Nosztalgiamozi | Tony Gilroy: A Bourne-hagyaték

Posted on 2012. szeptember 14. péntek Szerző:

0


Írta: Jeges-Varga Ferenc

Jeremy Renner

A Bourne-trilógia megteremtette a politikai thriller és az akciófilmek zsánerébe oltott modern Franken­stein-mítoszt, amelyben a látványos ökölharc és az autós üldözés, valamint a mindvégig feszült tempó csupán díszítőelem a személy­azonos­ságát vesz­tett Kreatúra történetén.

Jason Bourne-nek (?) fogalma sincs, hogy valójában kicsoda ő. Egyetlen vágya, hogy saját eredetét felkutassa. Nem érti, hogy a teremtője miért nem szereti őt. Miért akarja a pusztulását? Ahogy Mary Shelley klasszikus rémmeséjében a Kreatúra, Bourne is saját megalkotója, a személytelen hivatal ellen fordul. Ő azonban, ellentétben doktor Frankenstein „gyermekével”, élni akar. Ehhez azonban teljesen új identitásra van szüksége, amiért csakis ő a felelős.

Úgy tűnt, hogy a széria harmadik része, A Bourne-ultimátum véglegesen lezárta a címszereplő aktáját. Jason Bourne emlékei kitisztultak, élet-halál játszmában visszaszerezte az uralmat saját személyisége felett, és rábírta egykori irányítóit, hogy vegyék végre tudomásul: végleg eltűnik a térképről.

Hollywoodban a mozi mágnásai azonban sosem hajlandóak az önmérsékletre, ha arról van szó, hogy a jól működő recept tovább gondolásával még az eddiginél is több bevételt lehet termelni. A Bourne saga sem kerülhette el a sorsát. Folytatni kellett egy már befejezettnek hitt történetet. Csakhogy a projektből kiszállt a Bourne-filmek két meghatározó figurája: a főszereplő Matt Damon, valamint a sorozat második és harmadik darabjának rendezője, a filmek nyugtalan atmoszférájáért felelős Paul Greengrass is.

A lelépett sikerpáros közben leforgatott egy kevésbé kiérlelt munkát, az iraki háborúval foglalkozó Zöld zónát. A Universal Pictures produkciójának rendezői székébe beleült a korábbi filmek forgatókönyvírója, Tony Gilroy, aki a Michael Clayton című mozijával már bizonyította, hogy van tehetsége az igényes politikai krimik levezényléséhez. A főszerepet pedig a tehetséges Jeremy Rennerre (A bombák földjén, Tolvajok városa) osztotta.

Jeremy Renner, Rachel Weisz

Tony Gilroy A Bourne-hagyaték sztoriját hozzáigazította a trilógia harmadik epizódjának záró akkord­jához. Az új film konfliktusa ugyanis abból adódik, hogy Bourne New York-i felbukkanása felkavarja az amúgy sem nyugodt állapotokat. Jason Bourne esete rámutatott a rendszer sérülékeny pontjaira, ezért a Központi Hírszerző Ügynökségnél tovább gyűrűzik a paranoia. Befagyasztják a titkos programokat, a Jasonhoz hasonlóan rizikófaktorrá vált csúcskémeket szisztematikusan kivonják a forgalomból (már­mint az életből is).

Semmi meglepő nincs abban, hogy a szervezet terve nem teljesül maradéktalanul. Ha minden a könyörtelen elképzelés szerint alakult volna, ez a film meg sem születik. Vagyis újabb titkos hadművelettel van dolgunk és újabb átvert ügynökkel, akinek újabb érzéketlen halálosztókkal kell szembenéznie.

Aaron Crossnak már eleve gyanús, hogy Alaszkába vezénylik, hónapokig tartó, se eleje, se vége kiképzési feladatra. Tovább erősíti sejtelmeit, hogy a hófödte rengetegben elrejtett támaszponton találkozik a program egy másik résztvevőjével. Ilyen még sosem fordult elő vele. Amikor aztán ide, az isten háta mögé küldenek egy távvezérelt kémrepülőt, hogy éppen őket semmisítse meg, minden kétsége eloszlik.

Valakik kitalálták a hivatali bürokrácia csúcsán, hogy olyan emberrobotokat kell létrehozni, akikben szemernyi félelemérzet sincs. A tökéletes katona nem kérdez vissza, végrehajtja az utasításokat. Programozható testekre van szüksége a hatalomnak, felesleges emberi érzelmek nélkül. Aaron és hasonszőrű társai fizikumát és mentális kondícióját szigorú rend szerint adagolt gyógyszerekkel szabályozzák. A készlet azonban vészesen megfogyatkozott a hegyekben. Ráadásul, most általa ismeretlen okból meg is akarják ölni.

