A The Peter Gabriel slideshow-ról (Vancsó Zoltán)

Kevés olyan interjút adtam életemben, ahol nem merült fel az a kérdés: miként jelenik meg fotóimon a zene iránti különös vonzalmam? A vá­lasz számomra is csak most kezd körvona­la­zódni.

Gyerekkoromtól kezdve őrzök olyan intenzív zenei él­ményeket, amelyek hatása csak későbbi fotós pél­da­képeim (Henri Cartier-Bresson, Josef Koudelka, Szilá­gyi Lenke) remekműveihez fogható. Meglehetősen későn, gimnáziumi éveim alatt kezdtem zongorázni tanulni, szinte egy időben első fotográfiai próbálkozásaimmal, ám hamarabb vált belőlem fotós, mint zenész. Ez utób­biról pár éve teljesen lemondtam, ugyanakkor a zeneiség mindvégig fontos jellemzője maradt képe­im­nek.

Első meghatározó zenei élményeim közé tartozik Frederic Chopin és Gustav Mahler műveinek felfedezése. Emellett nagy hatással voltak rám a progresszív könnyűzenei irányzatok is. Peter Gabriel 1987-es budapesti fellépése volt kamaszkorom első valódi koncertélménye. Ez idő tájt hallottam a rádióban Alan Parker Birdy című filmjéhez írt kísérőzenéjét, amelyet szerencsére fel is tudtam venni kazettás magnóval, és számtalanszor visszahallgattam… Jól emlékszem azokra a délutánokra, amikor újra és újra átéltem ezt a számomra földöntúli zenét, amelynek hatására sok képem láthatatlan gyökere már akkor növekedésnek indulhatott bennem. Amikor 17 évesen megvettem a zongorámat, az első, hallás után megtanult darabok egyike a Birdy zenéjének részlete volt.

Húsz év elteltével – mintegy tisztelgésként Peter Gabriel előtt – megpróbálom bemutatni, miként kapcsolódik össze bennem elválaszthatatlanul egy zenész hangzásvilága egy fotográfus vizuális világával.

A rendhagyó, egész estés slide show-ban 245 fotómmal találkozhatnak a nézők, amelyeket Peter Gabriel 17 szerzeményéhez válogattam. A vetítéshez a jelenleg elérhető legjobb, 4K (Ultra HD) minőségű moziprojektorokra esett a választásom, így a képanyag – Magyarországon elsőként – DCP (Digital Cinema Package) formátumban, a lehető legnagyobb felbontásban kerül a mozivászonra.

Vancsó Zoltán www.photovancso.com a hazai fotográfiai élet kiemelkedő alakja, számos díj és elismerés (André Kertész-, Balogh Rudolf-, Pécsi József-díj stb.) kitüntetettje.

Első kísérlete a slideshow-k világában a budapesti MEO Kortárs Művészeti Múzeumban valósult meg (2004), ahol William Kleinnel közösen mutatta be Budapest sorozatát. 2005-ben Sóhajtenger – Kuba című slideshow-ja a hazai filmforgalmazásba is bekerült: hatperces alkotását nagy sikerrel vetítették a mozikban Wim Wenders Kívül tágasabb című filmje előtt. A fotósorozat különdíjban részesült a hazai Sajtófotó pályázaton. 1994 és 2014 között több mint 40 önálló és 20 csoportos kiállítása volt neves magyar és külföldi galériákban.

2012 őszén a Budapest Film forgalmazásában mutatta be Álomvölgy – Az üresség felfedezése című egész estés fotófilmjét. 2013-ban Vancsó!Live és Vancsó!Live 2.0 címmel több telt házas, önálló slideshow estet.