Amit az állatkertvásárlásról feltétlenül tudni kell | Benjamin Mee: Az igazi kaland

Posted on 2012. április 23. hétfő Szerző:

2


Írta: Szeifert Natália

Az igazi kaland - borítóMeglehetős a vonzereje a mai fantasyval dúsított világban egy mesébe illő, de igaz történetnek. Benjamin Mee valóban vett egy állatkertet. Na, persze nem ilyen egyszerűen. Hogy mégis hogyan, elmeséli Az igazi kalandban, kerülve minden hozzáadott regényes elemet, már csak azért is, mert eredetileg újságíró, tehát megszokta, hogy a tényekhez ragaszkodjon. A története pedig valódi kalandregény, minden további színezés nélkül is. Nem is kell különösebb irodalmi értéket keresnünk a könyvben, viszont őszinte mondatot és humort annál többet.

Az egyébként is állatbarát Mee és családja (felesége és két gyermeke) a nagy vállalkozás előtt sem élt éppen szokványos életet. Londoni városi lakásukból a kaland és a napsütés utáni vágy űzte őket Dél-Franciaországba. Egy lerobbant, vidéki kisbirtokon ütöttek tanyát, élvezték a derűs napokat, és figyelték közelről a helyi flórát és faunát, na meg itták a jobbnál jobb rozékat.

Olyan idillinek tűnik az ottani életük, mintha csak Gerald Durrellel sétálnánk Korfu szigetén. Benjamin Mee meg is jegyzi, hogy ő maga is töltött ott gyerekkorában emlékezetes nyarakat, és nagy rajongója a híres természetbúvár munkásságának. Durrell később is fel-felbukkan a könyvben néhány utalás erejéig, például amikor egy másik, tapasztalt állatkert-tulajdonos mesél arról, hogyan sikerült túljutnia az első nehézségeken: „Ó, egyszerűen felhívtam Gerryt, és nagyon sokat segített.”

A franciaországi vidéki életben Mee és felesége Katherine remekül megtalálták a számításukat, a férfi cikkeket írt angol lapoknak, a nő grafikai terveket készített. Egy nap aztán váratlanul egy ingatlanhirdetési brosúrát kaptak, Benjamin húgának, Melissának kiegészítő megjegyzésével: „álmaid forgatókönyve”. A hirdetés pedig egy családi vállalkozásként működtetett állatkertet, a Dartmoor Vadasparkot kínálta eladásra.

Benjamin Mee és a könyvből készült filmen őt alakító Matt Damon

Benjamin Mee és a könyvből készült filmen őt alakító Matt Damon

Az ötlet képtelennek tűnik, hogy az ember egyik napról a másikra mintegy negyven fajt – köztük számos veszélyeztetettet – felvonultató park tulajdonosa legyen, de Benjamin, az álmodozó nem tartja lehetetlennek. Persze, akinek olyan családja van, mint neki, annak minden oka megvan az őrült ötletek dédelgetésére.

Édesanyja 76 éves, de kész az egész családi birtokot pénzzé tenni, hogy együtt költözzenek az állatkert területén álló, meglehetősen kétes állapotú házba. Ugyanilyen komoly támogatást kap a testvéreitől is. A vadaspark-beruházást többgenerációs, nagycsaládi vállalkozásként képzelik el. (Később egyikük mégsem támogatja az állatkertet, sőt keresztbe is tesz a nagy tervnek – fellélegezhetünk: a tökéletes család nem létezik.)

A megvásárlástól a felújításon keresztül a nyitásig az egész történet igazi hullámvasút. A vételár előteremtése sem megy könnyen, s ha megvan, még akkor sem biztos, hogy a Mee családé lehet a park. Egyébként is valami bűzlik itt – a szó összes értelmében –, hogyhogy nem csapott le a területre és az állatokra már réges-rég valami igazi szakértő társaság? Ezen kívül az új tulajdonosoknak számos követelménynek is meg kell felelniük. Kell valaki, aki valóban ért az állatkertek üzemeltetéséhez, aztán fenn is kell tartani valamiből, és persze az elavult kifutókat is korszerűsíteni kell, áttervezni a sétautakat, állatokat elhelyezni akár más állatkerteknél, fizetést adni a személyzetnek… mind-mind csupa fejtörés, sakkozás. Meghiúsult banki kölcsönökkel, lelkesedéssel, reményvesztéssel, kitartó munkával, újra fellángoló eltökéltséggel szegélyezett utat járnak be, amíg az álom megvalósulni látszik.

A történetet kezdettől fogva beárnyékolja Katherine betegsége. Még Franciaországban agresszív rákos daganatot diagnosztizálnak nála, és nem jósolnak hosszú túlélést. A kezelések hatására azonban Katherine meggyógyul, legalábbis teljesen tünetmentessé válik, így ő is lelkesen vesz részt a költözésben. Okos terveivel, üzleti megfontoltságával nagyban hozzájárul az állatkert felvirágoztatásához a kezdeti időkben. A teljes történet felfedezését meghagyom az olvasónak. Garantált kalandban lesz része.

Benjamin Mee

Benjamin Mee

Azt meg lassan sajnos megszokjuk, hogy nincs könyv sajtóhibák nélkül. Az igazi kaland is tartalmaz párat, de ennél jóval bosszantóbb az a vaskos tévedés – mindjárt a prológusban, egy elképzelt jelenet leírásban –, hogy a tigris érzékeny metszőfogát a nyaki ütőerünk fölött tartva átharaphatná az aortánkat. A szerző (vagy a fordító?) bizonyára tudja, hogy az egy artéria, ahogy azt is, hogy a corpus callosum nem collosum, és ha vadásztam volna a bakikra, még sorolhatnék párat.

A kötet néhány színes oldalon fotókat is kínál, pillanatfelvételeket a Mee család életéből meg az állatkert különleges lakóiról. A könyv alapján készült azonos című (egyébként szép) film megtekintését a könyv elolvasása után javaslom, főleg azoknak, akik jól bírják a hollywoodi cukormázat.

A kötet beszerezhető a Polc.hu webáruházban.

Benjamin Mee: Az igazi kaland

Cartaphilus Kiadó, 2012