorban a nyelv iránti érdeklődés vonzza őt az iszlámba.

Mihálffy Balázs Korán-fordítása

Mihálffy Balázs Korán-fordítása

Agrármérnöki diplomája plusz arab nyelvtudása alkalmassá teszi arra, hogy arab országban dolgozzon. Először Kadhafi Líbiájában képvisel magyar vállalatokat, majd Egyiptomban a vízügyi rendszereket exportáló cég irodavezetője. A Korán-fordítással is elkészült, nyolc évébe telt. Egyiptomban kapcsolatba kerül egy tudós sejkkel, akivel rendszeresen magasröptű és mélyenszántó beszélgetéseket folytat az iszlám hitről, és aki továbbküldi őt más tudósokhoz is. Végül muszlimmá válik és Mihálffy Balázsból Abdurrahman sejk lesz. Sejk, vagyis tisztelet­reméltó bölcs férfiú, tanítómester. Az egyiptomi tévében is többször szerepel, népszerűségre tesz szert.

Újrakezdés Magyarországon. 1988-ban megalakítja a Magyar Iszlám Szövetséget. Az Iszlám Világliga képviseletén túl felhatalmazást kapott rituálék elvégzésének, házassági és halálozási igazolások kiadására. A marokkói király meghívására részt vesz egy tudós konferencián. A rendszerváltás után kis híján szaúd-arábiai nagykövetté nevezik ki, de karrierjének csúcsán, 38 éves korában, Kuvaitban lecsap rá az első shub, vagyis visszafordíthatatlannak ismert betegsége első rohama. Szklerózis multiplexet állapítanak meg.

A diagnózist követően minden tizedik beteg öt éven belül súlyos állapotba kerül. Rok­kant­sághoz vezet a betegség, de nem halálos. A várható élettartamot nem befolyásolja lénye­gesen, annál több gondot okoz viszont az életminőség rosszabbodása. Mihálffy több hónapos kórházi kezelés után kitépte magából az infúziót és kisétált. Ekkor hagyta maga mögött a nyugati civilizációt.

„A karrierem derékba tört […] 1993-at írtunk, ami a balkáni háború legvéresebb időszakáról szólt. Irány Bosznia!… El innen a picsába, ha meg kell dögleni, akkor tisztességgel legyünk túl ezen a földi létnek nevezett szarságon! Nem elvek vagy gyilkos szenvedély vezettek, hanem annak vágya, hogy a saját életemet a magam döntése szerint zárhassam le. Akkor mentem Boszniába, amikor a bosnyákok helyzete kilátástalan volt. Biztos voltam abban, hogy eltiporják őket. A vesztes oldalhoz akartam csatlakozni.”

A háború terápiának bizonyult. A saját elmélete szerint a halálfélelem kedvezően megemelte adrenalinszintjét. Mikor Boszniában vége lett a háborúnak és Koszovó háborúra készült, Tiranába ment, és egy ottani mecsetben tartott lelkesítő előadásokat.

Aztán megint visszatér Magyarországra, ahol gyorsan ismét a csúcsra kerül. De ez a világ már nem kellett neki, elment Zambiába. A rókalyukaknak nevezett életveszélyes föld alatti járatokban rabszolga módján gyémántot és aranyat bányászott. Minden héten három nap egyhuzamban a föld alatt, a kijáratot aknák védik az engedély nélküli kijárástól és mindenre kiterjedő motozással igyekeznek meggátolni, hogy valaki a saját hasznára is kibányásszon valami értékes darabot. Neki mégis sikerült. Aztán megpróbálta eladni, de meglehetősen átverték.

Miután a bányászatban csalódik, Durbanban (Dél-afrikai Közt.) vesz egy kocsit, hogy ezentúl taxizásból éljen meg. Az autóvásárlás autós üldözéssé alakul, és a volt tulaj lyukasra lövi a hátsó ablakot. A kilyuggatott kocsival elkezd taxizni Bulawayóban, a szomszédos Zimbabwe második legnagyobb városában. Elindít egy fekete polgárjogi mozgalmat, ami aztán megszűnik.

Nem térek ki (bár az életúttól elválaszthatatlan) házasságaira és szeretőire; sok nője volt és számos gyermeke, főleg Afrika különböző tájain. Amikor Magyarországon próbálkozik ismét, Budapesten élő szudáni felesége megtudja, hogy Zimbabwéban van már egy másik felesége, és ettől pokollá válik az élete. Vágyik vissza Afrikába. Kapóra jön a jótékony célú Budapest–Bamako ralli 2010-ben, elkíséri őket. Így kerül kapcsolatba a bamakói árvaházzal, ahová később visszatér. A ralli után Budapesten a felesége kirúgja otthonról, ezért egy ideig hajléktalanként tengeti életét.

