Romantikus feminista születik – Jane Austen magánélete (film)

Posted on 2011. november 26. szombat Szerző:

0


Írta: Klimó Petra

Anne Hathaway és James McAvoyA 18. századi Anglia félhamvas kisasszonyai engedelmesen házasodnak, tehetős férjet vadásznak, megélhetést alapoznak. Így szokás. Ciki, ha kilógsz a sorból, hát még ha megrögzötten az ellenkező irányba menetelsz. Miss Austen madárfüttyös délutánokon születő írásait szeli ketté a tapasztalat: szerelmi kaland, ifjonti hév és női öntudat formál új benyomásokat. Becoming Jane.

A filmesek szeretik Jane Austent, olyannyira, hogy a regényeiből született adaptációknak se vége, se hossza. Ezzel nehéz mellényúlni, a madárcsicsergős erdei sétát, szalagos kalapot, snájdig fekete katonatisztet lovon, bálban, álmélkodva – bármikor megveszem. A csecsebecsék iránti fogékonyságon nincs mit szépíteni, de Austent nem az üres szépelgés tette ennyire népszerűvé kétszáz éven át, hanem az időtlen humor, amivel megrajzolta alakjait: a 18. század végi angol arisztokrácia szűk világban mozgó, felfuvalkodott nemeseit, a nyomukban kapaszkodó modoros erkölcscsőszöket, vagy a megfőzhető, rajongásra erősen hajlamos csitriket, akiket agyafúrt svihákok szöktetnek meg házassági ígérettel.

Ám a feldolgozásra váró regények sajnos elfogytak (hat teljes művet hagyott az utókorra), így ésszerű megoldásnak tűnt a szerző magánéletéből gyöngynyakláncot fűzni. Akár örülhetnénk is, az olvasót mindig hajtja a kíváncsiság, kivel, mivel, hogyan és mit csinált az író, amikor éppen nem írt. De talán kissé drasztikus leegyszerűsítés Jane Austen regényeiből kifacsarni egy egész életutat. Milyen kényelmes is a feltételezés: Mr. Darcy hús-vér férfi volt (a valódi neve Lefroy, aki legalább annyira arcátlan, rideg és gőgös, éppolyan kimérten rakosgatta a lábait tánc közben, mint a papíron rajzolt utód), Jane Austen pedig alighanem hasonlóan lányregényes, bóktól csókig tapasztaló életet élt, akár a hősnői, tipródva értelem és érzelem kettőse között.

Ugyan az írónő leveleinek tanúsága szerint valóban volt Austen életében egy Lefroy-epizód, csakhogy az ír ügyvéd mindenféle regényes maszlagtól lecsupaszítva mindössze nyári kaland lehetett. A kalandot persze 18. századi körülmények között kell értelmeznünk, könnyű fellángolás flörtbe csomagolva. Közel sem olyan orkánerejű, regényeket és későbbi irodalmi karriert alakító érzelmekkel, ahogyan a filmben látjuk.

Anne Hathaway - Jane Austen szerepében

Anne Hathaway - Jane Austen szerepében

Sebaj, nem kell görcsösen ragaszkodnunk a tényekhez, átlendülünk ezen a malőrön. Belerévedhetünk helyette James McAvoy (Darcy/Lefroy) bágyatag kék szemébe, akit szűziesen kamaszos ábrázatával egyszerűen képtelenség komolyan venni. És persze el kell nyomnunk az időnként ránk törő déjà vu-érzést is, amikor gondolatainkban keresgélünk, honnan is olyan ismerős a zongorából hamis hangokat kifacsaró lány, vagy a könyveibe temetkező Lizzy Bennet/Jane Austen. Mindezek mellett helyes kis történet egy induló írónőről, aki eleinte kiforratlan és dacos, de szenvedéllyel ír és szeret. Igyekszik kitörni az illem szabta közösségi keretek közül, s majdhogynem egy feminista kondíciójával újít regényirodalmat (és üti el a rögbilabdát). Könnyű vele elmélázni: a végén már szinte hajamnál fogva rángattam ki magam a Jane Austen-hangulatból vissza oda, ahol a jóképű fiatalemberek nem csak megközelítik az illendőség határait, hanem jócskán át is lépik azt. Szóval kell néha egy kis mezei virágos könnyfakasztás, de csak óvatosan adagolva.

Julian Jarrold: Jane Austen magánélete (Becoming Jane), 2007

Eredeti előzetes:

Rendező: Julian Jarrold
Forgatókönyvíró: Kevin Hood, Sarah Williams
Zeneszerző: Adrian Johnston
Operatőr: Eigil Bryld

A főbb szerepekben:

Anne Hathaway (Jane Austen)
James McAvoy (Tom)
Maggie Smith (Lady Gresham)
James Cromwell (Rev Austen)

Posted in: Film, NÉZŐ