Daniel Arasse: Festménytalányok

Posted on 2012. május 29. kedd Szerző:

0


Festménytalányok - borítóA könyv a nagy sikerű Festménytörténetek folytatása. Daniel Arasse (1944-2003) az EHESS (École des Hautes Etudes en Sciences Sociales: Társadalomtudományi Felsőfokú Iskola) művészettörténeti és elméleti kutatócsoportjának vezetője, nagy jelentőségű művek szerzője volt. Jellemzésképp legjobb, ha őt idézzük:

– Egy­sze­rű­en csak meg­pró­bá­lom nézni a képet. El­fe­lej­te­ni az iko­nog­rá­fi­át. Rá­jön­ni, ho­gyan mű­kö­dik…
– Ez nem mű­vé­szet­tör­té­net.
– Fo­gal­maz­zunk úgy, hogy ez nem szo­kás a mű­vé­szet­tör­té­net­ben. De talán ideje lenne, hogy ez meg­vál­toz­zon. Ha a mű­vé­szet­nek volt tör­té­ne­te, és ha még min­dig van, az a mű­vé­szek mun­ká­já­nak kö­szön­he­tő, és rész­ben annak, aho­gyan ők néz­ték a múlt mű­ve­it, aho­gyan ma­gu­ké­vá ala­kí­tot­ták őket. Ha nem pró­bál­ja meg­ér­te­ni ezt a te­kin­te­tet, meg­ta­lál­ni egy régi kép­ben azt, ami a ké­sőb­bi mű­vész te­kin­te­tét ma­gá­ra von­hat­ta, akkor le­mond a mű­vé­szet­tör­té­net egy ré­szé­ről, épp a leg­mű­vé­szibb­ről. Az Ur­bi­nói Vé­nusz ese­té­ben ez annál is saj­ná­la­to­sabb, mert az Olym­pia hoz­zá­já­rult a mo­dern fes­té­szet szü­le­té­sé­hez. És maga, aki mű­vé­szet­tör­té­net­tel fog­lal­ko­zik, úgy ítéli meg, hogy ez a kér­dés magát nem érin­ti? Min­den to­váb­bi nél­kül le­mond­hat róla, hogy az Ur­bi­nói Vé­nusz ki­vé­te­les utó­éle­té­vel fog­lal­koz­zék? Pedig része annak, amit maga a fest­mény „kri­ti­kai fo­gad­ta­tá­sá­nak” nevez, még akkor is, ha egy festő ele­mez­te, és nem egy író.
– Akár­hogy is, Manet nekem ad iga­zat. Ő is egy pin-upot lá­tott a kép­ben, vagy ha ma­gá­nak job­ban tet­szik, egy kur­ti­zánt, hi­szen egy kun­csaft­ját váró pros­ti­tu­ál­tat csi­nált be­lő­le…
– Már megint az iko­nog­rá­fia! De hát néz­zen oda a képre! Én a kom­po­zí­ci­ó­ról, a tér­vi­szo­nyok­ról, az ala­kok és a hát­tér, a nézők és a sze­rep­lők kö­zöt­ti kap­cso­lat­ról be­szé­lek!
– Erről már min­dent el­mond­tak.
– Biz­tos benne?

Fordította: Seláf Levente

Typotex Elektronikus Kiadó, 2010

ISBN: 978 963 279 1104