Ég a város, ég a ház is | M. C. Scott: A római kém

Posted on 2012. május 4. péntek Szerző:

0


Írta: Jeges-Varga Ferenc

A római kém - borítóNéró császár tudomására jut egy ősi prófécia, miszerint akkor jön el a mennyek országa, amikor Róma lángokban áll, Jeruzsálem pedig a földdel válik egyenlővé. Mindez a Főnix évében történik meg (erre még visszatérünk). Az uralkodó szeretné megelőzni, hogy a város a lángok martalékává váljon. Mindent megtesz annak érdekében, hogy megtudja a tűzvész pontos dátumát, és rájöjjön arra, hogy ki akarja Róma vesztét.

Álljunk csak meg egy szóra! Nem azt tanultuk a középiskolában, hogy Rómát az önimádó és őrült Néró gyújtotta fel? A korabeli szóbeszéd szerint éppen ő, a művészi ambícióktól fűtött császár akarta megsemmisíteni, hogy aztán a romok helyén az eddiginél is fényűzőbb palotát és várost építsen, amely csakis az ő dicsőségét hirdeti majd. Egyesek azt is tudni vélték, hogy amikor tűzvész a legvadabbul tombolt, a császár színpadi öltözetben Homérosz költeményeit énekelte Trója pusztulásáról a palota színháztermében.

Mi is ez a Főnix éve? Az, amikor a háromszázhatvanöt napos szoláris (nap-)évből megmaradó többletórák egy teljes évet adnak ki. Az egyiptomiak szerint erre 1460 évenként kerül sor, azaz éppen Néró uralkodásának idején, Krisztus után 64-ben. A császár a filozófus és kémfőnök Seneca egykori tanítványát, a római légiók gall származású hírszerzőjét és orgyilkosát, Sebastos Abdes Panterát bízza meg, hogy kutassa fel a jóslat ismerőit és akadályozza meg a katasztrófa bekövetkezését. A Leopárdnak nevezett kém a siker reményében a lehető legnagyobb kegyben részesül, római polgárjogot nyer és megkapja a császári pecsétgyűrűt is, szinte mindenre jogosító felhatalmazással.

M.C. Scott regényében Néró nem feltétlenül tébolyult despota. Van benne némi emberség, bár kétségtelenül kiszámíthatatlan. Az író nem állítja, hogy birtokában van a korabeli történések egyetlen és kizárólagos igazságának, ám szembefordul a felszínes történelmi tévhitekkel. Mélyen beleásta magát a korba. Érzékelhetően rengeteg forrást használt fel a regény megírása során, a legfontosabbakat a könyv függelékében sorolja fel. A római kém természetesen ennek ellenére nem kordokumentum, nem is tudományos igényű értekezés. M. C. Scott kutatásait a szórakoztatás érdekében használta. Könyve ezért nem több mint valós történelmi szituációba elhelyezett kémhistória, alapos háttérismeretekre felépítve.

As - fizetőeszköz Nero arcképével

As – fizetőeszköz Nero arcképével

A történet szereplőivel – egy rövid jeruzsálemi intrót követően – Krisztus után 63-ban, a Gallia északi partján fekvő kicsiny, de forgalmas kikötőváros, Coriallum kanyargós utcáin találkozunk először. Math, a tízéves utcagyerek arról álmodik, hogy egyszer híres fogathajtó lesz, addig azonban piti tolvajlásból próbál megélni, és alkalmanként a testét árulja a kikötő koszos társaságának. Anyját évekkel ezelőtt elvesztette, apjára pedig neheztel valamiért. Ellenben félistenként tiszteli az athéni Ajaxot, a városi csapat fogathajtóját – aki egyben a munkáltatója is –, és szívesen fogadja a csapatuknál dolgozó, titokzatos egyiptomi gyógyító, Hannah törődését.

Közéjük érkezik meg Seneca hívására a meghasonlott Pantera, aki britanniai szolgálata alatt beleszeretett ottani asszonyba, s szíve Róma ellen fordult. A légiók elleni küzdelemben azonban elvesztette a feleségét és a lányát. Most, hogy visszatért, mindenki arra kéri, hogy mentse meg Rómát a lángoktól. Nemet mond Senecának és visszautasítja a szikárius zelóta, Simon kérését, aki meg akarja akadályozni, hogy Róma haragja Isten új követőire irányuljon. Végül mégis elfogadja Néró felkérését, mert csak így tudja megóvni újonnan megismert pártfogoltját, az ifjú kocsis segédet, akire maga a császár is szemet vetett.

A főbb szereplők mindegyike így vagy úgy, de abban érdekelt, hogy a jelzett tragédia ne következzen be. Hallgatólagos szövetséget kötnek, s a közös cél végett készek behódolni még annak az uralkodónak is, akit egyébként a legnagyobb ellenségüknek tartanak. Furcsa mód mintha valamennyi fontosabb szereplőt az aranyhajú gyermek iránti vonzalmai vezérelnék: a testvéri és baráti szeretet, a fiúszerelem vagy az anyai ösztönök. Csak fokozatosan derül fény arra, miért irányul oly sok figyelem Math-ra.

