A királyné kegyében | C. J. Sansom: A bosszú nyilai

Posted on 2012. június 30. szombat Szerző:

0


Írta: paddington

Angliában találkoztam egy egészen különleges múzeumtípussal, amit ’experience’-nek, tapasztalatnak neveznek. Jellemzően csak néhány régészeti leletet felsorakoztatva felépítik az adott hely, az adott kor valóságát, nemcsak rekonstruált házakkal, viaszbábokkal, hanem szagokkal és hangokkal is. C. J. Sansom egy ilyenfajta múzeumba sodorja be olvasóját Shardlake-sorozatának köteteivel.

Matthew Shardlake, a púpos, idealista ügyvéd immár ötödik kalandját olvashatjuk A bosszú nyilai című kötetben. A változatlanság és a hagyományok jelképe, Anglia talán legforradalmibb változásain esett át a 16. században, VIII. Henrik uralkodása idején. A szerény sorból származó Shardlake ezekben a zavaros és veszélyes években valahogy mindig olyan helyzetbe manőverezi magát, hogy összeütközésbe kerül bizonyos magas udvari körök érdekeivel.

Az eddigi utolsó kötet (egyelőre angolul sem jelent meg több, bár a szerző még két történet megírását tervezi ebből a sorozatból) VIII. Henrik utolsó felesége, a túlélő Parr Katalin királynéi időszakában játszódik, akinek jóindulatát az ügyvéd még az előző kaland során nyerte el.

1545 nyarán – Henrik korábbi franciaországi kalandjának következményeként – francia invázió fenyegeti Britanniát, miközben északon – szintén az ő fegyvereik jóvoltából – a skótok is nehéz helyzetbe hozzák az uralkodót. Mi sem természetesebb, mint hogy a királyné kérésére, no meg saját kezdeményezésére, épp a brit csapatösszevonások helyszínére, Portsmouth-ba kell mennie hősünknek, hogy két jogi ügynek is a végére járjon. Magától értetődő az is, hogy újabb bűnténybe is keveredik, amit neki kell megoldania.

Sansom maga is ügyvéd, akiről – könyveit olvasva – feltételezhetjük, nem jönne zavarba, ha egy váratlan időutazás következtében a Tudor-korban találná magát. Alaposan ismeri a mindennapi élet minden részletét, sőt a kor joganyagában, az ügyvédek életében való jártassága arra predesztinálná, hogy sikeres praxisba kezdjen a Lincoln’s Inn-ben.

Valószínűleg főhőséhez hasonlóan górcső alá venné kartársai munkáját, akik – ezt a mindennapok leírásából pontosan tudhatjuk – akkoriban sem voltak ártatlanabbak mai kollégáiknál. Igaz, ma, a bitó fenyegetése nélkül könnyebb olyanná válni, amilyennek a regényben először megjelenő, leendő királynő, Erzsébet tartja a jogtudorokat: „az ügyvédek rossz emberek, akiknek nincsenek erkölcseik, akik éppoly készségesen állnak ki egy gonosz, mint egy jó ember ügye mellett érvelni. Az emberek azt mondják, az ügyvédek házait ostobák fején építették, és a jog szövevényét úgy használják, mint hálót, hogy befogják az embereket.”

A fordulatos, kalandos történelmi krimi inkább csak megtámogatja Erzsébet állítását. Sansom 600 oldalon keresztül fenntartja a feszültséget. A majdani királynő körül különböző rossz és gonosz emberek tűnnek fel, köztük Shardlake régi ellenlábasa, a befolyásos udvari tanácsos Richard Rich. A korábban már emlegetett ’experience’-ekhez hasonlóan a szereplőkkel együtt élhetjük át a háborús készülődés időszakát, az utcagyerekek támadását, a hosszú lovaglás fáradalmait és nehézségeit, egy vidéki udvarház mindennapi életét, sőt egy tragikusan végződő vadászatot is. Az olvasók közül nyilván sokan hallottak már a Mary Rose nevű hatalmas vitorlás néhány évvel ezelőtti szenzációs kiemeléséről – most jelen lehetünk elsüllyedésénél is.

C. J. Sansom

Ne olvassa el ezt a könyvet, akit hidegen hagy a múlt, aki nem szereti az angolokat vagy nem hisz az igazságot kereső ügyvédek létezésében. Gyakorló anglomániásként, egy ügyvéd nagypapával, aki a főhőshöz hasonlóan köztiszteletben álló, becsületes ember volt, elfogult vagyok a sorozat iránt. És bátran ki merem jelenteni, aki nem olvassa el Sansom sorozatát, lemarad az utóbbi évek legjobb történelmi regényeiről. Ha viszont az olvasó már megkedvelte a Tudor-kori kalandokat, velem együtt reméli, hogy a következő történetben Shardlake úrnak lehetősége lesz jobban is megismernie Erzsébetet, sőt talán segítenie is abban, hogy megteremtse Anglia történetének egyik aranykorát.

A sorozat e darabját is H. Kovács Mária fordította a megszokott magas minőségben.

Agave Könyvek, 2012

A Szerep Művészeti Portálon megjelent írás szerkesztett változata