Album után, sorozat előtt | »Híres operettek« sorozat

Írta: Cserhalmi Imre

A könyvbemutatón divatos volt – hiszen üzleti szlogennek se rossz – hungarikumnak nevezni az operett műfaját, de tudvalévő, hogy eredetét tekintve inkább olasz, francia és osztrák. És virágkorát is legalább annyira fémjelzi ifj. Johann Strauss, Robert Stolz, Leo Fall, Franz von Suppé, Karl Millöcker, mint természetesen Lehár Ferenc, Kálmán Imre vagy Huszka Jenő neve. Ez a tény semmit se von le annak a ténynek az értékéből, hogy a műfaj valószínűleg Kelet-Közép-Európában érzi a leginkább otthonosan magát, és – ha most a musical műfaját nem számítjuk – ezen a tájon megújulni is képes. Pontosabban: szövegkönyvével, dramaturgiájával, színre állításával feltűnő hajlékonysággal tud alkalmazkodni újabb és újabb korok különféle igényeihez.

Az ártatlan-veszélytelenre szelídített rebellió, a kivagyisággal és hősi gesztusokkal vegyes érzelmesség, a valóság megédesítésének, illetve felejtésének vágya meg természetesen az öniróniát sem nélkülöző humor – nemzedékek jönnek-mennek – ez az igény mifelénk múlhatatlannak látszik. A műfaj jelentős – magyar tollakból is származó – irodalmát nem szándékom megidézni, a fentieket csak azért bocsátom előre, hogy indokolhassam jóslatomat: ez bizony siker lesz. Mármint a Híres operettek című, húsz albumból álló sorozat, amelyet – könnyű kitalálni – a Kossuth Kiadó bocsát útjára február 27-én.

A rendszerváltás idején még, divatos kifejezéssel szólva, többszörösen hátrányos helyzetű, mára meghatározó kiadóvá nőtt Kossuthnak csak az egyik jelentős vállalkozása a sorozatok megjelentetése. Ez a huszadik, s ezen belül zenei tárgyúként a harmadik. Az első kötet témája mi más lehetne, mint Kálmán Imre: A csárdáskirálynő című, a magyar operett emblematikus darabja. A kötet szerzője, Gajdó Tamás a témához illő könnyed stílusban remekül ötvözi az érdekességet az informatív tartalommal. Először a zeneszerző fordulatokban meglehetősen gazdag életét írja le, ebben – talán sokak számára olyan ismeretlen – tényről is beszámolva, hogy például a származása miatt aggódó Kálmán Imrének 1938-ban maga Horthy javasolta: menjen külföldre. (Hát tényleg nincs új a nap alatt?) Leírja, hogy a csaknem száz éve, 1915-ben, Bécsben bemutatott mű évszázados diadalútja valóban megállíthatatlannak bizonyult. Az is jellemző a sikerére, hogy 1917-ben, Pesten már a paródiáját is bemutatták Csámpáskirályné címmel.

Az előadások történetét, továbbá egykori legendás – s a kötet végi mini portrékban mai – szereplőit is bemutatja. A többi kötethez is kiváló szakemberek írnak tanulmányt, joggal remélhetjük, hogy az ő írásaik is elérik Gajdónak a populáris ismeretterjesztésben itt megvalósított színvonalát. A különféle illusztrációkkal gazdagon ellátott, ezért is nagyon látványos kötet különös értékét adja a mellékelt cd, amely az operett 15 ismert számának felvételét tartalmazza mai művészek előadásában.

A kéthetenként megjelenő albumokon még Lehár, Kacsoh Pongrác, ifj. Johann Strauss, Szirmai Albert, Fényes Szabolcs, Jacques Offenbach, Jacobi Viktor, Huszka Jenő, Zerkovitz Béla, Eisemann Mihály, Ábrahám Pál, s két mai szerző: Szakcsi Lakatos Béla és Jávori Ferenc Fegya művei találhatók. Természetesen mindig és minden lista vitatható, különösen ez, amelynek összeállításakor valóban a bőség zavarával küzdhettek. Mégis sajnáljuk, hogy kimaradt a Gerolsteini nagyhercegő (Offenbach), a Koldusdiák (Millöcker), a Sztambul rózsája (Leo Fall), a Nebáncsvirág (Hervé), a Luxemburg grófja (Lehár) és a Három a kislány (Schubert–Berté). Tekintve, hogy a sorozat főszerkesztője Kerényi Mikós Gábor, a Budapesti Operettszínház igazgatója, feltehető, hogy a kiválasztásban a színház egykori, mai és talán tervezett repertoárjának főbb darab­jai kaptak helyet. Természetesen ez is méltányolható szempont.

Egyébként is a médiakapcsolatok, az egész marketing megszervezésében professzionális a kiadó tevékenysége. Sorozataik eddigi sikerei bizonyára ennek is tulajdoníthatók. Nincs ok kételkedni abban, hogy így lesz ez most is.

Gajdó Tamás: Kálmán Imre / A csárdáskirálynő | Híres operettek
Kossuth Kiadó, 2013
ISBN 978 963 097 4592

• Olvass bele!
• Fülszöveg