Rachel Weisz

A Bourne-hagyaték főhőse alapvetően különbözik Jason Bourne-től. Cross nem az identitásáért harcol, hanem az életéért küzd. Életösztöne vezeti el abba az orvosi laboratóriumba, ahol az időszakos vizs­gála­tot elvégzik rajta. Csak éppen a viselkedésmódosító tudóscsoport egyik tagja kisebbfajta ámokfutást rendez, ami után egyetlen túlélő marad, Shearing doktornő. Miután a titkosszolgálat el akarja tüntetni az utolsó nyomokat is, együtt kénytelenek folytatni a menekülést.

A Bourne-hagyaték jól követi a bevált receptet. Mindenki a főhőst üldözi, aki kétségbeesetten próbál kikecmeregni a csapdából. Gilroy elsősorban a feszültség megteremtésére helyezi a hangsúlyt a filmben, nem túlozza el az akciójelenetek mennyiségét. A főszerepet alakító Jeremy Renner méltó utóda Matt Damonnak, bár a forgatókönyv kevesebb mozgásteret hagy számára. Rachel Weisz meg az egyik főhivatalnokot megformáló Edward Norton is jó. Tulajdonképpen minden adott ahhoz, hogy a néző izgalmas mozit kapjon a pénzéért. A gond csak azzal van, hogy a Bourne név olyan minőségi elvárásokat fogalmaz meg az alkotókkal szemben, amelynek minden igyekezet ellenére sem tud megfelelni a folytatás.

Az alaptrilógia azzal emelkedett ki az akciófilmek sokaságából, hogy megformázta az identitás nélküli hőst. Emlékezetes figura például a moszkvai lakótelep tömbjeinek árnyékában botorkáló, behúzott nyakú alak. Bárki életét képes kioltani, bármilyen helyzetből kivágja magát, de fél attól, amit önmagáról megtudhat.

Legyen akár kíméletlen gyilkos a főszereplő is, ha ki van szolgáltatva a hatalmi praktikáknak, képes kihozni a nézőből az együttérzést. Ez érvényes Jason Bourne és Aaron Cross esetére is. A Matt Damon által eljátszott figura azonban ugyanazt keresi, mint mi, vágyai hétköznapiak. Megpróbálja elhelyezni magát a világegyetemben. Keresi a lehetőségeket, amelyekből képes megfogalmazni önmagát. Nem elég tehát, hogy Bourne figuráját szerethetővé tették, de a néző magához hasonlónak fogadta el. Cross viszont egyszerűen csak túlélni akar – persze ez sem elhanyagolható szempont. A szuperhősöket az jellemzi, hogy a világ valamennyi hatalmával dacolva is képesek fennmaradni. Bourne azonban ennél fontosabbat tesz: önmagát találja meg. Crossban ez fel sem merül.

Edward Norton

A Bourne-hagyaték – leszámítva az ak­ció­fil­mekre jellemző néhány haj­me­resz­tő túlzást – a műfaj igényesen össze­eszkábált darabja. A megnézésére szánt bő két órát önmagában nem nevezném eltékozolt időnek. Mivel azonban a film magán viseli a Bourne márkanevet, kénytelen vagyok kimondani: teljesen felesleges volt leforgatni.

Gilroy munkája még részleteiben sem ér fel az előzmények színvonalához. Nem is öregbíti annak hírnevét. A nézőnek nem jut más, mint hogy A Bourne-hagyatékot nézve elmélázzon az egykori sikereken. Felmerül a kérdés: valóban meg kellett bolygatni a harmadik rész végén beállt nyugvópontot? Aggasztó azonban, hogy a mostani befejezés alapján számíthatunk további folytatásra is. Amire aztán végképp semmi szükség sincs.

A Bourne-hagyaték (The Bourne Legacy), 2012
színes, feliratos, amerikai akcióthriller
rendező: Tony Gilroy
forgatókönyv: Dan Gilroy, Tony Gilroy
zeneszerző: James Newton Howard
operatőr: Robert Elswit

Szereplők:
Jeremy Renner: Aaron Cross
Rachel Weisz: Marta
Edward Norton: Byer
Joan Allen: Pam Landy
Donna Murphy: Dita
Scott Glenn: Ezra Kramer
Albert Finney: Dr. Albert Hirsch

Posted in: Film, NÉZŐ