Auschwitz-rekviem a Művészetek Palotájában | Roma áldozatokra emlékezve

Posted on 2012. november 3. szombat Szerző:

0


Roger ‘Moreno’ Rathgeb

A holokausztnak a világra vetülő árnyékában kevesebb szó esett a népirtás roma áldozatairól, az ő történetüket sokáig csak ismerték, de nem kutatták. Az ismeretek hiánya, a tudatlanság, az előítéletesség lehetővé teszi és erősíti a romák kirekesztését és üldöztetését a mai Európában is. Ez ellen küzd az össz-európai támogatással meg­való­su­ló Auschwitz-rekviem program­so­ro­zat.

A Romédia Alapítvány, a Pharrajimos egyik első magyar kutatója húsz éve dolgozik azon, hogy a romákkal szembeni, mélyen gyökerező sztereotípiákat és előítéleteket megkérdőjelezze és megváltoztassa. Az alapítvány által szervezett Auschwitz-rekviem programsorozat keretén belül már sikerrel lezajlott a háromnapos dokumentumfilm fesztivál, és november elején két további eseménnyel találkozhat a közönség: a Müpában tartandó koncerttel és egy kiállítással.

 

KONCERT

Moreno: Auschwitz-rekviem – koncert a Művészetek Palotájában

November 6-án este a holland szinti (szinto) zeneszerző, Roger ’Moreno’ Rathgeb által komponált Rekviemet adja elő a Roma és Szinti Filharmonikus Zenekar. A budapesti hangverseny egy hat európai nagyvárost érintő turné része. Nálunk Amszterdam, Frankfurt, Krakkó, Prága és Berlin után kerül műsorra a megkapó hangú zenemű.

Szerzője, Roger ’Moreno’ Rathgeb autodidakta muzsikusként kezdte, később megta­nulta a karmesterséget, és elkezdte saját műveinek komponálását. Néhány évvel ezelőtt úgy döntött, hogy rekviemet ír az auschwitzi áldozatok emlé­kére. Néhány évvel ezelőtt kezdte el a 60 percesre tervezett mű komponálását, de mikor Auschwitz­ba látogatott, az érzések túl fájdalmasakká váltak, és félbehagyta. 2007 végén a Nemzetközi Cigány Fesztivál kérte fel a befejezésre, hogy bemutathassák különböző euró­pai városokban. 2009-ben készült el vele.

A Roma és Szinti Filharmonikus Zenekar

Művével nemcsak emléket akar állítani a halottaknak, hanem élő emlékművet akart létrehozni a megbékélés és a kölcsönös tisztelet jegyében, bizonyítva, hogy a haláltáborokban és a náci népirtás által más módon elpusztult emberek nem haltak meg hiába.

A művet a roma zenész-karmester Riccardo M Sahiti vezényli. A budapesti előadásban közreműködik a Bubnó Tamás által vezetett és 60 főre kiegészített Szent Efrém kórus, továbbá négy hazai szólista: Polyák Valéria (szoprán), Rajk Judit (alt), Megyesi Zoltán (tenor), Rácz István (basszus).

Az orgonaszólamot a szintén holland Jan Raas játssza.

[Az alábbi koncertfelvételen a Lux Aeterna részlet hallható, az amsterdami bemutatóról.]

»A bemutatósorozat művészeti esemény. De egyúttal politikai esemény is – mondta a koncert kapcsán Fischer Ádám, Kossuth-díjas karmester –, amelynek célja, hogy oszlassa a feledés homályát, hogy emlékeztessen a romákat is sújtó népirtásra és annak máig ható tanulságaira. A tevékeny emlékezés feladata Európának. S egyúttal létérdekünk is.«

A koncertre ezen a linken keresztül lehet megvásárolni a jegyet, a húszezer forintos támogató jegy vásárlásával az egész programsorozat megvalósulásához járulhat hozzá az oldalra látogató.

Helyszín: Művészetek Palotája (1095 Budapest  Komor Marcell u. 1); 2012. november 6. kedd, 19.30

* * *

KIÁLLÍTÁS

Otto Pankok: Visszatérés Auschwitzból

Rekviem Auschwitzért – Otto Pankok és Ceija Stojka kiállítása

A budapesti Francia Intézetben kiállítás nyílik november 15-én a német expresszionista képzőművész, Otto Pankok és az osztrák-roma holokauszt-túlélő Ceija Stojka műveiből.
A festményeket, grafikákat, szobrokat számos európai múzeum és magángyűjtemény anyagából válogatták. Ezek az alkotások a koncentrációs táborokban elpusztult romák tragédiájára, a holokausztra emlékeztetnek, és – a fájdalmak felidézésével – a világban a mai napig sem szűnő népirtások áldozataira.

Otto Pan­kok (1893–1966) művészeti tanulmányait félbeszakítva, kato­naként szolgált Franciaországban, majd az I. világ­háború után visszatért Düsseldorfba, ahol folytatta művészi pályafutását. Az 1930-as évekbeli francia­országi látogatásakor fokozott érdeklődéssel tanul­mányozta a roma közösségeket és életmódjukat, akikre a szegénység és a kiszolgáltatottság megtes­tesítőiként tekintett. Alkotói korszakának legismertebb darabjai az 1930-as években készült, roma embereket ábrázoló réz- és fametszet portréi, valamint az 1940-es évek második felének nagymé­retű szénrajzai, melyeken a koncentrációs táborokat túlélő roma családok tragikus sorsa elevenedik meg.

Ceija Stojka: Mama, ébredj fel!

Ceija Stojkát (1933–) kislányként de­portálták családjával együtt az auschwitz-birkenaui haláltáborba, ahonnan nővérével és az édesanyjával együtt előbb a ravensbrücki, majd a bergen-belseni koncentrációs táborba szállították.

1945-ben a felszaba­dulásnak köszönhetően menekültek meg. Édesapját a dachaui koncentrációs táborból Hartheimbe vitték, ahol megölték. Deportálásuk után több mint negyven évvel könyvet írt az emlékeiről, ennek köszönhetően az egyik legismertebb roma írónő lett Ausztriában.

Ceija Stojka az 1990-es években érezte elérkezettnek az időt ahhoz, hogy a koncentrációs táborok emlékeit, elrabolt gyerekkorának soha nem felejthető pillanatait festményeken örökítse meg. Vastag, erő­teljes ecsetkezelése, élénk színei, időnként foltokban elrendezett felületei sok tekintetben rokoníthatóak a német expresszionista festők által alkalmazott stílussal és technikával.

Helyszín: Francia Intézet (1011 Budapest, Fő utca 17.); 2012. november 15–23.

* * *

DIGITÁLIS KIÁLLÍTÁS

Az elfeledett népirtás

 A holland Május 4-5. Bizottság által összeállított digitális kiállítás olyan archív felvételeket mutat be, amelyek időrendben és/vagy országonkénti bontásban adnak információkat a szintók és a romák elleni náci irtóhadjáratról. A kiállítás fizikailag nem látogatható, de az egész világon megnézhető a http://www.romasinti.eu/ címen, holland, angol, német és cseh nyelvű változatban.

A hírekhez kapcsolódó videók:

Romédia Alapítvány – Auschwitz-rekviem Spot
Brodt Erzsébet visszaemlékezései az auschwitzi cigánylágerről
Fahidi Éva az auschwitzi cigányláger megsemmisítéséről
Danyi Béla visszaemlékezései az auschwitzi cigánylágerről
Schweitzer rabbi ajánlója – Auschwitz-rekviem
Auschwitz Ballada – Petra Gelbart