Szerelem minden mennyiségben – New York, I Love You (film)

Írta: Zemen Annamária

A Párizs, szeretlek című film után megérkezett a New York, I Love You, amely csak a második állomása a korábban útnak indított Szerelem városai sorozatnak. Nem véletlen, hogy bemutatóját Valentin-nap környékére időzítették. Menjen el megnézni a filmet, aki szereti a romantikát, értékelni tudja a humort – ha olykor még oly bújtatott formában jelenik is meg –, de csak akkor, ha nem riasztja vissza a lélekelemző, olykor drámai és tragikus pillanatokat sem nélkülöző ábrázolás.

Egyszóval szerelem minden mennyiségben és formában.

A film nem összefüggő történetet mesél el, hanem tíznél több epizódot ragad ki a New York-i nyüzsgésből. A mai rendezők legjobbjai (Shekhar Kapul, Allen Hughes, Shunji Iwai, Yvan Attal, vagy a rendezőként debütáló Natalie Portman stb.) sztárszínészekkel dolgozva (Andy Garcia, Natalie Portman, Christina Ricci, James Caan és sokan mások) festenek eklektikus képet, és küldik el szerelmi üzeneteiket. Helyszín: a világ egyik legérdekesebb, legszínesebb, legoptimistább metropolisza (értsd: New York a lehetőségek városa).

Mert milyen is New Yorkban a szerelem? Sokszínű, mint maga a város: a szerelem lehet hirtelen fellobbanó, lehet tartós, lehet vágyakozó, lehet visszaemlékező, örökké tartó, lehet válságban levő, van első szerelem és van futó kaland.

Az epizódok közötti összekötő kapocs tehát a szerelem, de a történetek különálló élethelyzeteket mutatnak be. A szereplők történeti összefüggés nélkül többször felbukkannak a film során, ám meglepő módon, a cím sugallta várakozással ellentétben, a főszereplő, vagyis maga a város háttérben marad. A film elsősorban az egyes sztorik szereplőire és az általuk megjelenített helyzetekre fókuszál, míg ez a különleges, multietnikus város elvész a homályban. Hiányzik a New Yorkra kifejezetten jellemző elemek, a latinok, az afroamerikai karakterek, a melegek és az alsó-szegény rétegek megjelenítése.

A jelenetek többségének Manhattan a helyszíne, a többi városnegyed azonban csak érintőlegesen villan fel, ezáltal a film veszít a realitásából. Mindazonáltal a várost bemutató urbánus elemek kellemes hatásúak, nem maradnak el a művészi effektek, a rejtélyes, sokat sejtető, de a valóságot egészében fel nem táró képrészletek. És remek a zenei aláfestés.

A történetek sebesen követik egymást, a rendezők kiválóan érzékeltetik ezzel New York szívdobogásának ritmusát, a belőle áradó energiát. Ám e pulzáció ellenkező hatást is kivált. Annak ellenére, hogy kiváló színészek által alakított, üzenet jellegű jeleneteket látunk, ezek a felejtés csapdájába esnek. Az epizódok túl rövidek ahhoz, hogy elmélyüljenek a lényeg kifejtésében. Minden csupán érintőleges, mintha egy párbeszédnek csak bizonyos foszlányait hallanánk, és képzelőerőnktől függ, miként egészítjük ki, miként tesszük teljessé a történetet.

Ízelítőt kapunk, de jól csak akkor lakhatunk, ha mi magunk készítjük el az ételt. Tudvalevő, hogy az ízletes, finom ennivaló elkészítésének nélkülözhetetlen feltétele a kiváló minőségű alapanyag, az első osztályú hozzávaló. A filmben teljesül ez a feltétel.

Vegyünk egy adagot a talán legszebb történetből: egy fiatal apa a Central Parkban a kislányával tölti el a délutánt. Szívmelengető, szívszaggató történet. A tökéletes apa.

Vegyünk egy adagot a talán legmeghatóbb történetből: az idős házaspár házassági évfordulójuk napján kigyalogol a kikötőbe, és az állandó zsörtölődés és egymás piszkálgatása ellenére boldogan karolnak egymásba. Tenger – végtelen ölelés.

Vegyünk egy adagot a talán legvidámabb történetből: a fiatal zeneszerző egy Dosztojevszkij-regény segítségével talál rá élete párjára. Bűn és bűnhődés – akkor most összeházasodunk?

Vegyünk egy adagot a talán legmeghökkentőbb történetből: a szalagavatójára készülő fiatal fiú egy tolószékes lánnyal megy el a bálra, és a bál után élete legnagyobb (be)avatását éli át. Egy tökéletes kívánság teljesül

Vegyünk egy adagot a talán legdrámaibb történetből: a visszavonult énekesnő öngyilkosság céljából végiglátogatja a valamikori New York-i szállodáit, de az emlékezés/fantáziálás megmenti a haláltól. Csukja be az ablakot, kérem.

Szükségünk van továbbá kevésbé karakteres hozzávalókra is, úgyhogy nyugodtan vegyünk egy adagot a talán leglaposabb történetből is. A festőművész egy piacon próbálkozik felszedni modelljét. Miért pont én? Nem tudom megmondani.

Adjunk hozzá egy darabot abból, a talán legváratlanabb fordulatot hozó epizódból: a férfiúi képességeivel hivalkodó író elkápráztatni és kelepcébe csalni próbálja az utcán cigarettázó nőt. Író vagyok – kurva vagyok.

És ne felejtsük ki a válságot átélő házaspár szerelem-mentő próbálkozását, a második találkájukra igyekvő, kétségek és vágyakozások között őrlődő pár történetét. Szeretlek. Én is szeretlek.

A fent felsorolt alapanyagokból ínyenc csemege készíthető. Jó étvágyat mindenkinek! Love forever!

New York, I Love You, 2008 – francia-amerikai romantikus film

Magyarországi bemutató dátuma: 2011. február 17. (Forgalmazó: Mokép)

Rendezők: Mira Nair, Shekhar Kapur, Randall Balsmeyer, Fatih Akin, Brett Ratner, Natalie Portman, Joshua Marston, Wen Jiang, Shunji Iwai, Allen Hughes, Yvan Attal

Néhány szereplő:

Orlando Bloom (David)
Hayden Christensen (Johnny)
Julie Christie (Isabelle)
Bradley Cooper (Gus)