A Niaber árvaház Bamakóban munkahelye és lakhelye lesz. Ugyanakkor falufőnöknek választják meg Mamaribougou-ban. Jól járnak vele, mert többek között szakképzettségének köszönhetően sikerül egy kútfúrás, úgyhogy a falu saját vizet kap. 55 éves korában elkezd bokszolni egy afrikai bokszteremben. Felszerelés nincs, csak betonpadló, kemény edzés, de bírja és tisztelik a fiatal edzői és sporttársai.

Nem mesélem életének további eseményeit. Amit eddig elmondtam, azt sem mondtam el annyira, hogy az olvasás ne tartogasson meglepetéseket.

A legismertebb magyar iszlamológus, az ugyancsak kalandos életű és nagy tudású Germanus Gyula írta: „Az ember élete hosszú könyv, amelyet lassan lapoz végig; minden lap új titkot tár fel előtte: szomorúságot, csalódást, de még sokkal több örömöt, feledést és reményt.” Mihálffy élete ennél hosszabb könyv is lehetne, egy új titokkal és meglepetéssel minden lapon. A cselekményt elmélkedések kötik össze. Több fejezetben nem halad a történet, csak Afrika jelenéről és jövőjéről gondolkodik, keres kiutakat, és többször is arra a következtetésre jut (helyesen), hogy európai – inkább így mondanám: nem-harmadik világbeli – gondolkodásmóddal, mércével nem is lehet sem megérteni, sem megváltoztatni Afrika népeinek holnapját. De ez is lebilincselő.

Bizonyára a szerző választotta a levélváltásain, sztorizásain alapuló kalandos életrajz címét. Szívem szerint mégis egészen más címet adtam volna ennek a döbbenetes könyvnek. Ezek talán fellengzősebbek, de pontosabbak lettek volna: Lelkiismeret határok nélkül. Vagy: Mindenütt otthon a nyomorban. Mihálffy Balázs sokféle poklot próbált ki sok országban – de elsősorban nem a mosolygását érzékelem. Együtt szenvedek, undorodok, dühöngök és lázadok vele – még ha nevettem vagy mosolyogtam is a történetein. Valami megváltozik bennem, amikor végtelen toleranciáját érzem. Nemcsak elfogadja a kitaszítottakat, a megalázottakat, a legnyomorultabbakat, de együtt is él velük, vállalja a sorsukat – pedig nem lenne rászorulva.

Sosem olvastam, nem hallottam még ilyen életről. Hálát adok Allahnak, akiben nem hiszek, avagy inkább a Véletlennek (amiben viszont erősen hiszek), hogy ezt a könyvet a kezembe adta. Aki Mihálffy életútját elolvassa, ne várjon se Allahra, se a véletlenre. Ha megismerte ezt a tébolyult sorsot, már csak a saját lelkiismeretével kell számot vetnie.

Mihálffy Balázs – Abdurrahman sejk

Mihálffy Balázs – Abdurrahman sejk

Mihálffy Balázs: Mosoly a pokolból. Bosznia frontjaitól az afrikai bányákig
Noran Libro Kiadó, Budapest, 2014
304 oldal, teljes bolti ár 2690 Ft
ISBN 978 615 527 4626

* * *  * * *

A könyv kiadói fülszövege

Mihálffy Balázs, aki középnemesi családból származik, a Gödöllői Agrártudomány Egyetemen ismerkedik meg egy arab fiúval, aki szobatársa lesz. Az ő hatására fordítja magyarra a Koránt, amelyet ma is az egyetlen hiteles magyar fordításnak tekintenek az iszlám országokban. Mint arabul jól tudó agrár­szakember már a kommunizmusban nélkülözhetetlen a szaktudása és a nyelvismerete. A magyarországi iszlám közösség vezetője is volt.

Be akarják szervezni, majd a rendszerváltás után kémnek kiképezni. Nemet mond, mégis kikerül Afrikába. Súlyosan megbetegszik, hazajön, és öngyilkossági szándékkal önkéntesként vesz részt a boszniai háborúban a szerbek ellen. Bár élete többször veszélyben forog, túléli a háborút, és betegségét is stabilizálják. Ismét Afrikába megy, gyémántbányában dolgozik. A nagy furfanggal kicsempészett csiszolatlan ékkövek értékesítését egy barátjára bízza, aki természetesen becsapja. Éhezik, a fekete kontinens csavargója lesz, majd ismét szó szerint hazavergődik.

II. Hasszán király családjának vendégeként az iszlám országok és Magyarország kapcsolatain dolgozik. Jeszenszky Géza külügyminiszter tanácsadója mégsem lesz diplomata.

Dolgozni kezd kalandos önéletrajzán, amikor rádöbben: legnagyobb fájdalma az, hogy Afri­kában élő gyermekei ezt a könyvet, az ő történetét sohasem fogják tudni elolvasni.