Újramesélt háború | Téa Obreht: A Tigris asszonya

Írta: S.E. – B.I.

Lírai és személyes hangú történet háborúról, etnikai szembenállásról. Szinte egyetlen puskát sem sütnek el benne, mégis benne feszül az egész balkáni közelmúlt. És érzelmes vallomás nagyapa és unokája különleges kapcsolatáról. A tigris asszonya (The Tiger’s Wife) című regényével Téa Obreht, egy mindössze 26 éves, szerb születésű elsőkönyves nyerte el 2011-ben az Orange-díjat.

Obreht a volt Jugoszláviában született, szüleivel hétéves korában, 1992-ben hagyta el az országot, majd Egyiptomban és Cipruson nevelkedett. Később az Egyesült Államokba került, és ott kreatív írásból diplomázott 2009-ben. Még az egyetemen írt első regénye megjelenése után néhány héttel már irodalmi szenzáció lett. Méltán. Orange-díjat még soha senki nem nyert el ilyen fiatalon. (Az Egyesült Királyság egyik legjelentősebb irodalmi díját bármely nemzetiségű nőíró kaphatja meg angol nyelvű regényéért, melyet a szigetországban adtak ki a díj átadását megelőző egy évben.)

A regény a közelmúlt testközelből átélt történelmi eseményeit idézi meg, látszólag az események perifériáján zajló, személyes történeteken keresztül. A Tigris asszonya misztikus történetek, allegóriák segítségével hozza közelebb hozzánk a balkáni háború előtti és utáni időszak etnikai feszültségeit, amikor korábbi barátok fordultak szembe egymással, barátságok szakadtak meg, és az emberélet alig számított. Obreht beszél a srebrenicai mészárlásról, a szarajevói bombázásokról, ahol kenyérért sorban állókat öltek meg, a több száz éves mosztari híd felrobbantásáról – de közvetlenül egyik esemény sem jelenik meg ezek közül.

Miért a tigris? Bele sem gondol az ember, hogy egy háború, a bombázás, mit jelenthet az állatkerti állatok számára. A főszereplő, Natalia napjainkban az egykori Jugoszlávia egy meg nem nevezett városában él. Gyermekkorának egyik fontos rituáléja a hétvégi látogatás imádott nagyapjával a tigriseknél. De jött a háború, az állatok egy része elpusztul a bombázások alatt, mások pedig megszöknek.

Nem volt ez másként a korábbi háborúkban sem. Az állatkertből szökött és elvadult tigris történetének újramesélésével felidéződnek azok a mélyen gyökerező feszültségek, amelyek évtizedeken keresztül lappangtak Tito marsall országában, majd tragikusan robbantak felszínre. Nagyapja történeteit hallgatva ismeri meg a főszereplő a tigris sorsát, akárcsak a halhatatlan ember történetét, aki vissza-visszatér az öregember életébe. A nagyapa sokáig nem akar hinni benne és neki, ám élete vége felé megérti, milyen fontos feladata van. Natalia számára pedig az világosodik meg: mennyire kiváltságos azáltal, hogy régóta ismerheti a tatát, ezt a különös figurát.

A regény fő vonulata az emlékidézés. Natalia a történet elején szerez tudomást a nagypapa haláláról, majd az egykori belső határon átkelve negyven nap (bibliai idő!) alatt keresi meg magában az emléknyomokat, amelyeket ez a nagyon fontos ember hagyott az életében. És amíg a Balkán történelmi eseményeinek keretébe helyezve átéli nagyapja történeteit – egyben fel is dolgozza elvesztésének fájdalmát.
Fordította: Megyeri Andrea

Téa Obreht: A tigris asszonya – megvásárolható a Polc.hu webárhuázban.

• Olvass bele!
• Fülszöveg

Téa Obreht: A tigris asszonya

Cartaphilus Kiadó, 2012