»Nem tudunk ennél jobbat csinálni« | Bolyki György, a Kaposfest igazgatója a fesztiválról

Filákovity Radojka |

Ötszáz év komolyzenei best of-jával, a világ legismertebb fiatal művészeivel és különleges programokkal ünnepli ötödik évfordulóját augusz­tus 13–19. között a Kaposvári Nemzet­közi Kamarazenei Fesztivál. Bolyki György fesz­ti­vál­igazgató a kezdetek óta be akarja bi­zo­nyí­tani: hazánkban is van igény világszín­vonalú komolyzenei fesztiválra.

Idén kisebb jubileumot ünnepel a Kaposfest: ez lesz az ötödik fesztivál. A válság idején indultatok, és addig egyikőtöknek sem volt tapasztalata a fesztivál­szervezésben. Gondoltátok volna, hogy eljuttok idáig?
Őszintén szólva, én nagyon reméltem, hogy ha belefogunk, akkor sikerrel is járunk – annak ellenére, hogy valóban tapasztalatlanok voltunk. Az első fesztivált hatalmas munka előzte meg, a 2010-es Kaposfestre már 2008-ban elkezdtünk készülni. Kitaláltunk egy rendszert, melyben nagyrészt a saját tapasztalatainkra építettünk, pontosabban arra az elgondolásra, hogy fesztiválokon fellépő művészként mikor érezzük magunkat a legjobban. Egy ilyen »ideális« környezetet igyekeztünk megteremteni Kaposváron is – úgy tűnik, sikerült.

Az olajozottan működő gépezet ellenére van még hová fejlődnie az eseménynek?
Ez kétoldalú dolog. A kezdetektől szeretném bebizonyítani, Magyarországon is lehet világszínvonalú komolyzenei fesztivált szervezni, ami külföldi mércével is a legmagasabb minőséget képviseli. Az első Kaposfest után azt mondtam: nem tudunk ennél jobbat csinálni, nincs hová fejlődni, hiszen nem tudunk jobb fellépőket és jobb műveket a közönség elé tárni, maximum ugyanilyen jókat. És ha az elmúlt évszázadok komolyzenei termését nézzük, a műveket még legalább húsz évig lehet úgy játszani, hogy ne legyenek ismétlések.

Akkor milyen cél lebeg a szemetek előtt?
Az, hogy a fesztivál minden évben ugyanolyan jó legyen, mint az előzőben. Ez hatalmas kihívás. Egyre többet kell dolgoznunk azon, hogy a színvonal megmaradjon, hogy a közönségünk ugyanilyen lelkes maradjon, hogy a művészek továbbra is szívesen jöjjenek, és megindító koncertélményekkel ajándékozzanak meg minket. Ahhoz pedig, hogy az egyik legfontosabb feladatunkat – a közönség kiszolgálását – teljesíteni tudjuk, állandóan figyelnünk kell az igényeiket.

Így állt össze az idei »best of« Kaposfest program, amit a közönség körében elvégzett felmérés alapján készült.
A közönség bizalmát jól mutatja, hogy már 2013-ban elfogyott a Kaposfest-bérletek 80 százaléka. Éppen emiatt úgy készültünk a mostani fesztiválra, hogy több száz embert felhívtunk, mondják el véleményüket az előzőről: mit szeretnek benne, legszívesebben min változtatnának. A visszajelzések alapján ritkítottuk a kísérőprogramokat, hogy a koncertek mellett kevésbé fárasztó, de annál tartalmasabb szórakozást nyújtsunk.

Milyen különlegességekre lehet számítani idén?
Lesz egy nagyon érdekes programunk, a »Köztörvényesek« koncert, melyen börtönviselt zeneszerzők műveit hallhatja a közönség. Az elgondolás onnan ered, hogy hajlamosak vagyunk azt hinni: azoknak az embereknek, akik ezeket az éteri, gyönyörű zenéket írták, angyali volt a jellemük. Idealizáljuk őket, holott némelyikük a bűntől sem riadt vissza, a törvény ellen is vétett. Ezt a kettősséget igyekszünk megmutatni a koncerttel. Szerintem rendkívül izgalmas dolog lesz lerántani a leplet ezekről a szerzőkről: ott maradnak majd pőrén – esendő emberekként – a fantasztikus alkotásaikkal.

Jól láttam, hogy az idén lesz először Kaposváron kívülre szervezett program?
Igen. A Kassai-völgybe, Kassai Lajos lovasíjászhoz látogatunk el augusztus 18-án – az ő fedeles lovardájában lesz egy koncert a Hungarikumok napja alkalmából. A remek karcagi birkapörkölt, az ízletes rétesek és az utánozhatatlan tokaji borok kíséretében a közönség magyar műveket hallhat többek közt a Nagy-Britanniában élő, orosz Alina Ibragimova, Kelemen Barnabás, az orosz születésű, de német színekben muzsikáló Alina Pogosztkina, a brit brácsaművész James Boyd vagy az ukrán származású (szintén mélyhegedűs) Makszim Riszanov tolmácsolásában. Emellett Kassai Lajos lovasíjász bemutatót is tart.
A művészekkel már jártunk Kassai Lajosnál – remekül érezték magukat. Csak azt sajnálom, hogy nem vettük videóra, ahogyan a terepjárók platóján egyensúlyozva közelítenek a birtokhoz.

Ha a koncertek programjait nézzük: mi a fesztiválon elhangzó művek kiválasztásának koncepciója?
A fesztiválon az 1500-as évektől kezdve napjainkig szólnak a zenék – ez több mint ötszáz év komolyzenei »best of« válogatása. A Kaposfestnek nem küldetése sem a kortárs, sem a régebbi magyar zene pajzsra emelése. Kokas Katalin művészeti vezető itt a világ legszebb alkotásaiból válogat, melyek között természetesen helyet kap több magyar zeneszerző – így Bartók, Ligeti és Kurtág – műve is.

A Szivárvány Kultúrpalotának – ahol a koncertek hall­hatóak – korlátozott a befogadóképessége. A Kaposfest sikerén felbuzdulva nem került szóba, hogy a koncertek nagyobb terembe kerüljenek, amely több nézőt képes befogadni?
Nem, mert nem szeretnénk elveszíteni azt az akusztikai közeget, amit a zeneház nyújt. Ott tud ugyanis olyan minőségű hangfelvétel készülni, amit vállalni tud a Bartók Rádió és a BBC is. Biztosan van olyan koncertünk, amit érdemes lenne a sportcsarnokban megtartani – mert oda három-négyszer több ember is beférne –, viszont akkor elveszítenénk a lehetőséget, hogy a koncerteket 74 országban 70-80 millió ember hall­gathassa a rádión keresztül. Elég, ha azt mondom, már az első Kaposfestet több ember hallgatta világszerte, mint amennyien az összes magyar tömegfesztiválon együttvéve megfordultak az elmúlt húsz évben – és nekünk ez a legfontosabb.

A Kaposfest oldalán közreadott interjú szerkesztett változata.

• Olvass bele a fesztiválprogramba!