Csakis a tények! | Gál Éva: Lejáratás és bomlasztás

Posted on 2013. július 3. szerda Szerző:

0


GálÉ_Lejáratás-bor180Írta: Cserhalmi Imre

Recenzióként vagy akár helyette is célszerű volna idemásolni a hátsó borítóról Kornai János ajánlását. A világhírű magyar tudós, akinek a nevével néhányszor a könyvben is találkozhatunk, a többi közt azt hangsúlyozza, hogy: „A minden titkosrendőrségre jellemző paranoid viselkedést szemléletesen ábrázolják azok az írások, amelyekből megismerhetőek a szinte mindenkiben – főként a Magyarországra érkező nyugati tudósokban – kémet látó államvédelem pénzt és fáradságot nem kímélő erőfeszítései a gyanús külföldiek (köztük egy leendő Nobel-díjas) teljes körű, megalázó – és végső soron tökéletesen haszontalan megfigyelésére.”

A kötetben Gál Éva olyan írásait gyűjtötték össze, amelyek 2008 és 2012 között már napvilágot láttak különböző kiadványokban. Így, együtt még hatásosabban demonstrálnak és képviselnek olyan történész szakmai, s egyszersmind etikai minőséget, amit az e témakörben ugyancsak otthonos, nagy tekintélyű történész, Rainer M. János így jellemez: „Mikrofilológiai pontosság, hihetetlenül gondos adatkezelés, higgadt ábrázolás …”

A tanulmányok lényegében négy emberrel, Mérei Ferenc pszichológussal, Szalai Sándor szociológussal, Eörsi István költővel és Szilárd Leó atomtudóssal (és persze körükkel: tanítványokkal, kollégákkal) foglalkoznak, részletesen leírván 1956 utáni üldöztetésük, perük, letartóztatásuk és börtönbe vetésük stb., történetét, illetve „ügyükben” a politikai rendőrség, az államvédelmi hatóság és az akkori igazságszolgáltatás működését.

A könyv tudományos és – ennek arányában és köszönhetően is – politikai értékét nem e helyen kell és lehetséges elemezni, mindössze két fontos motívumára hívnám fel a figyelmet.

Az egyik: a szerző ismert történész, de korábban szinte kizárólag várostörténeti és társadalomtörténeti kérdésekkel foglalkozott. Bevallott és vállalt személyes érintettsége irányította ezekhez a témákhoz, mert néhány éve meghalt férje, a történész-tanár Litván György ugyancsak az akkori ellenzék ismert és meghurcolt tagja volt. Ám a szerző rendre felülkerekedik lehetséges személyes indulatain vagy fájdalmán, nem elfogultság, hanem a tények végtelen tisztelete vezeti a tollát. Ha néha tesz is egy-egy – olykor ironikus – megjegyzést, általában az ábrázolt helyzet s nem a szereplők jellemzésére. Ez a tudósi etika és emberi nagyvonalúság sokkal hitelesebbé teszi a mondandóját, mint a témában indulatos, sommás ítélkezések – ilyenek is voltak –, amelyek olykor a személyes bosszú vagy a hatásvadászat vagy az aktuális közéleti aprópénzre válthatóság indítékának a gyanúját kelthetik az érdeklődő olvasóban.

A másik: a konkrét ügyben való elmélyedés. Az ördög a részletekben van – tartja az ismert mondás, és a könyv ezt igazolja. Kiváló példáját mutatja annak a kutatói morálnak, amely nem ismer homályt, felületességet, könnyed és látványos summázást, amelynél a „többé-kevésbé”, a „mintegy”, a „megközelítőleg”, a „szinte” csaknem ismeretlen kifejezés, ellenben mindennek – fő- és mellékszálaknak is – fáradhatatlanul utána jár, fegyelmezetten és rendkívül precízen fogalmaz. Amint most Gál Éva is, egyedi eseteket ír le, nem ismer (el) semmit, amivel helyettesíthetőnek vagy feledhetőnek érezné a konkrétumokat. Az egyedi eseteket nem a szubjektív emlékezések – önmagukban nem haszontalan, de a tudomány számára többnyire csak fenntartással kezelhető – módján és színvonalán ábrázolja, elemzi, hanem a dokumentálható tények felmutatásával. És éppen az így tisztelt és kezelt egyedi esetekben képes – minden esetlegességük ellenére is – megragadni az általánosan jellemzőt.

Ma már, fél évszázaddal a kötetben tanulmányozott események után, de a magyar társadalom fogyatékos történelmi önarcképe problémáinak ismeretében állíthatjuk, hogy ilyen tudósi attitűdre, ilyen izgalmas olvasmányt eredményező, közérthető publikálásokra van – s volna még több – szükség, hogy az utókor ne aktuálpolitikai érdekbe, szlogenbe, leegyszerűsítésbe csomagolásnak kiszolgáltatva, hanem a felelős és árnyalt gondolkodásra ösztönözve ismerkedjék önmaga korábbi, illetve elődei sorsával.

Gál Éva: Lejáratás és bomlasztás. Tudósok, tanárok a titkosrendőrség látókörében
Corvina – Nagy Imre Alapítvány, 2013
380 oldal
ISBN 978 963 136 138

* * *  * * *

GálÉ_Lejáratás-bor180A könyv kiadói fülszövege

A Kádár rendszer politikai rendőrségének tevékenységéről jó néhány mű jelent meg az utóbbi időben. Ez a kötet kiemelkedik közülük azzal, hogy különlegesen érdekes ügyeket dolgoz fel, és azzal is, hogy itt egy kitűnő történész szól az olvasóhoz. Noha személyesen és közelről érintették a kötetben leírt események, mentes minden elfogultságtól; objektíven, kiegyensúlyozottan számol be a történésekről, és részrehajlás nélkül értékeli azokat.

A kötetben olvasható tanulmányok a politikai rendőrség forradalom utáni megtorló tevékenységének néhány jellemző mozzanatát, konkrét egyedi esetét mutatják be, korábban hozzáférhetetlen, szigorúan titkos dokumentumok alapján.

Az első, legrészletesebben feldolgozott ügy Mérei Ferenc és társai »ellenforradalmi szervezkedése«. Ennek az ügynek a dokumentumanyagában tárultak fel a kutató számára az államvédelemnek a »belső ellenség« ellen folytatott küzdelmében alkalmazott gátlástalan, aljas, körmönfont módszerei. A hosszabb-rövidebb tanulmányok nemcsak a besúgók beszervezésének és felhasználásának változatos, visszataszító módszereit vázolják fel, hanem azt is, hogyan állt bosszút a titkosrendőrség azokon, akiket még zsarolással sem tudtak beszervezni.

A minden titkosrendőrségre jellemző paranoid viselkedést szemléletesen ábrázolják azok az írások, amelyekből megismerhetőek a szinte mindenkiben – főként a Magyarországra érkező nyugati tudósokban – kémet látó államvédelem pénzt és fáradságot nem kímélő erőfeszítései a gyanús külföldiek (köztük egy leendő Nobel-díjas) teljes körű, megalázó – és végső soron tökéletesen haszontalan – megfigyelésére.

Biztos vagyok abban, hogy a kötet nemcsak a téma történész szakértőinek érdeklődését fogja felkelteni, hanem mindazokét, akiket ma is foglalkoztatnak a Kádár-korszak eseményei. A politikai perek, a politikai rendőrség tevékenysége mindenki életére hatást gyakorolt. Bárki veszi is a kezébe ezt a könyvet, nem egyszerűen ismeretek forrása lesz, hanem izgalmas olvasmány. – Kornai János