Gárdonyi Géza
Különös, de az olvasóközönség még 2005-ben is egy 19. század végi regényt tekintett legnépszerűbbnek a Nagy Könyv versenyen, az Egri csillagokat. (Igaz, Gárdonyira alighanem rásegített a Várkonyi Zoltán rendezte filmváltozat.) A Kossuth Kiadó most 18 kötetes sorozatban adja közre Gárdonyi műveit. Ez folytatása a kiadó immár hagyománnyá vált koncepciójának: a magyar irodalom kiválóságai – Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Karinthy Frigyes – után annak az írónak a műveit népszerűsíti, aki mindent önmaga akar felfedezni, ezért élete szüntelen megfigyelés, kutatás, elmélkedés és önképzés volt.
»Hajós voltam, akinek harmincöt évig kellett haladnia iránytű nélkül…, csak hányódtam, süllyedeztem, ide-oda terelődtem folytonos ködben, nem tudva, hova jutok. De mentem, haladtam, mint a madár, mikor hazaindul térkép nélkül Afrikából« – írta magáról Gárdonyi Géza, aki Jókai és Mikszáth mellett ma is az olvasóközönség kedvence.
Gárdonyi Géza nagy szorgalommal kutatta a múltat, művei mégis lírai fogantatásúak. Történelmi tárgyú regényei – Egri csillagok (1899), A láthatatlan ember (1901), Isten rabjai (1908) – a főhős sorsán keresztül a részletekig menő hitelességgel vezetik be az olvasót a magyarság korábbi századaiba. A hiteles korrajz és a plasztikus ábrázolás teszi történelmi regényeit értékessé. Népszerűvé válásukban nemcsak a fordulatos cselekménynek volt nagy szerepe, hanem olyan értékeknek is, mint a hit, a hazaszeretet és az egyéni bátorság.
Az írót minden szellemi és politikai mozgalom – okkultizmus és misztika, szociális radikalizmus – érdekelte, ha az magyarázatot kínált. Érdeklődéssel fogadta be a keresztény tanokat éppúgy, mint Schopenhauer filozófiáját vagy a különféle okkult nézeteket. Stílusát egész életén át a kor különböző nézetei alakították, szintetizálták. Írói nyelvezetét a népköltészet tanulmányozásával alakította ki. Minden cifraságot került, és az egyszerűségre törekedett művei szerkezetében.
Ahhoz a nemzedékhez tartozott, amely még szüleitől kapott közvetlen élményeket a forradalomról és a szabadságharcról. Ezek az élmények, valamint természettudományos olvasmányai és a dunántúli iskolákban tanítóként elszenvedett sérelmei határozták meg írói pályájának első szakaszát. Később azonban nem azt az utat járta végig, melyet első művei jeleztek.
Élményvilágát a régi értékrend hitelvesztése határozta meg: nem az új jelenségekben kutatta az új értékrend lehetséges alapjait, hanem az elmúló felé fordult, annak valódi értékeit akarta konzerválni. Így lett a kisváros, főleg a falu írója. A paraszt ember nála lett lelkivilágában egyenlő a többi társadalmi réteggel, és a jelen hazug értékrendjével szemben az alsó néposztályok öröméből és szenvedéséből érvényes értéket akart felmutatni.
Falun szerzett élményeit írta meg Az én falum (1898) novelláiban, amelyekben elválaszthatatlan egymástól a tényközlő realizmus, a leírás és az „álomféle mámor”. Gárdonyi azt ábrázolja ezekben az elbeszélésekben, hogy egy megszokott, de az adott környezetben jelentős napi esemény miképp idézi fel hőseiben a közös emberi értékeket ősi tisztaságukban. Szépen példázza ezt a Csak már a Pesta jönne című novellája. Egy öregedő ember tetőfedés közben lezuhan, haldoklik, fiát várja, az apa–fiú viszony a halál pillanatában csodálatos tömörséggel, egyszerűséggel magasztosul fel.
Regényeinek gyakori témája a szenvedés, de Gárdonyinál a szenvedés elviselése éppúgy, mint enyhítése: érték. Nem megrendítő, és nem is lázító író.
Leghíresebb regényét, az Egri csillagokat 1899 karácsonyán kezdte közölni a Pesti Hírlap. A regény egy gyermekpár felnövekedését, boldog egybekelését mondja el a török időkből, Eger védelméhez kapcsolódva. A hazafiság hőskölteménye ez a mű, azt a tanulságot hirdetve, hogy a nemzeti megmaradás záloga a nép önfeláldozó hősiessége.
Az író legkedvesebb regénye, A láthatatlan ember, két reménytelen szerelem rajzán át Attila korát kívánja feltámasztani. A regény a szecessziós népiesség egyik fő műve, amely mellékmotívumok formájában megérinti mindazokat a szimbolikus formákat (halál, álom, művész, hatalom, magány, barbárság stb.), melyeket a kor modern gondolkodói generációs újdonságként voltak csak hajlandók látni.
Gárdonyi történelmi regényeinek vonzerejét az adja, ami novelláiét: egyszerű emberek szép erkölcsisége, elégikus, bölcs és nyugodt életvállalása.
Gárdonyi Géza művei a filmrendezőket is megihlette. Székely István rendezte az Ida regényét (1934), többek között Jávor Pál, Gombaszögi Ella, Turay Ida főszereplésével. AzIsten rabjait 1942-ben Pacséry Ágoston filmesítette meg, a főszereplő Margit királylány: Bulla Elma.Kirobbanó siker lett Várkonyi Zoltán rendezésében az Egri csillagok a főszerepekbenKovács Istvánnal, Venczel Verával, Sinkovits Imrével. A Lámpás című filmben (1973) Kozák András nyújtott felejthetetlen alakítást, a filmet Hajdufy Miklós rendezte. 1987-ben láthatták a nézők Horváth Tibor rendezésében Az öreg tekintetest, Mádi Szabó Gáborral a főszerepben.
Az új Gárdonyi-sorozat
A sorozat első három kötete
Az Ábel és Eszter a beteljesületlen szerelem lélektanilag pontos rajza; „az epedés végtelen éneke”. A szív és az ész örökös küzdelme elevenedik meg a kisregény lapjain.
Az Isten rabjai a középkori Margit-legenda 20. századi feldolgozása. A regény a 13. század Magyarországát, a tatárdúlás utáni korszakot festi meg a király apácalánya klastromában szolgáló laikus Jancsi fráter, a hajdani kertészfiú naiv, üde, reális szemszögéből. Ebben a román kori díszletek között játszódó történetben a rabság metaforikusan is, valóságosan is összefonódik a transzcendenciaként értelmezett szerelemmel. A szerzeteseket, Margit királylányt, de a regény minden alakját emberi közelségbe hozza az író, s a legenda szűkszavú adataiból eleven embereket teremt.
Gárdonyi utolsó nagylélegzetű műve az Ida regénye, melynek megírására egy házassági apróhirdetés késztette. Üzleti szellemben kötött, dús hozományra és rangra spekuláló érdekházassággal indul a regény. A zárda légköréből kitörni készülő, elárvult lány Ó Ida; a cselekmény fő sodrába az ő tragédiáját állítja az író. De lassan-lassan, szinte észrevétlenül repedezik a kevés jót ígérő történet, Gárdonyi gyöngéden fordítja kedvezőbbre hősnőjének sorsát.
A sorozatot Hitseker Mária szerkeszti.
Forrás: Kossuth Kiadó
Olvass bele 
Posted on 2012. szeptember 7. péntek Szerző: olvassbele
0