A római Colosseum lángokbanA kalandregények bevált receptjének megfelelően a szerző hosszan mutatja be az érzelmi kötelékeket. Az ókor erkölcsi normáinak megfelelően nemcsak férfi és nő között szövődő szerelmi szálakat, de a homoszexuális vonzalmakat is a magától értetődőnek mutatja be. Scott művében néha a lányregénybe illőn túlcsordulnak az emóciók, de a gyengébb részek ellentételezéseként hiteles leírást kapunk a társadalmi viszonyokról.

A regény fő vonala – a jóslat utáni nyomozás és a tűzvész megakadályozására tett erőfeszítések története – csak lassan bontakozik ki. Hosszan elidőzünk a lovászok, hajtók, bőrművesek és a lovak mindennapjaiban (a sebész-állatorvosi diplomás írónő egykor főleg lovakat gyógyított). Terjengős és brutálisan naturalista beszámolót kapunk a kocsiversenyekről – óhatatlanul felidéződnek bennünk a Ben Hur hasonló jelenetei. A szerző nagy jelentőséget tulajdonít a szagoknak, illatoknak, színeknek – érezhetővé, átélhető teszi az utcák, piacterek forgatagát. Aprólékosan leírja a különféle státuszú és nációjú szereplők öltözékét, az épületbelsőket és az utcarészleteket. Megismerhetjük a rejtőzködés tudományát, kaphatunk néhány leckét az éber fegyelem és a pontos megfigyelés technikájából is.

Mikor már az olvasó úgy érzi, hogy túlzottan is belefeledkezett a történelmi környezetbe a szerző, egyszer csak tovább sodorja a fő történeti szálat, és fokozatosan beljebb viszi olvasót az eseményekbe. Galliából az ókori kultúra egyik fellegvárába, Alexandriába követjük a hősöket, ahol a kémek között kíméletlen versengés indul meg a jóslat hátterének felderítése érdekében. A Szerapeum alatti, Igazság Templomában levő híres jóshelyen alá kell merülniük Hádész alvilágába is, ahol a szibillák segítségével átkelnek a Sztüx folyón. Csak a tiszta lelkűek járulhatnak az orákulum elé, hogy megtudják, miről szól a jövő.

Az események természetesen Rómában fejeződnek be, Krisztus után 64. július 18-ájának éjszakáján. A regény harmadik fejezete a tűzvész irodalmasított krónikája. A történeti források abban egyetértenek, hogy a tűz először Circus Maximus délkeleti részén, a Palatinus- és a Caelius-hegy találkozásánál lobbant fel, majd a nagy szélben gyorsan tovaterjedt a város száraz, fából készült szerkezetein keresztül. Néró antiumi rezidenciájáról sietett a fővárosba, ahol megnyittatta palotáit a tűz elől menekülő alattvalók előtt. M. C. Scott itt kevesebbet szöszmötöl a miliővel, inkább látványos akciójeleneteket ránt elő, és ügyel arra, hogy a rejtélyek egy részéről lerántsa a leplet. Megtudjuk például, hogy kinek állt érdekében (a szerző szerint) Róma porig égetése.

Manda (M. C.) Scott

Manda (M. C.) Scott

Senki sem az ugyanis, akinek elsőre látszik. Szinte minden figura életrajzában van egy lyuk vagy egy letagadni való folt. Kulcsfontosságú jelentőséget kapnak olyan bibliai alakok, mint Szent Péter vagy Szent Pál, feltűnik Jézus alakja is – csak másképp. Scott profanizálja a keresztény kultúrkörben megkérdőjelezhetetlen igazságokat. A kereszténység kibontakozását nem a ma élő európai ember világképe felől közelíti meg, hanem az ókoriak szemével láttatja. Onnan nézve pedig a keresztények sem voltak mások, mint egy új hitet valló csoportosulás, akiket egy karizmatikus, lázadó szellem fogott egybe. Nérónak pedig kellett egy bűnbak Róma felgyújtásáért. Scott szerint talán nem is véletlenül esett rájuk a választása.

M. C. Scott Róma-sorozatának első részével mutatkozik be az Agave Kiadó olvasóinak. A regény befejezése alapján biztosak lehetünk, hogy a történetnek lesz folytatása. A római kém azonban nem előzmény nélküli mű, több utalást is felfedezhetünk benne korábbi történésekre. A szerzőnek a regényhez fűzött megjegyzéseiből pedig azt is megtudhatjuk, hogy számos szereplő már a négyrészes Boudica-ciklusában (2003–2006) is részt vett az események alakításában. A britanniai icenusok törzsének királynője által vezetett felkelést taglaló művekkel a magyar olvasó az Alexandra Kiadó jóvoltából már megismerkedhetett, de enélkül is maradéktalanul élvezni tudjuk a római tűzvész izgalmas históriáját.

»M.C. Scott A római kém című könyve megvásárolható a polc.hu webáruházban.«

M.C. Scott: A római kém

Agave Kiadó, 2012