A Kossuth Kiadó újdonságai a 84. Ünnepi Könyvhétre

A június elején esedékes Ünnepi Könyvhétre a Kossuth Kiadó újdonságaiból válo­gat­tunk néhány izgalmasnak ígérkező kötetet. Az köti össze őket, hogy a törté­ne­lem, a hatalom és a társadalom összefüggéseit igyekeznek megvilágítani.
Ebbe a témakörbe tartozik a népszerű történelmi folyóirat, a BBC History külön­száma is, melynek témája az első világháború története a szarajevói merénylettől a versailles-i Kis Trianon kastélybeli békediktátumig.

Kőrössi P. József: A magyar kártya

»2012 végén, majd ez év januárjában öt alkalommal ültünk mikrofon elé Markó Bélával. Olyan könyvet akartam írni, amelyből kiderül, milyen út vezetett oda, ahol most éppen van, mi kellett ahhoz, hogy az legyen, aki lett – olyan költő, akit nem képes elnyomni, meghamisítani a politikus, és olyan politikus, akit élni hagy a költő, és lemondatja, amikor elég. A költő hallgat a politikusra? A politikus meghallja-e a költőt?

Hogyan lehet Romániában – intoleráns románok és türelmetlen magyarok között – magyarnak, székelynek és európainak marad­ni? Hogyan lehet egyszerre mindezt íróként, családapaként és egy kisebbségi sorsra ítélt nemzeti közösség vezetőjeként megélni? Hogyan lehet egyszerre vállalni és lemondani, történelmi válla­lá­sokkal és lemondásokkal együtt élni?

Ha „a történelem” minden kérdésére nem is felel ez a könyv, a mindenkori válaszokhoz bizonyára közelebb vezeti az olvasót«. (A szerző)

Markó Béla költő, szerkesztő, politikus. 18 éven át az RMDSZ elnöke, két alkalommal is a román kormány miniszterelnök-helyettese. 1990 februárjában, miután a diktatúra bukása ellenére sem sikerült a kisebbségi jogokat érvényesíteni, ő volt az egyik szervezője annak a marosvásárhelyi tüntetésnek, amelyen százezer ember vonult fel. 2011-ben nem indult újabb elnöki mandátumért az RMDSZ-ben.

• Olvass bele!

Ormos Mária: Múlt a jelenben

Lehet-e magyar történelmet írni egyetemes történelem nélkül? Meg lehet-e érteni a Magyarországon és a Magyarországgal tör­ténteket a nemzetközi környezet számbavétele nélkül? Hol van Magyarország helye Közép-Európában, Európában és a világban? – ezeket a kérdéseket feszegeti új esszékötetében Ormos Mária. A válaszkeresés közben taglalja a nyugati világban folyó politika­elméleti vitákat, értekezik a politikai sikerről, a demok­ráciáról, a liberális eszmerendszerről, a szocialista alap­el­vekről, a mai bal­oldali politikáról, a rendszerváltásról és hát­teré­ről, továbbá a szélsőségekről, a huszadik századi had­viselés­ről, az európai szel­lem­irtásról, a bűnbakkeresésről és a szerecsenmosdatásról, vala­mint a szuverenitásról, különös tekintettel a 16–21. század magyar történelmére.

Ormos Mária történész, a pécsi Janus Pannonius Egyetem volt rektora, emeritus professzor, az MTA tagja.

* * *

Csepeli György: A hatalom anatómiája

A szerző személyes tapasztalatok birtokában ír a politikáról azoknak, akik többet és mélyebben akarnak tudni a politikai hatalom jelenségeiről. Az emberi lét határhelyzetéről tudósít, ahol a rend és a káosz találkozik – ez pedig a legfelső politikai hatalom.

Áttekinti a hatalom megszerzésének és megtartásának a praktikáit, részletesen kitér a hatalom és az ember viszonyára, a politikai mező és a politikai cselekvés lehetőségeire, taglalja a politikus személyiségét, szerepét és szerepkészletét, továbbá a politikai kommunikációt, amely felhasználja a manipuláció és propaganda egész eszköztárát, beleértve a botrányt, a hajszát, a kampányt és a kormányzati kommunikációt is. Mindeközben soha nem téveszti szem elől, hogy a modern világban a politikuson kívül senki nem maradt, akié a szuverenitás lehetősége abban az értelemben, hogy elrendelheti azt a rendkívüli állapotot, mely túl van a renden, s a rend bizonyosságához képest maga a teljes bizonytalanság.

Csepeli György az ELTE Társadalomtudományi Kara és a Miskolci Egyetem Szociológiai Intézete professzora.

* * *

A BBC History különszáma |
Az első világháború története
Szarajevótól – Trianonig

A brit és a magyar szerkesztőség által fölkért kiváló történészek olyan mozaiklapokat emelnek ki a négy év történetéből, amelyek az utolsó darabok behelyezése után összefüggő és igen szemléletes képet adnak a Nagy Háború egészéről.

A cikkek és tanulmányok egyrészt új megvilágításba helyezik a világháború alaposan ismertnek vélt egy-egy fejezetét, másrészt a frontélet olyan életképeit villantják föl, amelyek jobbára kimaradnak a had- és eseménytörténeti kötetekből. Ebbe nemcsak a lövészárok-életről szóló leírások, a katonák naplóföljegyzései és levelei kerülnek bele, de fogalmat alkothatunk arról, hogy mit is ettek a katonák a fronton, és hogyan juthattak szexuális örömökhöz, amikor tartalékban voltak.

Az írásoknak mintegy a harmada magyar szerzők műve, Romsics Ignác tanulmánya pedig összegezi Trianon legfontosabb körülményeit, és kitér arra is, hogy hogyan lett Horthy Miklós kormányzó. (A folyóiratot egyórás DVD melléklet, dokumentumfilm összeállítás egészíti ki.)

• Olvass bele!