Tükör-ég kívül-belül | Szabó T. Anna: Kerített tér

Tóth Zsuzsanna |

„A Kerített tér a hitről szól. Nem feltétlenül istenhitről – arról is –, hanem a létről, arról, hogy létezem, létezünk-e valójában, hihetünk-e a saját szemünknek” – fogal­ma­zott Szabó T. Anna egy interjúban a legutóbbi könyv­hét­re kiadott könyvéről.

Miközben ezt olvasom, a versek mintha egyszerre lennének földhözragadtabbak és emelkedettebbek is ennél. Tele vannak ugyan Istennel és ördöggel, megfér bennük a jó és a rossz, mégis a versek zöme a világ egyszerű, önmagában azonban mégis misz­tikus villanásaival foglalkozik. Meg persze minden­napi éle­tünk­kel, jelenünkkel és múltunkkal, emlékeinkkel és gondola­ta­inkkal.

Szabó T. Anna tereiben – akár valósággal kerítettek, akár lebegően égiek – ott a „tág ég angyali ígérete”. Fényesség, meg persze a szomorúság homálya, és mindenestül egy asszonyi lét, a maga érző, zsigeri szeretetével, empátiájával. A minket körülvevő valósággal és annak látszatával foglalkozik. A mindenek ellenére élni akaró maggal, és az életet – látszólag – elpusztító erőkkel, a ránk örökségül hagyott hiánnyal. Ezek a versek nem vidámak – de nem is reménytelenek. A tapasztalat szomorúsága a mégis érdemes hitét hordozza.

A hat ciklusba rendezett versek erőteljesen támaszkodnak az ellentétekre, a tükör és tükörkép, a fent és a lent viszonylataira. A legapróbb rezdülésektől a legnagyobb kérdésekig sok-sok minden belefér költeményeibe. Magam a sok gyönyörűség között legerősebbnek talán a Határkísértő ciklust tartom, amelyben a lét–nemlét, a van–nincs tereit járva Szabó T. Anna lényegre törő és szellemidéző módon ír számára meghatározó emberekről, Géher Istvánról, Borbély Szilárdról és a kultúraszervező Budai Katalinról, de szól az idősebb pályatárs Takács Zsuzsához is. Ezekben a versekben a veszteség sokszor nyelvi játékok köntösében fogalmazódik, miközben egyértelműen az eltávozottakhoz és még élőkhöz fűződő kapcsolatáról vall. Igaz, legalább ennyire fontos és meggyőző az Örökösök című ciklus, az emlékezet és emlékeztetés, a társadalmi érzékenység és szolidaritás keserű képei, szólamai. Költők és nagy veszteségek emléke, napi nyomorúságok, balladaivá írt nyomor, a kisember életének romjai, az önmagunkkal való szembenézés kérlelhetetlen vágya egyaránt bennük van.

Szabó T. Anna versei szép versek. Szépek formájukat és tartalmi igazságukat tekintve. A Magvető Kiadónál 1998-ban jelent meg akkor második kötete, s ez már a hetedik ebben a kiadói sorban, leszámítva egy Tóth Krisztinával és Varró Dániellel közös könyvet. A kötetek meglehetősen egységes látásmódú, harmonikus költői pályaképet rajzolnak.

A versek mellett esszéket, prózákat, tanulmányokat, drámákat és gyerekkönyveket is ír és fordít (2013-ban ő lett az Év Gyerekkönyv-fordítója). Nem oly régen jelent meg Szalóki Ági új zenés könyve (Körforgás – cd-melléklettel), LINK amelybe mesefüzért írt. A lemezen, többek között József Attila, Tamkó Sirató Károly, Erdős Virág, Jónás Tamás és Garaczi László mellett szerepelnek az ő versei is.

Szabó T. Anna sokoldalú, érzékeny és saját hangú költő. Romantikusnak tartja magát, akit vonzanak a végletek, és akit nem érdekel a korszerűség szikársága. A Kerített tér című kötetet olvasva mégis azt kell mondanom, nagyon is korszerű.

Szabó T. Anna: Kerített tér
Magvető Kiadó, Budapest, 2014
128 oldal, teljes bolti ár 2290 Ft
ISBN 978 963 143 1780

• Olvass bele!

* * *  * * *

A könyv kiadói fülszövege

Kerített tér: ellentmondás. A teret felosztani lehet, de ténylegesen elkeríteni nem. Az ember tereket hasít magának, otthonokat és kerteket választ le a világnagy térből, de sosem zárhatja ki az életéből a fentet és a lentet, a kintet és a bentet, az égtájakat, a levegőt: a mindenséget.

A szerző a zárt tér kettősségét, örömét és félelmét, a kint-bent összefüggését figyeli, kert-verseiben pedig a kis tér otthonosságának képtelenségét, a szerves és szervetlen lét megismerhetetlenségét, a fent és a lent bejárhatatlanságát mutatja meg. A kinti tér figyelmes tekintetet, a nagy lélegzetet megtartó gondolati váz viszont zárt szobát és csukott szemet követel, de az elme tükör-terében könnyen megkeveredik a kint meg a bent.

Szabó T. Anna filmes kameramozgások és vágások módszerével, szinte forgatókönyvszerűen veszi számba életünk behatárolt, de korántsem korlátolt, lehetőségeikben inkább végtelen tereit.

Szabó T. Anna (1972, Kolozsvár) A mai Báthori István Líceumba járt tizenhat éves koráig. 1987-ben családjával áttelepült Magyarországra. 1997-ben szerzett tanári és előadói diplomát, majd elvégezte az Angol Reneszánsz és Barokk PhD-programot.

Első kötete – A madárlépte hó – 1995-ben jelent meg a Belvárosi Könyvkiadónál. Szabadúszó író, műfordító (többek között William Shakespeare, James Joyce, Sylvia Plath, W. B. Yeats, John Updike, Stuart Parker, Cliwe Wilmer írásait fordította), cikkeket és kritikákat ír. Sycorax címmel operalibrettót írt Shakespeare A viharjából és Üdvözültek címmel drámát Szabó Lőrincről.

A szerző portréját Szilágyi Lenke készítette.