Nincs könyvmoly a világon, akinek a fantáziáját ne birizgálná egy régi könyvesbolt. A világ bármely részén örömmel térünk be egy-egy ódon antikváriumba, és ugyanekkora élvezettel nézegetjük az interneten is a szép boltok fotóit. San Francisco rejt néhány különleges lelőhelyet, ez minden könyvbolond számára ismert tény. Penumbra úr nonstop könyvesboltját azonban hiába keressük a Tumblr vagy a Pinterest képei között, de a Bookriot listáin sem szerepel. Robin Sloan regényét azok az olvasók fogják igazán élvezni, akik számára az utóbbi szavak nem voltak ismeretlenek. A régimódi könyvekkel teli borító ellenére vérbeli hipszter történetről van ugyanis szó, olyan 21. századi meséről, amelyben az internet és a ’kütyük’ igen jelentős szerepet játszanak.
A sztori nagyon is mai módon kezdődik. Egy fiatalember elveszíti az állását, és másik után néz. Egy feltörekvő cég egykori marketingeseként Clay Jannon rengeteg helyen próbálkozik, ám hiába csökkenti folyamatosan igényeit az álommunkahellyel kapcsolatban, nem sikerül megoldást találnia. Végső kétségbeesésként elkezdi böngészni a boltok kirakatait, hátha álláslehetőséget is kínálnak. És rátalál a lehetőségre, Penumbra úr nonstop könyvesboltjára. Azt nem tudjuk meg egészen pontosan, csak végső megoldásként vállalkozik-e az éjszakai eladó feladatára vagy vérbeli könyvmolyként mindig is arról álmodozott, hogy egyszer könyvesboltban fog dolgozni. Ebben a boltban már az első pillanatban van valami különös és félelmetes Clay számára. Az például biztosan teljesen rejtélyes, honnan származik a fizetését fedező bevétel.
A könyveladásokból biztosan nem, mert a vevők látszólag messze elkerülik ezt a különös boltot. Miért is jönnének? Nincs reklám, de népszerű vagy sikerlistát könyvekkel sem nagyon találkozhat, aki mégis betér. A visszatérő vevők mindig a bolt hátsó részének félhomályba vesző, magas polcairól választanak könyvet, amit nem vesznek meg, csak kikölcsönöznek. Az eladó különös feladata, hogy lejegyezze nem csak azt, mit hoztak vissza és vittek el a vásárlók, az is bekerül a könyvekbe, hogy mit viseltek vagy milyennek tűntek. Az éjszakai műszakban dolgozó fiatalember tehát unatkozik. A 21. század gyermeke még egy ódon antikváriumban sem szakad el a számítógéptől és az e-könyv olvasótól. Azt Clay nem tudja pontosan, mit szól Penumbra úr a Kindle olvasóhoz, de mivel a számára érdekes könyvek választéka finoman szólva hézagos, inkább elektronikusan olvas, hogy elüsse az időt. Ha valaki azt gondolná, ilyen könyvárus a valóságban nincs, sétáljon egyszer végig a pesti Nagykörúton az Oktogontól a Király utcáig. A járdán van egy régi újságosbódéból kialakított, nagy választékú antikvárius, aki a leghidegebb napok kivételével állandóan ott ül a portékája mellett – és e-könyvet olvas.
Clay Jannon nem tudja megtagadni önmagát. Vérbeli modern marketingesként megpróbál tenni azért, hogy fellendítse a bolt forgalmát, de unalmában a számítógépes modellezés világában is látogatást tesz, gépre viszi a látogatók tevékenységét, és véletlenül egészen különleges felfedezést tesz. Az események innen már megállíthatatlanul rohannak addig a pontig, amikor a mindenható számítógép és a még annál is mindenhatóbb Google pillanatok alatt megold egy olyan rejtélyt, aminek a kulcsát, a világmegváltást egy titkos társaság (mert egy kalandos történetbe manapság feltétlenül kell egy ilyen) már évszázadok óta keresi. Az eseményekben fontos szerepe van a Clayt körülvevő barátoknak is. A világhírű Industrial Light and Magicnél dolgozó modellező srácnak éppúgy, mint a tehetséges Google-munkatárs barátnőnek.
Nem szerettük volna ennyire ezt a könyvet, ha ez így történne. Már annak is figyelmeztető jelnek kellene lennie, hogy az ILM-es fiú nem számítógépek segítségével, hanem valós anyagok felhasználásával készíti – talán utolsó mohikánként – a filmes trükköket. Van titok, a megfejtés keresésében a számítógép, az internet végtelennek tűnő információhalmaza óriási segítség, de végül szembe kell néznie a mai kor gyermekének, no meg persze az olvasónak is azzal, hogy az emberi leleményt még biztosan nem éri utol a mesterséges intelligencia.
Sloan a ma oly divatos, történelmi távlatokba visszanyúló kalandregény eszköztárát felvonultatva egészen különleges elegyet kevert első regényében. Az eredmény pedig sodró történet csavarokkal és meglepetésekkel, ami a könyvmolyokat éppúgy el fogja szórakoztatni, mint a számítógép rabjait. Persze az utóbbiaknak nagy segítség lenne, ha nem csak barátságtalan kemény kötésben, hanem elektronikusan is el lehetne olvasni. A magyar kiadóknak még van mit tanulniuk az öreg Penumbrától, aki antikvárius létére végül nem idegenkedik a technika újdonságaitól.
Bori Erzsébet magyar fordítása kicsit döcögősen indul ugyan, de az első oldalak után láthatóan őt is magával ragadta a történet, és a szöveg is gördülékenyebbé vált.
A Szerep Művészeti Portálon megjelent írás szerkesztett változata
Robin Sloan: Penumbra úr nonstop könyvesboltja
Gabo Kiadó, 2013
360 oldal, 3490 forint
ISBN 978 963 689 6553
* * * * * *
A könyv kiadói fülszövege
A Nagy Recesszió kiveti pályájáról Clay Jannont, a kezdő San Franciscó-i webdizájnert – hogy a véletlen szerencsének, a puszta kíváncsiságnak és a majmokéval vetekedő létramászási tehetségének köszönhetően Penumbra úr nonstop könyvesboltjának éjszakai műszakjában kapjon új állást.
De néhány nap múltán Clay gyanítani kezdi, hogy ez a bolt még annál is rejtélyesebb, mint amit az elnevezése sugall. Kevés vevő jön, de ők visszatérően, és ők sem vásárolnak semmit, hanem obskúrus köteteket „kölcsönöznek ki” az üzlet eldugott sarkaiból, valamilyen bonyolult, régóta fennálló rendszer szerint, amelyet a gnómszerű Penumbra úr irányít. Lehet, hogy a bolt csak fedőszerv?
Clay hamarosan belekezd a vásárlói szokások átfogó elemzésébe, és a barátait is bevonja a felderítő munkába. Ám amikor Penumbra úr elé tárják a felfedezéseiket, kiderül, hogy a titkok messze a könyvesbolt falain túlra vezetnek.
Posted on 2013. október 11. péntek Szerző: olvassbele
0